Dragnić
Dragnić (szerbül: Драгнић) egykor vegyes lakosságú, ma szerb többségű falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
| Dragnić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,18 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 14′ 55″, k. h. 17° 01′ 52″44.248600°N 17.031100°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 55″, k. h. 17° 01′ 52″44.248600°N 17.031100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 87 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re délnyugatra, a Pljeva-folyó bal partján és a folyó forrásvidékén, a Smiljevac-Jastrebnjak hegység lábánál és a hegység lejtőin, 500 és 800 méteres tengerszint feletti magasság között található.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 65 | 81 |
| Bosnyák | 230 | 28 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 6 |
| Összesen | 296 | 115 |
Története
szerkesztésA település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 23 házat és 102 muszlim lakost számláltak.[4] 1910-ben Vidinlije község részeként a településen 40 házat, 38 ortodox szerb, 96 muszlim és 66 katolikus lakost találtak.[5]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 296-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került és szerb többségű lett.
Nevezetességei
szerkesztésItt található a Pljeva (Pliva) folyó forrása. A folyó két bővízű forrásból ered a Smiljevac-Jastrebnjak hegység lábánál, 483 méteres tengerszint feletti magasságban.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
További információk
szerkesztés
