Duló Károly
Duló Károly (Budapest, 1949. február 14. –) filmrendező, címzetes egyetemi docens.
Duló Károly | |
Született | 1949. február 14. (75 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | filmrendező, egyetemi oktató |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1972) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésTizenévesen amatőr színjátszó volt, majd színpadi rendező lett. Fizikusi diplomáját (1972) az ELTE Természettudományi Karán szerezte, szociológusként az egyetem bölcsészkarán (1977) végzett, 1983-ban vált bölcsészdoktorrá. 2002: PhD-fokozat, Debreceni Egyetem.
1972 és 1979 között dramaturgi munkát is végző rendezőasszisztensként tevékenykedett a MAFILM népszerű tudományos filmeket készítő stúdiójában. Olyan kiváló mesterek mellett sajátította el a dokumentum- és ismeretterjesztőfilm-készítést, mint Bodrossy Félix, dr. Homoki Nagy István, Kollányi Ágoston, Lakatos Vince. Önálló filmrendezői pályafutása 1975-től datálódik, 1979-től munkahelyi besorolása szerint is az. 1987 és 1994 között a MOVI-ban dolgozott, 1995-től az Uránia Kht. Helios Stúdió vezetője lett, 1997-től pedig az ebből megalakult Új HDF Stúdióé. Közel nyolcvan - köztük több sikeres sorozat- és egyedi - film producere volt; e munkakörében több fiatalt indított pályájára.
Ez ideig mintegy száz dokumentumfilmet forgatott, s ezekkel mintegy harminc hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert el. Művei értelmi és érzelmi hatásra egyaránt törekszenek. Gyakran indul ki szépirodalmi ihletésből. Érdeklődési köre kiterjed a szorosan vett tudományok mellett a szerves építészetre, a fény, a környezet- és a téralakítás kérdéskörére, az egészséges és fogyatékos gyermekek nevelésére, a művészet- és a kultúrtörténetre. Tematikai repertoárját gazdagította a magyar mezőgazdaság eredményeinek, a kor követelményeihez való igazodásának bemutatása. Maga írja filmjei forgatókönyvét. Mozgóképeinek tartalmát beszédes filmcímek vezetik be. A Vagyok mint minden ember… ismeretterjesztő film a fogyatékos emberekről. Az ember és a kultúrtáj viszonyával foglalkozik A magunk képére… Egész estés dokumentumfilm az öngyilkosságról: „Erős karokkal fogjatok le szépen”. A fényesség titkainak tudója portré Zsolnay Vilmosról. Kós Károly munkásságát az Országépítő hozza néző közelbe. A szerző a tényleges lehetőségekkel való gazdálkodás művészetének tartja a filmkészítést. Munkásságát nem az önmegvalósítás, hanem az értékközvetítés jellemzi. Műveivel támpontot és távlatot kínál nézőinek. Elméletileg is foglalkozik dokumentumfilmmel (ezen belül az ismeretterjesztő és az oktatófilmmel is), a digitális mozizás problémakörével, valamint tudomány- és művészetelmélettel. Kezdeményezte a mozgóképes háttérszakmák újraindítását, a területen folyó szakoktatás, utánpótlás alap- és emeltszintű képzésének a praktikumra alkalmazott korszerű koncepcióját. 1994-től a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének soros elnöke, 1997-től elnöke. E minőségében képviselte/képviseli a magyar filmművészetet és filmszakmát a nemzetközi fórumokon: egyebek közt Párizsban (1995), Los Angelesben (2003), Szöulban (2004) és Madridban (2007) tartott kiselőadásokat.
Első fotókiállításán választékos visszatükröződéseket, jellemzően szecessziós épület(rész)eket láthatott a közönség — a szubjektív tárgyiasság („színről színre”) és az objektív líraiság („tükör által”) dimenziójában. A következő kollekciója tartalmi-művészeti többletet teremtő fotó-applikációkból építkezett mind a hazai, mind a japán helyszíneken készült felvételeket illetően. Az eredetileg különálló fotók a montázsok által meghatározott kompozíciókon partnerien illenek össze, és éreztetett töredékességük dacára – sőt talán éppen ez által – is megidézik a helyek szellemét.
Első könyvében szokatlan szemszögből veszi sorra a mozgókép formanyelvének és dramaturgiájának eszköztárát: minden egyes összetevőjét abból a szempontból tárgyalja, hogy miben és mennyiben épít a nézőre, miféle befogadói késztetést, milyen mozgásteret jelent számára. „Nem csupán a megismerési és kifejezési formákat, hanem minden egyes emberi alkotást úgy lehet felfogni - olvasható a második, művészetelméleti témájú könyv fülszövegében -, mint közelítő és távolító mozzanatok eredőjét, amelyekben a sajátságos emberit gyakorta éppen a távolságteremtés jelenti.” Harmadik könyve esszé, sok idézettel az analógiákról. Azt a kérdést járja körül, hogy mennyiben segítenek a párhuzamok és az analógiák világunk megismerésében. Döntő fontosságúnak tartván (mindennapjainkban, tudományban, művészetben), hogy képesek legyünk elkülöníteni a felszínes hasonlóságoktól a lényegi azonosságokat. Mindhárom kötetet ábrák, képek illusztrálják. A negyedik könyv filozofikus szépirodalmi munka, melynek olvasója kétszer, kétféle: konfrontált megvilágításban találkozhat a Mózes-i exodus bibliai históriájával. Egyiptomtól az Ígéret földjéig „monitorozza” a negyven esztendőn át bolyongó zsidóságot; felrajzolva e kóborlás talányos anatómiáját. Ötödik könyvében Budapest világvárossá alakulásáról és "magyarul beszélő házairól" vall szövegben és képekben. A Világképek, képvilágok c. kisregényben eredeti és kortársi írásművekre támaszkodó életrajzok révén három sors, három korszak, három világ elevenedik meg. Példák ezek, miszerint a művészet nem pusztán a lélek, a szellem luxusa, hanem létszükséglet, életstratégia és megoldás a mindennapok kihívásaira. Szent Lukács a festészeti munkásságáról szóló apokrif hagyományok alapján vált a festők védőszentjévé. Orvos volt, s utánajárt a Jézusról hallottaknak. Pályáját hivatalnokként kezdte Huang Kung-wang, majd kiábrándulva a mandarinok ügyeskedéseiből, beállt taoista szerzetesnek. Idős korában a kínai tájképfestészet egyik meghatározó alakja lett. Vincent van Gogh lelki betegségeinek kialakulásában, súlyosbodásában szerepet játszhattak csődöt mondó kapcsolatai s anyagi kiszolgáltatottsága, végül öngyilkos lett. Ide vezető útját azonban egyre rangosabb festmények szegélyezik. Az emberrel nem akkor történnek meg a dolgok, amikor megesnek vele: csalódásokat, veszteségeket kellett elviselnie Szabó Lőrincné Mikes Klárának és Leni Riefenstahl filmrendezőnek is. Életük során morálisan vitatható döntésekre kényszerültek. Reálisan megrajzolt életútjuk stációinál lelkületük önvédelmére kitalált példákat mutat be a Védőhálók c. kisregény. A perzsa birodalom egyik fellegvárában kémkedik Dareiosznak, „a Királyok Királyának szeme és füle”. Barátság szövődik közte és Aiszkhülosz között. A Szem a látásra, fül a hallásra szépírás főalakja eljut Perszepoliszba, jelent megbízóinak. Szíve és szelleme, visszaútján a megszülető demokrácia honához: Athénhoz közelíti őt.
Filmográfia a jelentősebb hazai díjakkal
szerkesztés
|
|
Producerként kiemelkedő művei
szerkesztés- Bordal I - VI. (Zöldi Istvánnal)
- A Homo Faber-sorozat 3 epizódja (Kis Klárával)
Fontosabb szerkesztő-rendezői munkák a Duna Televíziónál
szerkesztés- Múltidéző kövek
- Megőrizzük vagy elvesztegetjük?
- A Zsolnay-műhely
- Rétfalvi Sándor szobrász, érdemes művész
- Bachman Zoltán, Kossuth-díjas építőművész
- Pungor Ernő akadémikus
- Kornai János akadémikus
Fotókiállítások
szerkesztés- Tükör által vs. színről színre (Budapest 2010, Szolnok, 2010)
- Az emlékezet tájain (Budapest, 2011)
- Elágazások és összefonódások (Dunakeszi, 2012) Közös, családi kiállítás (Ildikó lánya festményeivel, Anikó lánya könyvterveivel és megvalósult kiadványaival, Lídia unokája könyveivel, illusztrációival, grafikáival)
- A szél és eső hídjain Kínához közelítve (Dunakeszi, 2012, Budapest, 2013, 2014)
Könyvek
szerkesztés- A néző filmje (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 2006, 192 o.)
- Közelítő távolítás (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 2007, 151 o.)
- Párhuzamok. Esszé - sok idézettel - az analógiákról (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 2010, 159 o.)
- Kettős látás (Underground Kiadó, Budapest, 2011, 135 o.)
- Budapest színről színre vs. tükör által (Gondolat Könyvkiadó, 2014, 176. o.)
- Világképek, képvilágok (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 2015, 156 o.)
- Védőhálók (Gondolat Könyvkiadó, 2016, 138 o.)
- Szem a látásra, fül a hallásra (Gondolat Könyvkiadó, 2016, 148 o.)
- Lehet másképp (összeállító, Gondolat Könyvkiadó, 2017)
Fontosabb nemzetközi fesztiváldíjak
szerkesztés- A szimmetriáról — aszimmetriáról
- Különdíj (VIII. Nemzetközi Tudományos és Technikai Filmfesztivál, Katowice, 1979)
- Több húst olcsóbb takarmányból
- Bronz torony-díj (5. Nemzetközi Agrár Filmszemle, Zaragoza, 1979)
- Parlagok kincsei
- Különdíj (I. Nemzetközi Agrár Film- és Videoszemle, Kecskemét, 1984)
- Számítógép-közelben
- II. díj (Fiatal Feltalálók Világkiállítása, Plovdiv, 1985)
- A barlangok fővárosában
- I. díj (X. Barlangtani Világkongresszus, Budapest, 1989)
- Sokszínű egység
- Fődíj (Millenniumi Képzőművészeti Filmszemle, Szolnok, 2000)
Kitüntetései
szerkesztés- Balázs Béla-díj (1990)
- Petzval József-emlékérem (2008)
- Apáczai Csere János-díj (2010)
- Eötvös József-emlékérem (2013)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben (Budapest, 1983)
- Magyar rendezők könyve (Budapest, 1999)
- Magyar Filmlexikon I-II. (Budapest, 2005)
- MTI Ki kicsoda 2009 (Budapest, 2008)
- Who is Who Magyarországon (2014)