Dobersberg

Dobersberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Waidhofen an der Thaya-i járásában. 2018 januárjában 1618 lakosa volt.

Dobersberg
Dobersberg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Waidhofen an der Thaya-i járás
Irányítószám	3843
Körzethívószám	02843
Forgalmi rendszám	WT
Népesség
Teljes népesség	1618 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Terület	47,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 54′ 54″, k. h. 15° 19′ 15″48.915, 15.320833333333
Dobersberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobersberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Dobersberg a Waidhofen an der Thaya-i járásban

A dobersbergi kastély

A Szt. Lambert-plébániatemplom

Az osztrák-cseh-morva hármashatár

Dobersberg Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik, a cseh határ mellett, a Thaya folyó mentén. Területének 27,4%-át erdő borítja. Északi részén található a Csehországba is átnyúló Böhmische Saß erdő és a 679 méteres Hohen Stein. A hegy északi lábánál határozták meg a hagyományos osztrák-cseh-morva hármashatárt. Az önkormányzat 12 településrészt és falut egyesít: Brunn (49 lakos 2018-ban), Dobersberg (772), Goschenreith am Taxenbache (101), Großharmanns (39), Hohenau (93), Kleinharmanns (26), Lexnitz (60), Merkengersch (139), Reibers (97), Reinolz (73), Riegers (108) és Schuppertholz (61). A kataszteri közösségek Brunn, Dobersberg, Goschenreith am Taxenbache, Großharmanns, Hohenau, Kleinharmanns, Lexnitz, Merkengersch, Reibers, Reinolz, Riegers és Schuppertholz.

A környező önkormányzatok: északkeletre Waldkirchen an der Thaya, keletre Karlstein an der Thaya, délre Thaya, délnyugatra Gastern, nyugatra Kautzen, északnyugatra Staré Město pod Landštejnem, északra Slavonice (utóbbi kettő Csehországban).

Története

Dobersberget először 1230-ban a herzogenburgi kolostor Prima Fundatio c. tizedkönyvében említik először. A település központja ekkor még valamivel délebbre, a mai temető környékére tehető. A 18. században textilüzemek települtek Dobersbergbe. 1954-1957 között Gasternben és Dobersbergben teljesített lelkészi szolgálatot az a Josef Elter, aki később szobrászként és grafikusként szerzett hírnevet.

Lakosság

A dobersbergi önkormányzat területén 2018 januárjában 1618 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 2223 fő) folyamatosan csökken. 2016-ban a helybeliek 97%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 96,1%-a római katolikusnak, 2,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a dobersbergi kastély helyén először 1305-ben említenek erődítményt. A mai épületet Sigmund von Puchheim emeltette 1520 körül. A harmincéves háborúban a csehek kifosztották. 1678-ban a Herbersteinek vették meg, akik a 18. század végén valamennyi waldvierteli birtokukat eladták, a dobersbergi uradalmat a von Grünne családnak. Tőlük Szapáry Frigyes gróf örökölte. 1945-ben a kastély megrongálódott, a szovjet megszállás során pedig kifosztották. 1948-ban a városi tanács vásárolta meg, ma a polgármesteri hivatalnak és egy természetrajzi múzeumnak ad otthont.
• a Szt. Lambert-plébániatemplom
• Merkengersch kápolnája (épült 1736-ban)
• Reinolz kápolnája (1758)
• Schuppertholz kápolnája (1775)
• az 1902-es neogótikus temetői kápolna
• a dobersbergi natúrpark
• a tűzoltómúzeum

Források

• A település honlapja
• 32203 – Dobersberg. Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dobersberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.