Főmenü megnyitása

Dehel Gábor

magyar színész, rendező

Dehel Gábor (Szatmár, 1940. április 29.Kolozsvár, 2014. szeptember 8.) magyar író, színművész, rendező.

Dehel Gábor
Életrajzi adatok
Született 1940. április 29.
Szatmár
Elhunyt 2014. szeptember 8. (74 évesen)[1]
Kolozsvár
Származás magyar magyar
Házastársa Marton Melinda

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanítványa. 1961-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. Balettlibrettóval jelentkezett: Junger Ervin zenéjére Találkozások címmel írt táncjáték-szövegkönyvet (bemutatta az Állami Magyar Opera 1964-ben). Az 1970-es években a Diák Művelődési Ház, majd a Stúdió Színpad (Kolozsvár) műkedvelőinek játékait irányította 1976 és 1979 között. Az 1980-as években elvégezte Bukarestben a rendezői szakot. 1991-től a Kolozsvári Állami Magyar Opera rendezőjeként sikkerre vitt számos darabot: Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Callimaco (Machiavelli: Mandragóra); Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban); Longaville (Shakespeare–Mészöly D.: Lóvátett lovagok); Le Beau (Shakespeare: Ahogy tetszik). F.R. Thomas: Nyolc nő; Gelman: Ketten a padon; Huszka J.: Mária főhadnagy; Erkel Ferenc: Bánk bán.[2]

Először 1965-ben jelent meg írása az Ifjúmunkásban. Számos karcolata, novellája, színészportréja, riportja, színházi kérdésekkel foglalkozó írása új nemzedékének tárgyilagos elemzőkészségét tükrözte. Drámával is kísérletezett. Hasonmások c. groteszk játékában az elszemélytelenedett hatalom mechanizmusának képét bontotta ki. Márton Jánossal közösen dramatizálta Jókai Mór A kőszívű ember fiai (bemutató Kolozsvárt, 1977) és Az aranyember c. regényeit. Az ártatlan c. drámáját a kolozsvári rádió magyar adásában mutatták be (1978), majd 1984-ben a kolozsvári színházban adták elő Tompa Gábor rendezésében. Gheorghe I. Bodeával közösen szerzett Találkozások c. darabja a kolozsvári rádióban két nyelven hangzott el (1979). Collodi nyomán dramatizált Pinokkió c. színdarabját ifjúsági bérletben játszották (1979), Időzavarban c. televíziós játékát a magyar nyelvű adásban mutatták be, a főszerepben Barkó Györggyel (1980).

1991-től a Kolozsvári Magyar Opera rendezője is. Színpadra állította Erkel Ferenc összes operáját.[3]

KöteteibőlSzerkesztés

  • Elődöntő. Novellák; Kriterion, Bukarest, 1971 (Forrás)
  • Kulisszatitok. Regény; Dacia, Kolozsvár, 1974
  • Öngól. Bűnügyi játék egy lélektani lehetőséggel; Albatrosz, Bukarest, 1980
  • A kölyök. Ifjúsági regény; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1981
  • Az utolsó négy nap. Regény; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1984
  • Marton Melinda. Beszélgetőkönyv; Komp-Press, Kolozsvár, 2008 (Prospero könyvek)
  • Bisztrai Mária. Beszélgetőkönyv; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2011 (Prospero könyvek)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gyöngyösi Gábor: Elődöntő. Utunk 1972/1.
  • Bogdán László: Kulisszatitok, avagy micsoda éjszaka volt. Utunk 1974/18.
  • Szávai Géza: Művészet és élet egybejátszása. A Hét 1974/27.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés