Dávid

férfiutónév
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 12. 4 változtatás vár ellenőrzésre.

A Dávid[1] héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó,[2] más vélemény szerint egyesítő.[3] Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez utóbbi főleg Dávid zsidó királyhoz köthető.

Rokon nevek

szerkesztés
  • Dakó:[1] régi magyar személynév, valószínűleg a Dávid régi becéző formája.[2]
  • Dókus:[1] a Dávid és a Domokos régi magyar beceneve.[4]
  • Dózsa:[1] a Dávid régi magyar beceneve.[5]

Gyakorisága

szerkesztés

A Dávid nevet Magyarországon a középkorban szinte egyáltalán nem használták, 1967-ben is csak 7-en kapták ezt a nevet, viszont az 1980-as években már a 22. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1980-as–1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a Dakó, Dókus és Dózsa szórványos név volt, a 2000-es években a Dávid a 3-6. leggyakoribb férfinév volt, a többi nem szerepelt az első százban.[2][6][7]

Dávid, Dakó, Dókus, Dózsa

Híres névviselők

szerkesztés

Kitalált személyek

szerkesztés

Szólások, hiedelmek

szerkesztés
  • a teleholdban Dávid király hegedül: népi hiedelem[3]
  • Szent Dávid száradó kapcája: népi hiedelem, mely szerint a telehold foltjait hívják így[3]
  • Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek a megvalósulásáról már lemondtak[3]
  • Elhegedülték rajta Szent Dávid nótáját: mondják egy olyan emberre, akit nagyon elvertek[3]
  • Szent Dávidné éneke: az egyházi énekkel szemben a világi dalokat hívták így, erre utal a Dávidné zsoltári és a Dávidné dudája kifejezés is, de így hívták a régi kollégiumi diákirodalomban a tréfás énekeket tartalmazó köteteket.[3]
  • Két részt húzott, mint Dávid a nyúlból: mondták annak, aki valamiből nem egy, hanem két részt kapott[3]
  • Hogy is szóljak Szent Dáviddal?: így szólnak rá arra, aki elkáromkodja magát[3]

A népnyelvben

szerkesztés
  • dávid a kékes színű, gömbölyű szemű szőlőfajta neve[3]
  • dávidfüttynek hívják a Tolna vármegyei Döbröközben a felesleges és nevetséges erőlködést.[3]
  1. a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g Ladó-Bíró, 48. old.
  3. a b c d e f g h i j k Fercsik-Raátz, 96. old.
  4. Ladó-Bíró, 49. old.
  5. Ladó-Bíró, 50. old.
  6. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

További információk