Dellach

község Ausztriában

Dellach osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1233 lakosa volt.

Dellach
Sankt Daniel
Sankt Daniel
Dellach címere
Dellach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásHermagori járás
Irányítószám9635
Körzethívószám0 47 18
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség1231 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság672 m
Terület36,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 13° 04′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 13° 04′ 46″
Dellach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dellach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Dellach a Hermagori járásban
 
A Szt. Dániel-templom
 
Ókori házak maradványai Gurinában

Dellach Karintia délnyugati részen fekszik az olasz határ mellett, a Gail folyó felső szakaszán. Legmagasabb pontja a Gailtali-Alpok legnagyobb hegye, a 2371 méteres Reißkofel. Az önkormányzat 12 falut és egyéb települést fog össze: Dellach (624 lakos), Goldberg (21), Gurina (14), Höfling (3), Leifling (145), Monsell (8), Nölbling (114), Rüben (5), Sankt Daniel (257), Siegelberg (0), Stollwitz (29), Wieserberg (9).

A környező települések: nyugatra Kötschach-Mauthen, északra Dellach im Drautal és Berg im Drautal, keletre Kirchbach, délre Paularo (Olaszország).

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint Dellachot már a hallstatti kultúra népei is lakták. Gurina közelében i.e. 600 és 400 között virágzó település létezett, amelynek lakói rézfeldolgozással is foglalkoztak. A római hódítás után feltehetőleg itt jött létre az első városok egyike.

Dellach első említése 1370-ből származik Doelach formában. Neve a szláv dole (lenti, völgyoldal) szóból származik. A régészek a mai plébániatemplom vizsgálata során legalább négy korábbi épület nyomaira bukkantak a Karoling-kortól a késő román stílusú templomig, vagyis feltehetően a kora középkor óta lakott volt a település.

A régió uralmát - később a közeli Pittersbergi várral együtt - Goldenstein vára biztosította. Tulajdonosaik a von Görz-Tirol grófok voltak, majd kihalásuk után a Habsburgokhoz került, akik 1524-ben Gabriel von Salamancának adományozták az ortenburgi grófi címmel egyetemben. A grófi címet és Goldensteint 1640-ben a Widmann-fivérek vásárolták meg, de már 1662-ben továbbadták Ferdinand de Porciának. Az ő családjáé maradt Dellach 1848-ig, a vár pedig egészen 1918-ig.

A középkor során cink- és rézlelőhelyeket találtak a falu közelében és Dellach virágzó bányászközséggé vált. A 18-19. században vasércet is bányásztak; akkor egy felmérés során 291 bányászt és fémmunkást számláltak össze a településen.

Dellach önkormányzata 1850-ben alakult meg, területe azóta nem változott.

Lakosság szerkesztés

A dellachi önkormányzat területén 2016 januárjában 1233 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1373 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,1%-a volt osztrák, 2,2% német állampolgár. 85,9%-uk római katolikusnak, 11,9% evangélikusnak, 1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók szerkesztés

  • Szt. Dániel-plébániatemplom
  • a wieserbergi Szt. Ilona-templom
  • a gurinai régészeti kiállítás
  • Goldenstein várának romjai
  • Karintiai Alpok Geopark (GeoPark Karnische Alpen)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dellach (Gailtal) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.