Dubna (orosz nyelven: Дубна́, IPA: [dʊbˈna]) 1958-ig Dubno, város Oroszország Moszkvai területén. Naukograd (azaz tudományos város) státusza van, otthont ad a Nukleáris Kutatási Közös Intézetnek, a nemzetközi nukleáris fizikai kutatóközpontnak és az ország egyik legnagyobb tudományos alapítványának. Az MKB Raduga, a rakétarendszerek tervezésére és gyártására szakosodott védelmi repülőgépgyártó társaság otthona is itt található. A modern várost a 20. század közepén fejlesztették ki, és 1956-ban kapta meg a városi státust. Népesség: 70 663 (2010. évi népszámlálás); 60 951 (2002. évi népszámlálás); 65 805 (1989-es népszámlálás).

Dubna (Дубна́)
Dubna Collage.jpg
Dubna címere
Dubna címere
Dubna zászlaja
Dubna zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Rang város
Alapítás éve1956
Polgármester Valerij Prokh
Irányítószám 140472
Körzethívószám 49621
Testvérvárosok
Lista
Givat-Smúél, La Crosse, Alusta, Gołdap, Kurchatov, Lincang
Népesség
Teljes népesség75 144 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság125 m
Terület7,1 km²
Időzóna Moszkvai idő, UTC+03:00
Elhelyezkedése
Dubna (Oroszország)
Dubna
Dubna
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 44′, k. h. 37° 10′Koordináták: é. sz. 56° 44′, k. h. 37° 10′
Dubna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubna témájú médiaállományokat.

FöldrajzaSzerkesztés

A város 120 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, kb. 125 kilométerre Moszkvától északra, a Volga folyó mellett, közvetlenül az Ivanykovói-tározótól lefelé. A tározót egy, a város határain található Volgán átívelő vízerőmű duzzasztja. A város a Volga mindkét partján fekszik. A város nyugati határát a Volgával összekötő moszkvai csatorna, míg a keleti határt a Volgához csatlakozó Dubna folyó határozza meg.

Dubna a Moszkvai terület legészakibb városa.

TörténeteSzerkesztés

A második világháború előtti időszakbanSzerkesztés

 
Dubna, ortodox templom

A Rosztov–Szuzdali Fejedelemséghez tartozó Dubna erődöt (oroszul: Дубна) 1132-ben Jurij Dolgorukij megbízásából építették, és 1216-ig fennállt. Az erődítmény később elpusztult. Gorogyiscse falu a Volga folyó jobb partján áll, és a Kasini Fejedelemség része volt. A környéken található a dubnai vámhivatal (Дубненское мыто), amely a Tveri Fejedelemség része volt.

Az októberi forradalom előtt a környéken csupán néhány falu volt: Podberezje a Volga bal partján, a jobb parton pedig Gorogyiscse, Alekszandrovka, Ivanykovo, Jurkino és Kozlaki.

Közvetlenül a forradalom után Dubna környékén rendezték meg az első kollégiumok egyikét.

 
Dubna látképe 2000-ben

1931-ben a kommunista párt döntött a Volga-Moszkva-csatorna felépítéséről. Genrih Jagoda, az akkori Állami Politikai Igazgatóság vezetője lett az építésért felelős. A csatorna 1937-ben fejeződött be. A projekt részeként létrejött az Ivanykovói-víztározó és ivanykovói vízerőmű is, melynek következtében számos falu és Korcseva város víz alá merült. Dubnát Alekszandr Szolzsenyicin is említette a Gulag szigetcsoport című könyvében mint a gulág foglyok által épített várost.

TudománySzerkesztés

A nukleáris kutatás protongyorsítójának felállításáról a szovjet kormány 1946-ban hozott döntést. A helyet, ahol a jelenlegi város található, Moszkva távolságának és a közelben lévő ivanykovói erőmű miatt választották. A tudományos vezető Igor Kurcsatov volt. A települést Moszkvával összekötő út és vasútvonal építésének (főleg a gulag-fogvatartottak kényszermunkásaival) építésének fő felügyelője az NKVD főnöke, Lavrentyij Berija volt. Három év intenzív munka után, 1949. december 13-án helyezték üzembe.

 
A dubnai egyetem könyvtára

Dubna városát 1956-ban hivatalosan is megnyitották az Egyesített Atomkutató Intézettel (JINR) együtt, amely nagy nemzetközi kutatólaboratóriummá fejlődött, elsősorban a részecskefizikában, a nehézion-fizikában, a transzurán elemek elemzésében és a radiobiológiában.

A dubnai egyetemet 1994-ben nyitották meg.

A város sok zöldövezettel rendelkezik.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.