Deperdita

A deperdita (latinul: veszteség) a 18. századi magyar jogrendszerben az adózás burkolt formája volt. Mária Terézia vezette be 1751-ben a regulamentum militare kiadásával. A regulamentum többek között a katonák elszállásolását is szabályozta. A rendelkezés szerint ugyanis arra kötelezte a jobbágyokat, hogy a náluk beszállásolt katonaságnak élelmiszereket és egyéb természetbeni juttatásokat adjanak előre meghatározott (regulamentaris) áron. Ha a szolgáltatott tárgyak piaci ára magasabb volt a regulamentaris árnál, a kötelezettség veszteséggel járt a szolgáltatók számára, ezért kapta a deperdita nevet.

A deperdita súlyos terhet jelentett a jobbágyok számára, ezért II. József pénzbeli adóval váltatta meg. Az adó fejében az államkincstárnak kellett gondoskodnia a katonák ellátásáról. II. József halála után visszaállt a régi rendszer, mígnem végleg megszüntették 1848-ban.

Források

• Bokor József (szerk.). Deperdita, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. 
• Magyar kalolikus lexikon.