Wikipédia

Déri János

(1951–1992) magyar publicista, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő; gépészmérnök

Déri János (Budapest, 1951. április 14. – Budapest, 1992. április 29.) publicista, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő; gépészmérnök.

Déri János
1982-ben
1982-ben
Született1951. április 14.
Budapest
Elhunyt1992. április 29. (41 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései
Halál okatüdőrák
SírhelyeFarkasréti temető (25-3-62/1)
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emlékoszlopa a Dunaújvárosi Egyetemen

Élete szerkesztés

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte. 1975-ben jelentkezett a „Riporter kerestetik” című tehetségkutató műsorba, ahol 3. helyezést ért el. Éveken keresztül disc jockey volt.

1977–1983 között a Magyar Rádió ifjúsági osztályán dolgozott, 1983-tól a társadalompolitikai szerkesztőség munkatársa, valamint az Ablak állandó műsorvezető-riportere lett. Szórakoztató műsort is vezetett Ez + Az címmel, ennek egyik népszerű rovata volt a selejtes termékeket ironikusan bemutató Pocsék Áruk Fóruma, valamint Peterdi Pál szereplése a Ludas Matyiból is ismert Tücsök és Bogár-ral. Ő indította a Nulladik típusú találkozások című, paranormális jelenségekkel foglalkozó műsort (1991-ben kötete jelent meg a témában). Állandó résztvevője volt a Rádiókabarénak, írásműveit rendszeresen publikálta a Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett Hócipő című folyóirat. Jellemző tréfái közé tartoztak a kínai közmondások is, amelyekért még a kínai attasé is köszönetet mondott neki[1]; a „közmondások” nagy részét persze ő maga találta ki.[2]

Az orvosok tüdőrákot diagnosztizáltak nála, ami miatt leszokott erős dohányzásáról, de az állapota nem javult. Egészsége romlását országos szolidaritási mozgalom kísérte. 1992-ben Mexikóból jelentkezett utoljára nyilvánosan.[3] Hazaszállítását a légitársaságok nem vállalták, végül eszméletlen állapotban érkezett haza. A kór ekkorra már a szívét is megtámadta. 1991 novemberében utolsó műtétje előtt (le kellett operálni a tüdejéről a három és fél kilós daganatot), kollégája Fodor János látogatta meg, és készített vele interjút a heidelbergi klinikán.[4][5] Felesége és három gyermeke körében 1992. április 29-én, 41 évesen hunyt el.

Művei szerkesztés

  • Nulladik típusú találkozások; Co-nexus, Bp., 1991

Díjai szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

„ Sajátosan forgott az agya, másként rakta össze az információkat, másként kérdezett és másként fogadta a válaszokat. Szokatlan bölcsesség sugárzott belőle, vállalta, hogy rákkal a testében is dolgozzon, más már összeomlott volna. ”
– Nagy Bandó András
  • Néhány nappal halála előtt azt mondta: „Három év múlva már senki nem fog emlékezni rám.” Emlékét ma is őrzi az Április 14. Alapítvány és a Déri János-díj, melyet minden évben olyan sokoldalú, kimagasló közéleti szereplőknek adományoznak, akik maradandót alkottak pályájuk során.
 
Déri János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-3-62/1.
  • Az 1992-ben eltávozott riporter emléke előtt tisztelegve az ő nevét vette fel 2005. január 13-án a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikációs Intézete és Médiacentruma. A névadó ünnepségen a családtagok mellett feltűntek egykori pályatársai és barátai is. A róla készült térplasztikát az édesanya, dr. Déry Jánosné, dr. Bognár László rektor, Sváby András, az intézet első szakmai igazgatója és Molnár István, a Kerpely Antal Kollégium igazgatója leplezte le.
  • 2005-ben adta ki Rózsa Péter az életéről szóló könyvet A Déri: egy profi civil karrierje címmel.
  • Fényképe a mai napig megtalálható a Hócipő minden számának 31. oldalán.[6] Napló gyermekeimnek című rovata ezen az oldalon jelent meg rendszeresen egészen haláláig.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Déri_János&oldid=26757787”