Cziffra György (karmester)
Ifj. Cziffra György (külföldön Georges Cziffra jr.; Budapest, 1942[4][5] vagy 1943.[6] – Párizs,[7] 1981. november 17.[8] magyar származású francia karmester, Cziffra György (zongoraművész) fia.
| Cziffra György | |
 | |
| Született | 1942[1][2] |
| Elhunyt | 1981. november 17. (38-39 évesen)[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Cziffra György |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | baleseti halál |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésEgyetlen gyermeke Cziffra György zongoraművésznek és az egyiptomi származású Soleilka Abdinnak[9] (férjezett nevén Soleilka Cziffra). 1942-ben, vagy '43-ban született Budapesten. Anyja kezdeményezésére 1950-ben disszidálni akartak, ám a határon elfogták őket. Szüleit elítélték, apja három, anyja két éves börtönbüntetést kapott, ő maga is intézetbe került nyolc hónapra, mire nagyanyja ki tudta szabadítani.[10] A család végül 1956-ban emigrált, Franciaországban telepedtek le.
Zongoristának tanult, később azonban a zenekarvezetés felé fordult. Apjával számos közös munkájuk, koncertjük volt, Franciaországban karmesterként hírnevet szerzett. Nagyon tudatosan hangsúlyozva a családi kapcsolatot G. Cziffra és G. Cziffra jr. néven léptek fel.[11] 1966-ban apjával sokat munkálkodtak az auvergnei Festival de la Chaise-Dieu elindításával.[12]
Rövid zenei karrierje mindvégig apja hírnevének árnyékában telt. 1973-ban Budapesten, az Erkel Színházban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével adtak közös koncertet, amiről a kritika úgy számolt be, hogy bár ifjabb Cziffra György nagyon tehetségesnek bizonyult a karmesteri szempontból nehéz művek interpretálásánál is, inkább apja volt az, aki irányított.[13]
Karrierje kiteljesedését korai halála akadályozta meg: 1981-ben, 39 éves korában Párizs környéki házukban a kandalló lángjától tüzet fogott ruhája, harmadfokú égési sérülésekkel, kritikus állapotban szállították kórházba, ahol azonban két nap múlva elhunyt.[7]
Két gyermeke, Isabelle és Cosima Franciaországban született, a Cziffra Alapítvány munkájában mindketten részt vesznek.
Emlékezete éppúgy apja hírneve fényének takarásában van, mint zenei karrierje volt: még a családi alapítvány honlapján sincs róla említés, a legtöbb esetben csak mint a zongorista fiát említik. Életrajzi adatai még a nagy könyvtári adatbázisokban is elnagyoltan, néhol pontatlanul szerepelnek.
Források
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ A visszaemlékezések csak abban egységesek, hogy apja nem láthatta újszülött fiát, mert akkor már a fronton volt. A frontszolgálat kezdő időpontja valamikor 1942-43 fordulóján lehetett.
- ↑ Georges Cziffra. data.bnf.fr
- ↑ Tóth Endre: 22 éve hunyt el Cziffra György. Fidelio (2016. január 15.) (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ a b Magyar művész fiának tűzhalála. Amerikai Magyar Népszava, LXXXIII. évf. 3. sz. (1982. január 15.) 18. o.
- ↑ Mozaik. Népszava, CIX. évf. 270. sz. (1981. november 18.) 8. o.
- ↑ Hankó Ildikó: Zenei nagykövetünk. Magyar Demokrata (2011. január 19.) (Hozzáférés: 20019. január 15.)
- ↑ Pozsgai Zsolt: Elmenni könnyű, visszajönni nehéz. Magyar Hírlap (2015. április 4.) (Hozzáférés: 2019. január 15.) arch
- ↑ Pándi Marianne: Egy hét Budapest hangversenytermeiben. Magyar Nemzet, XXIX. évf. 145. sz. (1973. június 23.)
- ↑ Kling József: Ezért nem szabad elfelejtenünk Cziffra Györgyöt. Origo.hu (2016. január 15.) (Hozzáférés: 20019. január 15.)
- ↑ Rajk András: Vendégeink: Idősebb és ifjabb Cziffra György. Népszava, CI. évf. 144. sz. (1973. június 22.) 4. o.
