Főmenü megnyitása

Dobolló (románul: Dobârlău, németül: Dobersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Dobolló (Dobârlău, Dobersdorf)
Intorsurii la Dobarlau.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527085
Körzethívószám +40 x67[1]
SIRUTA-kód 64274
Népesség
Népesség1047 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság3 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság545 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dobolló (Románia)
Dobolló
Dobolló
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 44′ 11″, k. h. 25° 52′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 11″, k. h. 25° 52′ 44″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Alsó-Háromszéki-medencében, a Bodzafordulói-hegyek nyugati lábánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1891-ben 1259 oláh lakta.

MondavilágaSzerkesztés

„Vót egy óriás ló, ameik a Décse kövin állt. A nyakát bényújtotta a regátba, s ott ette a románok búzáját, kukoricáját. A románok meg akarták fogni s belékapaszkodtak a ló hajába. Az rántott egyet a fejin s az oláhokat szétszórta Erdélyben.

A sziklán látszik a lónak a nyoma, de most bénőtték a fák s nem láccik a szikla se.

Dobolló völgyében a balpartilag beszakadó Lidércz patakával (hol a néphit szerint lidérczek laknak) szemben egy szép idomu sziklaszál emelkedik, ezt Décse kövének hívják. – E sziklával pedig sajátosan élczes rege van összekötve, melyet, mint a népregék hű registrárora, ide igtatok.

Régi előkorban, midőn e még emberléptektől nem érintett hazában óriások laktak, egy roppant óriásnak még roppantabb lova volt. Ez hátulsó lábaival a bodoki havason állott, előlábait a Décse kövére helyezte, honnan fejével benyúlt Oláhországba, s ott a dústermésű kölesbe kedve szerint legelt. Azon ország lakói pedig megpillantván a vetésökben praevaricálót, összegyűltek sok ezren, hogy letartóztassák, bele is kapaszkodtak földig érő nagy sörényébe, húzták, czibálták. Ekkor azonban egy légy a ló hátuljára szálván, azt érzékenyen megcsípte, a ló hozzákapott, s a sörényébe kapaszkodott oláhokat beszórta Erdélybe. Ezek aztán itt megtelepültek, felszaporodtak, s lettek az erdélyi oláhságnak ősei. Décse szikláján még most is mutogatják az óriás lovának lába nyomát.”[4]

NépességSzerkesztés

2002-ben 2330-an lakták, többségében románok, vallásuk szerint ortodoxok.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  4. Forrás: Kakas Zoltán: Beszélő Kövek Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nemere TK, Sepsiszentgyörgy, 2000)