Domanovszky György

(1909-1983) művészettörténész, néprajzkutató, múzeum igazgató, kritikus, egyetemi tanár

Domanovszky György (Budapest, 1909. szeptember 3.Budapest, 1983. február 3.[5]) magyar művészettörténész, etnográfus, muzeológus, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (néprajz, 1952).

Domanovszky György
Született1909. szeptember 3.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1983. február 3. (73 évesen)[3][1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiDomanovszky Sándor
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • néprajzkutató
  • kritikus
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1982)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[4]
A Néprajzi Múzeum igazgatója (tulajdonképpen főigazgatója)
Hivatali idő
1940 1946
ElődBartucz Lajos
UtódSzendrey Ákos
A Néprajzi Múzeum főigazgatója
Hivatali idő
1957 1959
ElődKardos László
UtódOrbán Antal
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1936-ban szerzett doktori oklevelet a budapesti egyetemen művészettörténetből, néprajzból és keresztény régészetből. 1940–1945 között a Néprajzi Múzeum igazgatója, 1957–1959 között főigazgatója volt. 1954–1964 között a Képzőművészeti Alap főlektora, 1964–1983 között belsőépítész szaklektora volt.

Munkássága

szerkesztés

Több egyetemen és főiskolán oktatott. Kutatási területe a népművészet, a kortárs iparművészet és a kerámiatörténet volt. Szerkesztette a Magyar Népművészetet és a Néprajzi Múzeum Értesítőjét. A Néprajzi Értesítőben, az Ethnographiában, az Acta Ethnographiában, a Műteremben, a Művészetben, a Szabad Művészetben, a Művészetszemléletben stb. jelentek meg cikkei. Közel 100 cikke, könyve jelent meg angol, francia, német, orosz, svéd és szlovák nyelveken.

Domanovszky Sándor (1877–1955) történész és Kastenhofer Berta fia. Domanovszky Endre festőművész (1907–1974) és Domanovszky Ákos könyvtáros (1902–1984) testvére.

Temetése a Farkasréti temetőben történt.[5] Sírját felszámolták.[6]

További információk

szerkesztés