Dera (Bosznia-Hercegovina)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

Dera (szerbül: Дера), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Dera
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség1099 fő (2013)[1]
Népsűrűség25,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület43,16 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 59′ 54″, k. h. 16° 52′ 48″44.998300°N 16.880000°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 54″, k. h. 16° 52′ 48″44.998300°N 16.880000°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re keletre, 220 – 805 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység területén és délnyugati lejtőin fekszik. Több, kis település tartozik hozzá. Beosztott falvak: Bešići, Blaževići, Podgrađe és Rajkovići. Dera hegyvidéki település, területének legnagyobb része a Kozara Nemzeti Park területén található. A falun keresztül folyik a Kozaračka és még több kisebb patak.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 120 56
Bosnyák 1398 1025
Horvát 45 11
Jugoszláv 19 4
Egyéb 11 3
Összesen 1593 1099

Története

szerkesztés

A település határának legnagyobb része a Kozara-hegység területén terül el, ahol több őskori lelőhely is található, melyek az itteni bronzkori és vaskori társasdalmi életről tanúskodnak. A Rajkovića groblje lelőhelyen egy őskori erőd maradványait találták meg késő bronzkori kerámiákkal. Jankovića gradina lelőhelyen, a Kozarac-Mrakovica út felett egy őskori várat tártak fel, kerámia, bronz ékszerek és vasfegyverek maradványaival, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kora vaskorból származik. A Kozarački kamen tetején egy őskori település és egy római erődítmény maradványai találhatók. A hely alatt egy őskori nekropoliszt fedeztek fel urnákkal (i. e. 5. század).[4] A néphit szerint Dera létrejötte a középkori Kozara város (a mai Kozarac) létrejöttéhez és fejlődéséhez kötődik. Részlegesen lakott volt a 14. század végén, és még jelentősebben Kozarac 1528-as török elfoglalása után.[5]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 120 háztartása és 734 muszlim lakosa volt.[6] 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 93 háztartást, 11 ortodox szerb, 530 muszlim és 11 római katolikus lakost találtak.[7]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg itteni 37 harcosa és 70 civil halt meg. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1992 áprilisában és májusában a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság hadseregének (VRS) egységei megtámadták a települést.[8] Az elfoglalás után túlélő lakosságát az Omarska, Keraterm és Trnopolje fogolytáborokba deportálták. 1992 júniusában a települést kifosztották és felégették, a fogolytábori kínzásokat túlélő lakóit pedig kiutasították. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és 2011-ben újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.

Infrastruktúra

szerkesztés

A településen halad át az 1972-ben aszfaltozott, a Kozarac és a Mrakovica-hegységet átszelő helyi út. Az elektromosságot 1969-ben, a telefont 1980-ban vezették be. Derában három helyi vízmű működik, amelyek 1965 és 1988 között létesültek, a Vidovići, Krčevina és Sedra forrásokból nyert vízre alapozva. 2013-ban a faluban étterem is működött.[5]

A tanulók a kozaraci „Kozarac” általános iskolába járnak.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Jankovića gradina – őskori erődítmény maradványai egy kúp alakú, meredek oldalú hegy tetején. A tető északi részén falmaradványok láthatók. A leletek főként őskori cseréptöredékek, valamint szórványosan vasból készült fegyverek és bronz ékszerek. Korukat a kora vaskorban határozták meg.[4]
  • Kozarački kamen – őskori település és római kori menedékvár maradványai. A lelőhely a Kozara-hegység egyik domináns magaslatának déli lejtőin található, melynek keleti és déli oldalán nagyszámú vaskori kerámiatöredék került elő. Ugyanitt kőfalak maradványai is találhatók, melyek egy kisebb római erődhöz tartoztak.[4]
  • Lokve – őskori nekropolisz maradványai. A lelőhelyet 1979-ben M. Radijovac tárta fel. Egy 93 m2-es területen 11 urnasírt és 3, pótlólagosan eltemetett edényt talált. A megtalált cseréptöredékek és vasból készült fegyverek a lelőhely korát a kora vaskorra keltezték.[4]
  • Rajkovića groblje – őskori erődítmény maradványai. A lelőhely a Kozaračka-patak keskeny völgye feletti magaslaton, egy 115x40 méteres, különálló platón található. Az erődöt a keleti oldalon egy mély árok és tumulus védte, míg a nyugati oldalon egy kiemelkedésen valószínűleg egy bástya maradványai láthatók. Helyenként kőfalak maradványai is találhatók. A kerámialeletek alapján a lelőhely korát a késő bronzkorra keltezik, és az urnamezős kultúrával hozzák kapcsolatba.[4]
  • A derai mecset 1890-ben épült, a boszniai háború során 1992-ben lerombolták, majd 2011-ben újjáépítették.
  • A fűrészmalom helyén, ahol az osztrák-magyar uralom idején fűrészmalom működött, 1903-ban épült fel a Boldogságos Szűz Mária Születése katolikus kápolna. Az épület 2010-ben lett felújítva.
  • 1979-ben a falu központjában emlékművet állítottak fel a második világháború polgári áldozatainak.
  • Dera környékén vannak piknikező helyek: a fűrészmalom a Kozaracka folyó közelében és Kotlovača, az azonos nevű patak kanyonjában, ahol a prijedori „Klekovača” Hegymászó Társaság otthona található.
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  5. a b Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 104-105. o. (2020). ISBN 978-99976-42-37-0 
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
  8. Battiata, Mary. „A TOWN'S BLOODY 'CLEANSING'”, Washington Post , 1992. november 2. (Hozzáférés: 2024. január 21.) (angol nyelvű) 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Дера című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés