Dragnić Podovi

falu Bosznia-Hercegovinában

Dragnić Podovi (szerbül: Драгнић Подови) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Dragnić Podovi
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség56 fő (2013)[1]
Népsűrűség2,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület20,96 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 01′ 01″44.240800°N 17.016900°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 01′ 01″44.240800°N 17.016900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragnić Podovi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 98 km-re délre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 13 km-re délnyugatra, a Smiljevac-Jastrebnjak hegység fennsíkján, a Dragnić poljén, 850-900 méteres tengerszint feletti magasság között található.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 194 56
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 6
Összesen 194 56

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a bronzkortól fogva éltek emberek. A Kalkanova Gradinán található ókori erődöt valószínűleg még az illírek építették.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 37 házat és 353 muszlim lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 194-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Kalkanova Gradina – őskori erődítmény maradványai. A várat a hozzáférhető oldalon sánc védte. A régészeti leletek főként kerámiatöredékekből állnak, melyek a bronzkorból és a vaskorból származnak.[4]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.

További információk

szerkesztés