Dömötör Károly

magyar református lelkész, énekszerző

Dömötör Károly (Haraszti, Baranya vármegye, 1831. december 10.[1]Nagyharsány, 1886. július 19.) református lelkész, énekszerző.

Dömötör Károly
Született1831. december 10.
Haraszti
Elhunyt1886. július 19.
Nagyharsány
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
jogász,
zeneszerző
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Dömötör Sámuel református lelkész és Gózon Mária fiaként született, 1831. december 15-én keresztelték. A gimnáziumot Kiskunhalason és Kecskeméten járta; tanulói pályáját megszakította a magyar szabadságharc, melynek lezajlása után ismét folytatta és elvégezte felsőbb tanulmányait, majd az orvosi pályára szánta magát és a pesti egyetemre beiratkozott. Részt vett a Noszlopy-féle összeesküvésben, egy őszi estén elfogták, Bécsben és Kufsteinban egy évi vizsgálati fogságban tartották. A bécsi börtön magánzárkájában szerezte az országszerte ismert nóták dallamait: Jaj de búsan harangoznak Tarjánban, Kecskeméti emlék, Nem hallottam soha oly bús harangot, A ricaca sat. Kiszabadulása után a kecskeméti kollégiumban folytatta és elvégezte a teológiát, majd édesapja mellé vonult. 1859-ben jogi vizsgát tett és kórósi káplán, majd helyettes pap lett; 1868-ban pacséri lelkésszé, 1874-ben egyházkerületi tanácsbíróvá választották; később Nagyharsányban (Baranya megye) lelkészkedett.

Munkái szerkesztés

A valódi hazafi élő képe. Dicsőült gr. Teleki László emléke. Temesvár, 1861. (Egyházi beszéd.)

A Nefelejtsben (1867.) van egy ford. beszélye és protestáns egyházi énekeket szerzett.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés