Cziffra György (karmester)

(1942-1981) magyar zongorista, karmester

Ifj. Cziffra György (külföldön Georges Cziffra jr.; Budapest, 1942[4][5] vagy 1943.[6]Párizs,[7] 1981. november 17.[8] magyar származású francia karmester, Cziffra György fia.

Cziffra György
Ifj.Cziffra György.png
Született 1942[1][2]
Elhunyt 1981. november 17. (38-39 évesen)[3]
Állampolgársága magyar
SzüleiCziffra György
Foglalkozása
Halál okabaleset

ÉleteSzerkesztés

Egyetlen gyermeke Cziffra György zongoraművésznek és az egyiptomi származású Soleilka Abdinnak[9] (férjezett nevén Soleilka Cziffra). 1942-ben, vagy '43-ban született Budapesten. Anyja kezdeményezésére 1950-ben disszidálni akartak, ám a határon elfogták őket. Szüleit elítélték, apja három, anyja két éves börtönbüntetést kapott, ő maga is intézetbe került nyolc hónapra, mire nagyanyja ki tudta szabadítani.[10] A család végül 1956-ban emigrált, Franciaországban telepedtek le.

Zongoristának tanult, később azonban a zenekarvezetés felé fordult. Apjával számos közös munkájuk, koncertjük volt, Franciaországban karmesterként hírnevet szerzett. Nagyon tudatosan hangsúlyozva a családi kapcsolatot G. Cziffra és G. Cziffra jr. néven léptek fel.[11] 1966-ban apjával sokat munkálkodtak az auvergnei Festival de la Chaise-Dieu elindításával.[12] Ugyanakkor rövid zenei karrierje mindvégig apja hírnevének árnyékában telt. 1973-ban Budapesten, az Erkel Színházban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével adtak közös koncertet, amiről a kritika úgy számolt be, hogy bár ifjabb Cziffra György nagyon tehetségesnek bizonyult a karmesteri szempontból nehéz művek interpretálásánál is, inkább apja volt, az aki irányított.[13]

Karrierje és talán tehetsége kiteljesedését korai halála akadályozta meg: 1981-ben, 39 éves korában Párizs környéki házukban a kandalló lángjától tüzet fogott ruhája, harmadfokú égési sérülésekkel, kritikus állapotban szállították kórházba, ahol azonban két nap múlva elhunyt.[7]

Két gyermeke, Isabelle és Cosima Franciaországban született, a Cziffra Alapítvány munkájában mindketten részt vesznek.

Emlékezete éppúgy apja hírneve fényének takarásában van, mint zenei karrierje volt: még a családi alapítvány honlapján sincs róla említés, a legtöbb esetben csak mint a zongorista fiát említik. Életrajzi adatai még a nagy könyvtári adatbázisokban is elnagyoltan, néhol pontatlanul szerepelnek.

ForrásokSzerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. MAK (lengyel nyelven)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. A visszaemlékezések csak abban egységesek, hogy apja nem láthatta újszülött fiát, mert akkor már a fronton volt. A frontszolgálat kezdő időpontja valamikor 1942-43 fordulóján lehetett.
  5. Georges Cziffra. data.bnf.fr
  6. Tóth Endre: 22 éve hunyt el Cziffra György. Fidelio (2016. jan. 15.) (Hozzáférés: 2019. jan. 15.)
  7. a b Magyar művész fiának tűzhalála. Amerikai Magyar Népszava, LXXXIII. évf. 3. sz. (1982. jan. 15.) 18. o.
  8. Mozaik. Népszava, CIX. évf. 270. sz. (1981. nov. 18.) 8. o.
  9. Hankó Ildikó: Zenei nagykövetünk. Magyar Demokrata (2011. jan. 19.) (Hozzáférés: 20019. jan. 15.)
  10. Pozsgai Zsolt: Elmenni könnyű, visszajönni nehéz. Magyar Hírlap (2015. ápr. 4.) (Hozzáférés: 2019. jan. 15.) arch
  11. Pándi Marianne: Egy hét Budapest hangversenytermeiben. Magyar Nemzet, XXIX. évf. 145. sz. (1973. jún. 23.)
  12. Kling József: Ezért nem szabad elfelejtenünk Cziffra Györgyöt. Origo.hu (2016. jan. 15.) (Hozzáférés: 20019. jan. 15.)
  13. Rajk András: Vendégeink: Idősebb és ifjabb Cziffra György. Népszava, CI. évf. 144. sz. (1973. jún. 22.) 4. o.