Dusina (Vrgorac)
Dusina falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
| Dusina | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrgorac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21277 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 471 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 51 m |
| Terület | 6,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 10′ 36″, k. h. 17° 24′ 44″43.176665°N 17.412093°EKoordináták: é. sz. 43° 10′ 36″, k. h. 17° 24′ 44″43.176665°N 17.412093°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dusina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMakarskától légvonalban 34, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre Közép-Dalmáciában, az A1-es autópálya mellett fekszik.
Története
szerkesztésA település neve a hagyomány szerint a "duhati", illetve "puhati" (fújni) igéból származik, mivel ezen a területen gyakran fúj a bóra nevű erős szél. Dusina területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Az ő emlékük a Vukosavnál található Stinjevac ókori halomsírja, és a templom feletti magaslaton állt illír vár maradványa, ahova a 2000. jubileumi évben 10 méter magas keresztet állítottak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A település a középkorban is lakott volt, amint azt az 1600 körül épített temploma is bizonyítja. A közelben két középkori temető sírkövei is fennmaradtak. Az egyik Veliki Prologon a mai plébániatemplom mellett, a másik nagyobb pedig Umčanin a Medvidija, Korice és Gomila nevű helyeken mintegy húsz sírkővel. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1690 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom idején a hívek lelki szolgálatát a zaostrogi ferences atyák látták el. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak. A település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakossága kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott. 1734-ben Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló dusinai plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 516, 1910-ben 606 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 494 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 516 | 1.029 | 388 | 464 | 562 | 606 | 822 | 802 | 503 | 454 | 460 | 442 | 409 | 447 | 540 | 494 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben Veliki Prolog, 1869-ben Draževitići, Podprolog, Vina és Umčani lakosságával együtt.)
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma[4] egy a plébániahivatalban található feljegyzés szerint 1600-ban épült. Ezzel a Vrgorska krajina legrégibb templomának számít. Nagyon hosszú ideig, egészen 1897-ig plébániatemplom volt. 1754-ben bővítették, ezt jelzi a rajta található bevésett évszám. 1909-ben új, vörösmárvány oltárt kapott, mely Pavle Bilinić spliti műhelyében készült. Az oltárt azelőtt Filippo Naldi 18. századi képe díszítette, mely ma a plébánia épületében található és Szűz Máriának a Szentháromság általi megkoronázását ábrázolja.
- A templom feletti magaslaton illír vár maradványai találhatók. 2000-ben a jubileumi évben 10 méter magas keresztet állítottak ide.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5487.
Források
szerkesztés- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Dusina (horvátul)
További információk
szerkesztésProstorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
