Dimitris Michalopoulos
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Dimitris Michalopoulos (Athén, 1952. május 1. –) görög történész, aki Georges Castellan[5] tanítványa volt, aki francia szakember volt Ausztria-Magyarország történetében. Ezért Dimitris Michalopoulos professzorának hatására megkezdte a görögországi szláv és magyar bevándorlás tanulmányozását.
| Dimitris Michalopoulos | |
.jpg) | |
| Született | 1952. május 1. (72 éves)[1] Athén |
| Állampolgársága | görög[1] |
| Szülei | Georgios D. Michalopoulos |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Fulbright Program (1984)[2][3][4] |
Élete
szerkesztésAthénban született (1952), az Athéni Olasz Iskolában tanult (1964-1970), az athéni Nemzeti Egyetemen (1970-1974) majd Párizsban, az École Pratique des Hautes Études és az École des hautes études en sciences sociales rendezvényeken. 1978-ban egy zsűri kikiáltotta a gazdaság- és társadalomtörténet doktorává, amelynek elnöke Georges Castellan volt. 1980 és 1982 között a Görög Köztársaság elnökének (Konstantinos Karamanlis) levéltárának kurátora volt.1982 és 1994 között Balkán és diplomáciai történelmet tanított a Szaloniki Arisztotelész Egyetemen. 1990-ben Athén város múzeumának igazgatójává választották. Ezt a posztot 2000-ig töltötte be. Sőt, katonai történelmet tanított a görög Haditengerészeti Főiskolán (1990-1997), és haditörténetet tanított hazája Tengerészeti Akadémián (1994-1997). 2002-ben és 2003-ban a Görög Népbarátok Társaságának tudományos tanácsadója volt. 2004-ben kinevezték az "Eleutherios Venizelos és korszaka Tanulmányi Intézetének" igazgatójává.Most a Piraeus Görög Tengerészeti Történeti Intézet tudományos tanácsadója, és az Athéni Népi Egyetemen oktatja a Balkán történelmét.[6]
Kutatás
szerkesztésGeorges Castellan vezetésével és Christopher Woodhouse-val akadémiai kapcsolatban állt[7] a középkorban a Görögországba irányuló külföldi bevándorlások tanulmányozásához. Így azt állította, hogy Jakob Fallmerayer tézisei a görögországi szláv és albán településekről helyesek.[8] Ezenfelül hallgatólagosan egyetért Konstantinos Paparrigopoulos, Görögország nemzeti történésze. Természetesen az újonnan érkezőket főként az Ortodox Egyháznak köszönhetően asszimilálták.[9] Helyes a tézis a vallák görögországi bevándorlásával kapcsolatban is. Most a magyar bevándorlásokat tanulmányozza. Ugyanis nagyon sok magyar eredetű személy- és helynév található, például Domokos, Patak és így tovább.[10] Sőt, Mantzar néven számos családnév létezik, amelynek etimonja a török Mancar (= Magyar) kifejezés.[11]
Publikációk
szerkesztés- Greek Vessels of the Middle Ages, Athens: Europe Publishing, ISBN 960-253-028-6
- Fallmerayer et les Grecs, Istanbul: Les Éditions Isis, 2011
- Les Argonautes, Paris: Éditions Dualpha, 2013, ISBN 9782353742516
- The Evolution of the Hellenic Mercantile Marine through the Ages, The Piraeus: Institute of Hellenic Maritime History, 2014, ISBN 978-618-80599-0-0
- La révolution grecque de 1862 et l'insurrection crétoise de 1866. Conséquences politiques et complications diplomatiques, Istanbul: Les Éditions Isis, 2016, ISBN 978-975-428-560-4
- Le Vieillard de Morée. Essai sur l'histoire des Grecs et leurs indépendance, Istanbul: Les Éditions Isis, 2017, ISBN 978-975-428-587-1
- Homer's Odyssey beyond the Myths, The Piraeus: Institute of Hellenic Maritime History, 2016, ISBN 978-618-80599-3-1
- L'Odyssée d'Homère au-delà des mythes, Le Pirée: Institut d'Histoire Maritime Hellène, 2016, ISBN 978-618-80599-2-4
- Philia's Encomion. Greek Turkish Relations in the 1950s, Istanbul: The Isis Press, 2018, ISBN 978-975-428-606-9
- "Débris d'un monde d'antan", La Mer toujours, Guimaec: Éditions le Cormoran, 2019, ISBN 978-2-916687-27-8 (oldalakat 31-46)
- America, Russia and the Birth of Modern Greece, Washington-London: Academica Press, 2020, ISBN 9781680539424
Külső linkek
szerkesztés- http://www.academie-arts-sciences-mer.fr/FR/portfolio/dimitris-michalopoulos/
- https://orcid.org/0000-0001-7496-8872
- https://data.bnf.fr/en/16921998/di_mi__tri_s_michalopoulos/
- http://id.loc.gov/authorities/names/n82150928
- https://isni.org/isni/0000000108888591
- http://viaf.org/viaf/37321761
- https://osdelnet.gr/contributors/1074587#all
- https://www.babelio.com/auteur/Dimitris-Michalopoulos/567227
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 1.)
- ↑ https://cies.org/node/150839
- ↑ http://www.fulbright.gr/images/alumni/pdf/GR_Grantees_1984-1985.pdf
- ↑ https://fulbrighternetwork.com/users/4953714
- ↑ D.Michalopoulos, Vie politique en Grèce pendant les années 1862-1869, Université Nationale d'Athènes (Saripoleion), 1981, pp.7-8.
- ↑ Hilmar Schmuck, Griechischer Biographischer Index (Muenchen: K. G. Saur, 2003), oldal 749C (ISBN 3-598-34206-3),
- ↑ C.M.Woodhouse, The English Historical Review, vol. 108, No. 427, pp. 540-541.
- ↑ Dimitris Michalopoulos, "The True Story of the Fallmerayer Issue",Parnassos (Athén), XL (2006), oldalakat 215-236.
- ↑ „"The Issue of the Christian Orthodox Turks: A Historical Perspective", Balkanlar. Siyaset ve Göç. 8. Uluslarasι Mübadele ve Balkan Türk Kültürü Araştirmalι Κongresi Bildirileri, Samsun Mübadele ve Balkan Türk Kültürü, 2015, s.55-60”. ISBN 978-605-88120-3-1
- ↑ A görög électraoz archivuma (görögül), III (Athén: Historia, 2016), oldal 180 (ISBN 978-618-5227-04-3).
- ↑ Nagy Görög Enciklopédia, 1931. évi XVI. Kötet, Athén, 638. oldal, bejegyzések "Mantzarides", "Mantzarion", "Mantzari"
