Cziffra György (karmester)

(1942-1981) magyar zongorista, karmester

Ifj. Cziffra György (külföldön Georges Cziffra jr.; Budapest, 1942[4][5] vagy 1943.[6]Párizs,[7] 1981. november 17.[8] magyar származású francia karmester, Cziffra György (zongoraművész) fia.

Cziffra György
Született1942[1][2]
Elhunyt1981. november 17. (38-39 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiCziffra György
Foglalkozása
Halál okabaleseti halál
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Egyetlen gyermeke Cziffra György zongoraművésznek és az egyiptomi származású Soleilka Abdinnak[9] (férjezett nevén Soleilka Cziffra). 1942-ben, vagy '43-ban született Budapesten. Anyja kezdeményezésére 1950-ben disszidálni akartak, ám a határon elfogták őket. Szüleit elítélték, apja három, anyja két éves börtönbüntetést kapott, ő maga is intézetbe került nyolc hónapra, mire nagyanyja ki tudta szabadítani.[10] A család végül 1956-ban emigrált, Franciaországban telepedtek le.

Zongoristának tanult, később azonban a zenekarvezetés felé fordult. Apjával számos közös munkájuk, koncertjük volt, Franciaországban karmesterként hírnevet szerzett. Nagyon tudatosan hangsúlyozva a családi kapcsolatot G. Cziffra és G. Cziffra jr. néven léptek fel.[11] 1966-ban apjával sokat munkálkodtak az auvergnei Festival de la Chaise-Dieu elindításával.[12] Ugyanakkor rövid zenei karrierje mindvégig apja hírnevének árnyékában telt. 1973-ban Budapesten, az Erkel Színházban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével adtak közös koncertet, amiről a kritika úgy számolt be, hogy bár ifjabb Cziffra György nagyon tehetségesnek bizonyult a karmesteri szempontból nehéz művek interpretálásánál is, inkább apja volt az, aki irányított.[13]

Karrierje kiteljesedését korai halála akadályozta meg: 1981-ben, 39 éves korában Párizs környéki házukban a kandalló lángjától tüzet fogott ruhája, harmadfokú égési sérülésekkel, kritikus állapotban szállították kórházba, ahol azonban két nap múlva elhunyt.[7]

Két gyermeke, Isabelle és Cosima Franciaországban született, a Cziffra Alapítvány munkájában mindketten részt vesznek.

Emlékezete éppúgy apja hírneve fényének takarásában van, mint zenei karrierje volt: még a családi alapítvány honlapján sincs róla említés, a legtöbb esetben csak mint a zongorista fiát említik. Életrajzi adatai még a nagy könyvtári adatbázisokban is elnagyoltan, néhol pontatlanul szerepelnek.

Források szerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. MAK (lengyel nyelven)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. A visszaemlékezések csak abban egységesek, hogy apja nem láthatta újszülött fiát, mert akkor már a fronton volt. A frontszolgálat kezdő időpontja valamikor 1942-43 fordulóján lehetett.
  5. Georges Cziffra. data.bnf.fr
  6. Tóth Endre: 22 éve hunyt el Cziffra György. Fidelio (2016. január 15.) (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  7. a b Magyar művész fiának tűzhalála. Amerikai Magyar Népszava, LXXXIII. évf. 3. sz. (1982. január 15.) 18. o.
  8. Mozaik. Népszava, CIX. évf. 270. sz. (1981. november 18.) 8. o.
  9. Hankó Ildikó: Zenei nagykövetünk. Magyar Demokrata (2011. január 19.) (Hozzáférés: 20019. január 15.)
  10. Pozsgai Zsolt: Elmenni könnyű, visszajönni nehéz. Magyar Hírlap (2015. április 4.) (Hozzáférés: 2019. január 15.) arch
  11. Pándi Marianne: Egy hét Budapest hangversenytermeiben. Magyar Nemzet, XXIX. évf. 145. sz. (1973. június 23.)
  12. Kling József: Ezért nem szabad elfelejtenünk Cziffra Györgyöt. Origo.hu (2016. január 15.) (Hozzáférés: 20019. január 15.)
  13. Rajk András: Vendégeink: Idősebb és ifjabb Cziffra György. Népszava, CI. évf. 144. sz. (1973. június 22.) 4. o.