Dmitrij Ivanovics Blohincev
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Dmitrij Ivanovics Blohincev (Moszkva, 1907. december 29. – Dubna, 1979. január 27.) szovjet fizikus, a fizikai és matematikai tudományok doktora (1934).
| Dmitrij Ivanovics Blohincev | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1907. december 29. Moszkva |
| Elhunyt | 1979. január 27. (71 évesen) Dubna |
| Sírhely | Kuncevói temető |
| Ismeretes mint |
|
| Gyermekek | Leonid Blokhnitsev |
| Iskolái |
|
| Tudományos fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
Életpályája szerkesztés
Már gyermekkorában foglalkoztatta a repülőgép- és rakétatudomány, önállóan elsajátította a differenciál- és integrálszámítás alapjait, megismerte Hermann Oberth és James Clerk Maxwell munkáit, levelezett Konsztantyin Ciolkovszkijjal.
1930-ban végzett a Moszkvai Állami Egyetem Fizikai Tanszékén. 1930–1933-ban a végzős iskolájában tanított (témavezető Igor Tamm). 1934-ben megvédte a szilárdtestek kvantumelméletét; 1935-ben dolgozata alapján fizika és matematika doktori fokozatot kapott. 1935-től a Moszkvai Állami Egyetem professzora, az 1950-es évektől az atommagelmélet tanszékének vezetője. Alapítója volt a Moszkvai Állami Egyetem Nukleáris Fizikai Tanszékének. 1935–1947 között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája (LPI) Fizikai Intézetében is dolgozott. 1943 óta a Szovjetunió Kommunista Pártja tagja. 1947 óta az Obnyinszki Kutatólaboratórium igazgatója, vezetése alatt hozták létre a Fizikai és Energia Intézetet. A Szovjetunió Belügyminisztériumának B laboratóriumi vezetője, később létrehozta az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Kutatási Intézetét.
Egyik kezdeményezője volt a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (JINR) létrehozásának. 1956-ban a tizenegy ország meghatalmazotti bizottsága egyhangúlag megválasztotta őt az intézet első igazgatójává. 1956–1965 között a JINR igazgatója, 1965 óta a JINR Elméleti Fizikai Laboratóriumának igazgatója.
Tudományos tevékenysége szerkesztés
Munkássága során a szilárdtestelmélet, a félvezető fizika, az optika, az akusztika, a kvantummechanika és a kvantumelektronika, a nukleáris fizika, a nukleáris reaktorok elmélete, a kvantummező elmélete, a részecskefizika, a fizika filozófiai és módszertani problémáival foglalkozott.
A kvantumelmélet alapján elmagyarázta a szilárd anyagok foszforeszcenciáját és az elektromos áram helyreigazításának hatását két félvezető határán.
1944-ben a gáz-hidrodinamika egyenletei alapján elkészítette a mozgó és nem homogén közegekben a hangjelenségek elméletét, megalkotta a legáltalánosabb akusztikai egyenleteket (Blohincev-egyenletek), különféle magyarázatokat és számításokat készített.
1940–1950 fordulóján megfogalmazta saját kvantummechanikai értelmezését, az úgynevezett Blohincev-értelmezést vagy együttes értelmezést.
Munkássága szerkesztés
Blohincev tudományos munkájában jelentős helyet foglalt el a láncreakciók és a nukleáris reaktorok elméleti és technikai problémáinak tanulmányozása. Sokat tett a szovjet atomtudomány és a technológia fejlesztése érdekében. Ellenőrizte az első atomerőmű tervezését és építését, amelyet 1954-ben helyeztek üzembe (Lenin-díj, 1957). Hatékony módszereket dolgozott ki a gyors, köztes és termikus neutronok kiszámítására. Alekszandr Iljics Lejpunszkijjal együtt felügyelte az Európában első folyékony fémhűtőfolyadékkal működő gyors neutronreaktor ideológiájának és kialakításának fejlesztését. Előterjesztette az elgondolást (1955), és felépített impulzusos gyors IBR-1 (1960) és IBR-2 (1984-ben beindított) neutronreaktorokat.
Mialatt a Szovjetunió Belügyminisztériumának Obnyinszki „B objektum” igazgatója volt, Blohincev Szergej Pavlovics Koroljov támogatásával kezdeményezte az űrrepülések nukleáris rakétamotorjának létrehozását.
1956-tól Blohincev kutatásai az alapvető részecskefizikára összpontosultak. Különösen az elemi részecskék szerkezetével, a kvantum-elektrodinamika alkalmazhatóságának korlátaival, a nagy energiájú részecskék interakciójával, a nonlocális térelmélettel, a tér és idő fogalmával kapcsolatos problémákkal foglalkozott a mikrovilágban. 1938-ban már olyan számításokat végzett, amelyek lényegében a Lamb-eltolódást jósolták meg. Blohincev ezt a legfontosabb felfedezését a kortársak nem értették meg, és a cikket a Zsurnal Ekszperimentalnoj i Tyeoretyicseszkoj Fiziki (Kísérleti és Elméleti Fizikai Folyóirat) szerkesztői elutasították. A munkát csak 1958-ban tették közzé a Blohincev munkájában, bár annak eredményeit korábban a Jakob Szmorogyinszkij beszámolója ismertette. (Jakob Abramovics Szmorogyinszkij (Uszpehi Fizicseszkih Nauk, (A Fizikatudományok Sikerei) 1949, 39. kötet, 1. kiadás, 325. o.)
Ötletei, javaslatai voltak a nukleáris anyag sűrűségének ingadozásáról (1957), a kvantum-sztochasztikus terekről, több vákuum létezéséről és a közöttük lévő spontán átmenetről, rámutatott az úgynevezett egységi határ létezésére.
Kitüntetései, elismerései szerkesztés
- A szocialista munka hősek (1956)
- Sztálin-díj (1952)
- Lenin-díj (1957)
- Szovjetunió Állami Díja (1971)
Érmei szerkesztés
- Cirill és Metód rend 1. osztálya (Bulgária)
- A Cseh Tudományos Akadémia regisztrált aranyérme
- Több tudományos akadémia és tudományos társaság tagja
- 1966–1969-ben az Elméleti és Alkalmazott Fizika Nemzetközi Uniójának elnöke
- Dubna díszpolgára
Könyvei szerkesztés
- Blohincev D. I. Einstein relativitáselmélete. - M .; L .: Gostekhizdat, 1940.
- Blohincev D. I. Heterogén és mozgó közeg akusztikája. (1. kiadás - 1946) - 2. kiadás, Moszkva: Nauka, 1981.
- Blohincev D. I. A kvantummechanika alapvető kérdései. - M .: Nauka, 1966.
- Blohincev D. I. Békés atom születése. - Dubna, 1970.
- Blohincev D. I. Sztochasztikus terek. - Dubna, 1971.
- Blohincev D. I. A kvantummechanika alapjai. Bemutató. - 5. kiadás, Moszkva: Nauka, 1976.
- Blohincev D. I. Kvantummechanika (előadások a kiválasztott témákról). „1981.
- Blohincev D. I. Quantum mechanika. - M .: Atomizdat, 1981.
- Blohincev D. I. Hely és idő a mikrovilágban. - 2. kiadás, Moszkva: Nauka, 1982.
- Blohincev D. I. Mi az a relativitáselmélet?
- Blohincev D. I. A fizika módszertani problémáival foglalkozó cikkek. - M .: A Moszkvai Állami Egyetem Kiadója, 1993. - 237 p. - ISBN 5-211-01605-X
- Blohincev D. I. Válogatott művek. T. 1-2. - M .: Fizmatlit, 2009.
- Blohincev D. I. A kvantummechanika alapjai. Bemutató. - M., 2015.
Források szerkesztés
- BM Barbashov. Dmitrij Ivanovics Blokhintsev (hatvanadik születésnapján) "Fizikai fejlődés". 1968.V. 94, c. 1. 185-186.
- BM Barbashov, AV Efremov, VN Pervusin. Dmitrij Ivanovics Blohincev. Esszé a tudományos tevékenységről.
- Bogunenko NN, Pelipenko AD, Sosnin GA Belov Anatolij Szergejevics // Az atomerőmű hősei. - Sarov: Rosatom, 2005. - S. 59-60. - ISBN 5-9515-0005-2.
- Nagy szovjet enciklopédia: Blohincev Dmitrij Ivanovics / Ch. ed. AM Prokhorov . - 3. szerk. - M .: Szovjet enciklopédia, 1969-1978.
