Wikipédia

Doftanai börtön

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 9.

A doftanai börtön büntetésvégrehajtó-intézet volt Romániában, Prahova megyében, amelybe a két világháború között a politikai elítélteket zárták.

Doftanai börtön
Becenév: „román Bastille”
TelepülésDoftana
Építési adatok
Építés éve1894–1897
Védettségországos jelentőségű műemlék
Hasznosítása
Felhasználási területbörtön
Alapadatok
Tszf. magasság150 m
Alapterület8000 m²
LMI-kódPH-II-m-A-16457
Elhelyezkedése
Doftanai börtön (Románia)
Doftanai börtön
Doftanai börtön
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 08′ 12″, k. h. 25° 46′ 24″45.136667°N 25.773333°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 12″, k. h. 25° 46′ 24″45.136667°N 25.773333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Doftanai börtön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

szerkesztés

A börtön a Telega községhez tartozó Doftana(wd) falu mellett található, egy kilométerre a Doftana(wd) folyótól, 150 méter tengerszint feletti magasságban, a Paraschiva-hegy tetején. Câmpina irányából a DJ 100E megyei úton közelíthető meg.[1][2][3][4]

Története

szerkesztés

A börtön 1894 és 1897 között épült[5] I. Károly király megbízásából. A legenda szerint az uralkodó nyári lakot akart építtetni a községben, és a megfelelő hely kiválasztása során útjába került egy lány, aki elpanaszolta, hogy a közeli sóbányában dolgozó egyik elítélt megerőszakolta. A király elrendelte, hogy az összes elítéltet zárják börtönbe, és építsenek számukra egy olyan börtönt, amiből nem lehet megszökni.[6] A 19. század végén ez volt az egyedüli olyan román börtön, ami megfelelt az 1874-es büntetés-végrehajtási intézetekről szóló törvény előírásainak.[7]

1897 és 1895 között köztörvényes elítélteket zártak ide, de itt töltötték büntetésüket az 1907-es parasztfelkelés[6] illetve az 1933-as grivițai sztrájk(wd) vezetői is.[8] 1935-től kezdve politikai foglyokat hoztak ide,[6] a két világháború között az illegalitásba kényszerített Román Kommunista Párt vezetőit,[9] valamint a Vasgárda vezetőit.[10] A kommunistákat és a vasgárdistákat a börtön különböző részeiben helyezték el, hogy elkerüljék az összeütközéseket.[11] Az 1940. október 22-i földrengés során a falak egy része megrepedt. Ugyanabban az évben november 10-én egy második földrengés ledöntötte a tetőt és több falat,[6] és több fogoly meghalt illetve megsebesült.[12]

1950-ben múzeummá alakították át, és műemlékké nyilvánították. A kommunista rendszer alatt számos úttörőavatási ünnepség színhelye volt,[6] de szerveztek külön látogatásokat is.[13][14] Az épületet Sergiu Nicolaescu történelmi filmjeinek (1973: Un august în flăcări, 1989: Martori dispăruți) forgatási helyszíneként is használták.[15][16] Az 1977-es és 1986-os földrengések súlyosan károsították a falakat.[17]

Az 1989-es romániai forradalom után a helyi önkormányzat tulajdonába került, és állaga erősen leromlott.[6] 1989 telén a hó súlya alatt a tető majdnem teljesen beomlott, és 1990-ben ismét földrengés károsította.[17] Rövid ideig paintball-pályaként hasznosították.[18] A jó állapotban megmaradt igazgatási épületben 2005-ben két árvízkárosult családot szállásoltak el.[15] 2011-ben elhatározták a börtön és a hozzá tartozó 11 hektáros terület árverésen való értékesítését,[15] de az árverésre nem jelentkezett egy érdeklődő sem.[16]

2021-ben az országos jelentőségű műemlékké nyilvánított[5] épület állapota életveszélyes, csak saját felelősségre látogatható volt.[19] 2022. júniusban Mohamed Murad üzletember 49 éves koncessziót kapott a létesítményre, ahol 25 millió eurós beruházással 1000 férőhelyes szállodát szándékozik kialakítani.[20]

Leírása

szerkesztés

A belga mintára épült börtön alaprajza patkó alakú volt, és nyolc részből állt, amelyeket az ábécé betűivel (A–H) jelöltek. A "H"-val jelölt rész a veszélyes bűnözőknek, illetve a büntetésben levő elítélteknek volt fenntartva.[21] A külső falakat és a tizenegy őrtornyot a Doftana folyó medréből kitermelt kövekből építették.[22] A létesítményhez kórház, belső sétálóudvarok, szabóműhely és asztalosműhely is tartozott. Eredetileg 308 cellával rendelkezett, amit utóbb a közös helyiségek módosításával 397-re bővítettek. A nyolc rész közül öt "sötét" volt, ahol nem voltak ablakok, és a folyosó ablakait befestették, hogy ott se hatoljon be a fény. Az építéskor korszerűnek számító létesítményben vezetékes víz, a folyosókon központi fűtés és villanyvilágítás volt.[21]

Híres foglyai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Penitenciarul Doftana. alinamishu.wordpress.com (2012. július 31.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  2. ↑ Închisoarea Doftana. www.hoinariromani.ro (2012. augusztus 1.) (Hozzáférés: 2021. május 17.) arch
  3. ↑ Închisoarea Doftana. taracubalauri.com (2019) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  4. ↑ Szabó Lajos: Virágokat ültet a doftanai börtön udvarán. Ellenzék, LVI. évf. 91. sz. (1935. április 18.)
  5. ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Prahova. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k Privesc din Doftana prin gratii ce pier. adevarul.ro (2010. február 9.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  7. ↑ Merei Luminita Eleni: Regimul juridic al sistemului penitenciar în România în a doua jumătate a secolului al XIX-lea, începutul secolului al XX-lea. www.cnaa.md (2015) (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  8. ↑ a b Comisia prezidențială pentru analiza dictaturii comuniste din România: Raport final. www.wilsoncenter.org (2006) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  9. ↑ Szemlér Ferenc: Emlékezés egy süvölvényre. Bukarest: Kriterion. 1978. 158. o.  
  10. ↑ Vevőre vár Ceausescu börtöne. mult-kor.hu (2010. február 7.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  11. ↑ Ilarion Tiu: Temnita - "universitate". jurnalul.ro (2005. június 25.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  12. ↑ Forró víz tör elő a földből Moréni környékén. Esti Kurír, XVIII. évf. 258. sz. (1940. november 11.)
  13. ↑ Székelyudvarhelyi pedagógiai líceum évkönyve 1670-1970. epa.oszk.hu (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  14. ↑ Magyar Autonóm Tartományi Pártbizottsága 6 Honapos iskolája (Menyhárt István igazgató): Jelentés „A tanulok kommunista neveléséröl a hathonapos pártiscolában. epa.oszk.hu (2003)
  15. ↑ a b c d Bogdan Alecu: Istoria scoasă la vânzare: Penitenciarul unde au fost închişi Ceauşescu, Dej şi Zelea Codreanu ar putea fi vândut pentru 1 milion de euro. Ziarul Financiar, (2011. augusztus 28.)
  16. ↑ a b c Dana Mihai: Doftana, închisoarea care şi-a ratat trecutul şi viitorul. www.historia.ro (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  17. ↑ a b Zapezile au distrus un monument istoric unic in tara. Inchisoarea Doftana a ajuns o ruina. stirileprotv.ro (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  18. ↑ Andrei Costache: Închisoarea Doftana, supranumită Bastilia României, sau povestea unui monument istoric devenit muzeu, teren de paintball, adăpost pentru sinistrați și apoi ruină. www.telegrama.ro (2020. május 6.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  19. ↑ Simona Mocanu: Am vizitat închisoarea Doftana. simonamocanu.ro (2021. február 15.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  20. ↑ Ciprian Iana: Închisoarea Doftana devine hotel. Câți bani va înghiți proiectul și ce condiții i s-au pus afaceristului care a preluat clădirea Citeşte întreaga ştire: Închisoarea Doftana devine hotel. Câți bani va înghiți proiectul și ce condiții i s-au pus afaceristului care a preluat clădirea. www.libertatea.ro (2022. június 8.) (Hozzáférés: 2022. november 29.)
  21. ↑ a b Dana Mihai: Închisoarea Doftana. Adevărul neştiut din „Bastilia României“, locul în care a fost închis şi Ceauşescu. adevarul.ro (2015. május 26.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  22. ↑ Paul Rogojinaru: Doftana: mitul comunist scos la licitație. www.historia.ro (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  23. ↑ a b Vladimir Tismaneanu: Ceausescu's Socialism. Problems of Communism, XXXIV. évf. 1–2. sz. (1985) 54. o.
  24. ↑ Ioan Scurtu: Politică și viață cotidiană în România în secolul al XX-lea și începutul secolului al XXI-lea. București: Mica Valahie. 2011. 89. o. ISBN 978-606-8304-34-2  
  25. ↑ Vladimir Tismăneanu: Profilul inuman al lui Alexandru Drăghici. moldova.europalibera.org (2018. október 3.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  26. ↑ Magyarországon kivégzett erdélyi ötvenhatosok. kronikaonline.ro (2012. október 26.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  27. ↑ Kovács Lehel István: Fóris István életrajza. Hétfalu, X. évf. 5. sz. (2004. május 21.)
  28. ↑ a b Kahána Mózes: Egy társadalom dióhéjban. Korunk, XXXIII. évf. 3. sz. (1947. március)
  29. ↑ Eladnák az egykori Doftana börtönt. itthon.transindex.ro (2010. február 6.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Doftanai_börtön&oldid=26432359”