Főmenü megnyitása

A Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely, vagy népiesen a Doroszlói Szentkút (szerbül Водица / Vodica) a délvidéki Szabadkai egyházmegye területén található központi búcsújáró hely.

Doroszlói Szentkút
Doroszlói Szentkút.jpg
Egyházmegye Szabadkai egyházmegye (1968–)
Védőszent Segítő Szűz Mária
Település Doroszló
Elhelyezkedése
Doroszlói Szentkút (Szerbia)
Doroszlói Szentkút
Doroszlói Szentkút
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 35′ 35″, k. h. 19° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 35″, k. h. 19° 11′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Doroszlói Szentkút témájú médiaállományokat.

Földrajzi fekvéseSzerkesztés

A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található. A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna (korábban Mosztonga) között terül el.

Nevének eredeteSzerkesztés

A kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. A török hódoltság idején elnevezése ismeretlen. Doroszló újratelepítése és az első csodás gyógyulás után jelentősége megnövekszik és a délvidéki tájakon Szentkút néven válik ismertté.

TörténeteSzerkesztés

A ma is meglévő Szentkút azonos azzal a hellyel, amely már az Árpádok korában Bajkút néven emlegettek. A település múltjáról igen keveset tudunk, annyit viszont igen, 1173-1183 között III. Béla király a Bajkút területére Premontrei szerzeteseket teleptett és kolostort építtetett számukra.

Nagy Lajos király 1382-ben bajkúti birtokait a budai klarissza apácáknak ajándékozott. A török időkben elpusztult a falu, a kútja viszont megmaradt, amelyhez a bujdosó magyarok a török hódoltság ideje alatt is zarándokolt, Ebben az időben a Bajkúti lelki gondozást a bosnyák ferencesek végezték.[1]

Az 1807-től vezetett „Historia Domus…” Napló tudósítása szerint 1792-ben a Szent Szűz jósága által a gombosi vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csodát követően a szentkúthoz való zarándoklat egyre tömegesebb lett, és a Kalocsa-Bácsi főegyházmegye hivatalos búcsújáró helyévé lett. A Szentkúti „Historia Domus Sancte Fontis Doroszloiensis” históriás könyvben több mint nyolcvan csodás gyógyulás lett feljegyezve. [3]

(Hanusz István szerint az első csodás gyógyulás még 1700-ban történt, 1796-ban pedig már fakápolnával díszítették a forrást, amelynek leégése után épült az első kőkápolna.[2]) 1796 táján Tordy Ferenc élő kincstári erdőhivatal erdőmestere építtetett fogadalmát betartva kis fakápolnát a szentkúti fonás fölé. A második szentkúti kápolnát, amely szintén fából készült, 1808–1809 táján építették a kút fölött álló első kis kápolna közelében, északkeleti irányban. A harmadik kápolnát, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között már téglából építtették, fa mennyezettel és fatoronnyal. Viszonylag távol állt a Szentkúttól. A mai szentkúti templom elődjének, illetve egy részletének tekinthető. A negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, a harmadik átépítése, megnagyobbítása révén keletkezett 1874–75-ben. 1861-ben készítik el a szentkúti forrás mellett elhelyezett Magyarok Nagyasszonya kegyszobrot. 1909-ben újabb fontos építkezések történtek a Szentkút környékén. Ekkor készült el a csodatévő forrás máig létező díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje.

Az újonnan megalapított Szabadkai egyházmegye 1968-ban hivatalos kegyhelyévé nyilvánította, majd a megemelkedett zarándokok száma miatt 1973-ban kibővítették a kegyhely udvarát, és elkészítették a szabadtéri oltárt, illetve használhatóvá tették a zarándokházat. Az 1980-as években a hívők személyes adományaiból elkészültek a kápolnakertet övező kerengőben a freskósorok.

A délszláv háborúk idején a kegyhely látogatottsága visszaesett, de az ezredforduló óta ismét jelentős a kegyhelyre zarándoklók száma. Az elmúlt két évtizedben sajnos nem történtek sem fejlesztések, sem felújítások és épületegyüttes már csak nehezen tudja megfelelőképp ellátni feladatát.

Ugyancsak a hívek adományából, valamint tartományi támogatással 2009-ben megkezdődött a bővítés és a felújítás.

HitéletSzerkesztés

A Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). A hívek már előző nap (szeptember 7.) megérkeznek. A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát, német, szlovák és magyar nyelvű szentmiséket celebrál a megjelent nagyszámú egyházi méltóság (papok, püspök). A Zarándokok nagy többsége, magyar anyanyelvű Római Katolikusok, de nagy számban vannak jelen horvát (bunyevác és sokác), szlovák, Római Rítusú katolikusok, valamint Ruszin Görög rítusú katolikusok, és szerb pravoszláv egyházhoz tartozók. A Szentkúton nagyobb búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony (augusztus 15.) ünnepén is. Nyár folyamán ifjúsági, hittanos és zene táboroknak ad otthont a szentkút, melyeket különböző ifjúsági szervezetekkel közösen szervez a Szentkút.

A felújítását követően remélhetőleg kiépül egy a zarándokokat olyan megfelelő színvonalon fogadó infrastruktúra, amely nem csak a Kisboldogasszony napi búcsú idején, hanem az év tetszőleges napján is képes lesz fogadni a hívőket .

LátnivalókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

KapcsolatfelvételSzerkesztés

Kegyhelyigazgató: Ft. VEREBÉLYI Árpád

Tel: 00 381 25 5862 206

Fax: 00 381 25 875 675

Elérhetősége: 00 381 64 24 08 521 (mobil)

e-mail: varpad@tippnet.rs