Dóczy József (nótaszerző)

magyar nótaszerző

Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11.Budapest, 1913. július 1.) magyar nótaköltő.

Dóczy József
Dóczy József nótaköltő.jpg
Életrajzi adatok
Született 1863. május 11.
Miskolc
Elhunyt 1913. július 1. (50 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tevékenység zeneszerző, nótaszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Dóczy József témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja Dóczy Gedeon (1832–1911), a miskolci református egyház leánynevelő intézetének jeles tanára, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt.[1] Fia József, Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg. Ebben a rovatban sokszor feltűntek a kor legjelesebb irodalmi képviselői. A helybeli irodalom- és zenepártolók közül pedig Dóczy József neve éveken át ismétlődött.[2]

1913. július elsején, 50 éves korában öngyilkos lett. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

A nótaszerzőSzerkesztés

A századfordulónak és a 20. század elejének nótaszerzői közül Dóczy József, Fráter Lóránd és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek. Bár Kodály Zoltán úgy jellemezte a magyar nótát, mint „a népdalkultúrából már kinőtt, de a magaskultúráig el nem jutott átmeneti embertípus zenéje”, a magát haladó szellemiségűnek tartó és érző magyar felsőbb réteg igényelte a 19. század végén egy új, sajátosan magyar műfaj létrejöttét. Az új dalok írói pedig elsősorban vidéki nemesek, hivatalnokok, akik ebben a zeneileg egyszerű formában jelentős sikereket tudtak elérni hiányos zenei képzettségük mellett is. A 19-20. század fordulójának nótaszerző triászából Dóczy József dalai is elterjedtek a népdalos paraszti társadalomban. Elsősorban azok a magyar nóták folklorizálódtak, amelyek eleve „népdal-közelből” indultak: soknak szerzőjét ma már nem is lehet megállapítani. Egyes becslések szerint a 20. század közepéig mintegy 30 000 nóta született. És ezek megismertetésében, elterjesztésében a cigányzenészek nélkülözhetetlenek voltak, hiszen hangszerkíséret nélkül a nóta nem hatott igazán. Az ő szakmai tudásukon, előadásmódjukon keresztül vált a magyar nóta a verbunkos folytatójává, s napjainkig fennmaradó hungarikummá.

MűveiSzerkesztés

SzínpadiSzerkesztés

  • Kurucvilág (operett, Debrecen, 1898);
  • Liliom Klári (népszínmű, Temesvár, 1901);
  • A rozsályi malom (zene Kacziány Géza népszínművéhez, 1902)[3]

Főbb nótáiSzerkesztés

"Szőke lány a rózsám, szőke lány,
Liliomszép arca halovány.
Aranyból van néki minden hajaszála,
Szebb lány a világon nincsen nála.
Menyecske lett már a szőke lány,
Rózsa virul most a szép arcán.
Ha leánynak szép volt, menyecskének még szebb,
A csókja is százszor édesebb. (Dóczy József: Szőke lány a rózsám)[4]
  • A kanyargó Tisza partján
  • Árad a Tisza
  • Bakanóta (Jól van dolga a bakának)
  • Darumadár útnak indul
  • Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére
  • Elment Julcsa tegnap a vásárba
  • Felednélek, felednélek, de nem tudlak feledni
  • Ha bemegyek szombat este a csárdába
  • Haldoklik a Hajnalcsillag
  • Hiába süt a világra
  • Hull a zápor kinn a pusztán
  • Ica Te! Vica Te!
  • Ityóka, pityóka
  • Levél jött a kaszárnyába
  • Magas a kaszárnya
  • Mandulafa, mandulafa
  • Megáradt a patak, elmosta a partot
  • Nádfödeles kis házikóm
  • Nem tudok én egynél többet szeretni
  • Nótárus úr
  • Sötét erdő sűrűjéből
  • Százforintos bankó volt a lajbizsebben
  • Szegény vagyok
  • Szeretőt keresek
  • Üsse kő, én nem törődöm a világgal
  • Vett a rózsám piros selyem viganót

EmlékezeteSzerkesztés

 
Dóczy József sírja Budapesten. Kerepesi temető: 18/1-1-46.

Nótái napjainkig népszerűek, olyan előadóművészek adták és adják elő, mint: Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Palló Imre, Király Ernő, Győri Szabó József, Talabér Erzsébet, Lovay László. Cigányzenekarok is játsszák (Déki Lakatos Sándor, Kállai Kis Ernő és Magyari Imre cigányzenekarai).

A legfrissebb feldolgozásokban is egy-egy dala felcsendül, pl. a Szélkiáltó együttes Magyar katonadalok és énekek a 20. századból című CD-jén az Írtam levelet a császárnak és a Mikor engem besoroztak.

Budapesten, Debrecenben és Miskolcon utca viseli a nevét.

KottáiSzerkesztés

Kottái nyomtatásban megjelentek:

  • Bárd Karácsonyi Albuma 1921-22. Dalok, divatos táncok, operettek - Hat oxford, négy one step, négy keringő, tizenegy operettrészlet, dal és kuplé, összesen 25 nagy sikerű új zeneszám, Bárd Ferenc és fia, Budapest, 1921.
  • Dóczy József nótáskönyve. Énekhangra zongorakísérettel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1957 és újabb kiadása, 1958.
  • Darumadár útnak indul, Dóczy album énekre és zongorára, Harmónia. Zeneműkiadó Váll. Év.n.
  • Szól a nóta 4. 55 magyar nóta - Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1982. Arany János, Fráter Béla és Szentirmay Elemér szerzők társaságában.
  • Szól a nóta 9. 55 magyar nóta - Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1970. Bodrogi Zsigmond, Nyilassy Sándor szerzők társaságában.
  • A múlt idők nótáskönyve. 77 magyar nóta. (Szerk. Károssy Csaba. Nótaszerzők Dóczy József és mások.) Szombathely, 1992, OSKAR. 112 p. Kosztolányi Dezső „A mi nótáink" c. írásával.
  • Valakinek muzsikálnak… Ányos Laci, Balázs Árpád, Dankó Pista, Dóczy József, Erőss Béla, Fráter Loránd, Kalmár Tibor, Sallay Misi, Szilágyi Béla válogatott nótái. Nyíregyháza, 2005.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Névadó – Dóczy József, minap.hu
  2. Benedek Zoltán: Jeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban
  3. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár: 57/139. Kacziány Géza: A rozsályi malom. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Pályamű. 1901. Egykorú kézirat a bírálók rájegyzéseivel. 116 oldal.
  4. Szőke lány a rózsám (Zeneszöveg.hu)

ForrásokSzerkesztés