Dávid Góliát fejével (Caravaggio-kép, Madrid)

Caravaggio festménye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 25.

A Dávid Góliát fejével című festmény Caravaggio alkotása, a madridi Prado gyűjteményének része.

Dávid Góliát fejével
MűvészCaravaggio (1600)
Műfajszakrális művészet
Mozgalombarokk
Magasság110,4 cm
Szélesség91,3 cm
Múzeum
  • Prado
  • Royal Palace of Madrid
GyűjteményPrado
Katalógusszám
  • 1118 (Inv. Testamentaría Carlos III, Buen Retiro, 1794)
  • s. n. (Inv. Fernando VII, Palacio Nuevo, 1814-1818)
  • 2081 (Inv. Real Museo, 1857)
  • 77 (Catalog Museo del Prado, 1872-1907)
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Góliát fejével témájú médiaállományokat.

Caravaggio azt a pillanatot ábrázolta képén, amikor Dávid parittyájával a földre sújtotta a filiszteus harcost, Góliátot. A történetet így meséli el az Ószövetség: Amikor a filiszteus elindult és Dávid felé közeledett, Dávid hirtelen kilépett a sorból és a filiszteus felé futott. Közben belenyúlt a táskájába, kivett egy követ, elhajította a parittyájából és homlokon találta a filiszteust. A kő behatolt a homlokába, úgyhogy arccal a földre bukott. Így Dávid legyőzte parittyával és kővel a filiszteust, eltalálta és megölte, jóllehet nem volt Dávidnak kard a kezében. Dávid akkor odaszaladt, rálépett a filiszteusra, a kardja után nyúlt, kirántotta hüvelyéből és megölte: levágta a fejét. [1]

A képről egyértelműen először egy 1794-es dokumentum, a madridi Buen Retiro palota leltára tesz említést 1118-as szám alatt, amely jól látható a kép jobb alsó sarkában. A szöveg megadja a festő nevét és a kép címét, valamint a festmény nagyságát varában, egy kasztíliai mértékegységben. A méretek azonban nem egyeznek a Prado gyűjteményében lévő kép nagyságával: a mai 110 centiméter helyett 167 centiméteresnek kellene lennie az alkotásnak. A különbség adódhat korabeli mérési hibából vagy a leltárban való rögzítésekor elkövetett gondatlanságból, de abból is, hogy levágtak a festményből egy nagyobb csíkot 1794-ben.[2]

Caravaggio képéről több másolat is készült a 17. században, amelyek alapján elképzelhető, hogy milyen lehetett az eredeti mű. Ezeken a festményeken teljes nagyságában látható Góliát kardjának markolata és a kavics, amellyel Dávid eltalálta ellenfelét. Ezek a Pradóban kiállított képen csak részlegesen láthatók. A spanyol múzeum gyűjteményében 1849-ben vették először leltárba a festményt, 2081-es számon. A szám olvasható a mű bal alsó sarkában. 1872-ben, 1901-ben és 1910-ben ismét listázták a képet. Azt nem tudni, hogy az alkotás mikor került Spanyolországba, de a madridi másolatok alapján feltételezhető, hogy az elkészülését követő korai fázisban történhetett ez meg.[2]

Elképzelhető, hogy a festmény Giulio Rospigliosi, a későbbi IX. Kelemen pápa révén került Spanyolországba. Rospigliosi Galeotto Uffreducci, a Santa Maria Maggiore-bazilika kanonokjának 1643. január 26-án keltezett végakarata szerint lett a festmény tulajdonosa. A leendő pápa 1644-ben pápai nunciusként Madridba utazott, ahova – családjának írt levelei alapján – háztartását is magával vitte. Rospigliosi kilenc éven át tartózkodott Spanyolországban, ez idő alatt láthatta IV. Fülöp spanyol király gyűjteményt, és lehet, hogy egyes műtárgyakat végül Madridban hagyott.[2]

Caravaggio szerzőségét többször megkérdőjelezték, csak az 1946–1947-es felújítás után, 1951-ben mondta ki Roberto Longhi művészettörténész, hogy a Dávid Góliát fejével az itáliai mester alkotása. A festményt röntgennel is megvizsgálták, ami kimutatta, hogy Góliát fejét eredetileg másként, közvetlenül a halál utáni pillanatban ábrázolta Caravaggio, és rendkívül emlékeztetett arra, ahogy Holofernész fejét vagy a Medusát ábrázolta korábban. A végső változat kevésbé felkavaró, lehet, hogy az alkotó a megrendelő kérésére változtatott az arcvonásokon.[2]

A művész két másik hasonló témájú képet is festett, egyik a Bécsi Szépművészeti Múzeumban, a másik a római Galleria Borghesében van.

  • Prado: Prado. Prado. Hozzáférés ideje: 2024. április 12. 
  • Ószövetség: Sámuel 17. Szentírás.hu. Hozzáférés ideje: 2024. április 12.