Dolića Draga
Dolića Draga falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lokvičićihez tartozik.
| Dolića Draga | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lokvičići |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21263 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 309 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 560 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 29′ 06″, k. h. 17° 04′ 31″43.484869°N 17.075347°EKoordináták: é. sz. 43° 29′ 06″, k. h. 17° 04′ 31″43.484869°N 17.075347°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSplittől légvonalban 51, közúton 70 km-re keletre, Makarskától légvonalban 21, közúton 39 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora területén, Imotska krajina nyugati részén a Biokovo- és a Zavelim-hegység közötti dombos, legelőkkel borított területen fekszik. Településrészei Dolića Draga Donja és Dolića Draga Gornja.
Története
szerkesztésA térség első ismert népe az illírek voltak. Róluk mesélnek az ókorból fennmaradt halomsírok és várak maradványai, melyek közül a településtől délkeletre, a Knezovica- és a Mamica-tó közötti magaslaton található Lokvičića ókori várának maradványa. A közelben haladt át Salonából Imotskin keresztül Narona irányába vezető római út. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be, de a település keletkezéséről nincs pontos adat. Területe a 15. század második felétől 1717-ig török uralom alatt állt. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A felszabadítás után a proložaci plébánia területéhez csatolták, melynek szolgálatát a makarskai ferencesek látták el. 1779-ben megalapították az önálló lokvičići plébániát, melynek Dolića Draga is a része lett. A településnek 1880-ban 166, 1910-ben 169 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1970-es évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 1997-ben megalakult az önálló Lokvičića község. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 367 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 166 | 198 | 215 | 169 | 0 | 937 | 209 | 0 | 0 | 1.087 | 829 | 637 | 455 | 367 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1953-ban és 1961-ben lakosságát Lokvičićihez számították.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
szerkesztés- Lokvicici község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
Irodalom
szerkesztésVlade Dragun - Bože Ujević: Legende imotskog krša, Zagreb/Split, 2014. 22-26. oldal
