Wikipédia

Eőry Ajándok

(1946–2020) biológus, orvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9. 14 változtatás vár ellenőrzésre.

Dr. Eőry Ajándok (Budapest, 1946. május 3. – Budapest, 2020. július 11.)[3] biológus, matematikus, orvos, akupunktúrás orvos, a hagyományos kínai orvoslás magyarországi úttörője.

Eőry Ajándok
Született1946. május 3.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2020. július 11. (74 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihat gyermek:
Eőry Ajándék
Foglalkozása
Tisztségeaz Egészségügyi Szakmai Kollégium Komplementer Medicina Tagozatának tagozatvezetője (2016–)
Iskolái
Kitüntetéseia Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

1964-es felvételt és beiratkozást[4] követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Természettudományi Karon nappali tagozaton – az Összehasonlító Élettani Tanszék égisze alatt végzett kutatások eredményeként – 1969-ben szerzett biológusi diplomát a harmadévesen elhatározott témájú, „Az akupunktúrás pontok elektromos ellenállásviszonyai és elektromos ellenállás-térképezése” című szakdolgozattal,[5][6][7] ugyanott esti tagozaton 1974-ben alkalmazott matematikusi[8] diplomát szerzett. Végül 1988-as beiratkozás után előbb vendéghallgatóként, majd nappali tagozaton járta ki és végezte el a Semmelweis Egyetemet, ahol 1996-ban vett át orvosi diplomát,[9][10][11] míg 2002-ben háziorvosi szakvizsgát tett.[12][13][14] Közben a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) orvosa végzettséget szerez előbb 1998-ban alapítványi keretek közt, majd 1999-ben a Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetemen, végül 2000-ben a Szegedi Tudományegyetemen.[15]

Több mint ötven éven át foglalkozott hagyományos kínai orvoslással. 1970 óta tagja volt az MTA Biofizikai Társaságának. „Az akupunktúrás pontok bőr-elektromos viszonyai” témában biológus disszertációját summa cum laude védte meg, 1969-ben. Első cikke e tárgyból a Magyar Pszichológiai Szemlében látott napvilágot.[16] Ebben kutatótársaival harminc 16–24 év közti ember teljes testfelületén végzett statikus bőrellenállásmérésük eredményeit közölték: a személyenként felvett 400 mérési pontból 56 különösen alacsony ellenállású, magas vezetőképességű, ún. „aktív” bőrpontot találtak, amelyek megfeleltek a keleti tűgyógyászat nemzetközi nómenklatúrájában (NPM) is szereplő akupunktúrás pontoknak; emellett meghatározták a testfelszín bőrellenállásviszonyait befolyásoló főbb biológiai tényezőket.[17] Ezt követően a növényeken kimért alacsony ellenállású pontokról tartott előadást a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályában (1971. április 13-án, kivonatolva a Botanikai Szemlében), később infrakamerával detektálta ezen pontok megszúrásakor a növény felmelegedését.[18][19][20] Közben matematikusi diplomájával a Nehézipari Minisztérium számítógép-központjában (szoftverfejlesztő) programozóként dolgozott.[6][21][22] 1972-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett (ELTE TTK).

1973-ban Greguss Pállal kilépett az amerikai nyilvánosság elé az akupunktúra holográfiás modelljével,[23] majd a világon elsőként kidolgozta, és először német nyelven publikálta az akupunktúrás pontok bőrlégzés-mérési módszerét és első eredményeit (AKUPUNKTUR, Theorie und Praxis. 1977. 5:107-112., 5:115).[24][25][26][27] Élen járt – a szovjet Tobiszkóp nyomában – a prototípusában már 1969-ben szabadalmaztatott, majd az 1973-as Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott, az Orvosi Műszer Szövetkezett által legyártott hazai mérőműszer és diagnosztikai készülék, a bőr idegműködésének és átjárhatóságának széles körű vizsgálatára alkalmas Dermotest (majd a specifikusabb Dermotest III nevű „fényceruza”) kifejlesztésében. Az elektromos pontkereső eszköz határozott fényfelvillanással és csipogással mutatta adott helyen az ellenálláscsökkenést, értéke a műszer skálájáról volt leolvasható; továbbá egy Frenyó Vilmos növényfiziológus professzor (ELTE Növényélettani Tanszék) találmányi módszerével működő gázmintavevővel, a FREWIL-respirométerrel is fel volt szerelve, amely alkalmas volt adott bőrpont (anyagcserefüggő) széndioxid-kibocsátásának – aminek fokozott mértéke szintén megkülönböztető jegye az akupunktúrás pontoknak – rendkívül érzékeny mérésére.[28][29][30][31][32][33][34][35][20] Ezen technológiához kapcsolódó laboratóriumi munkáiban – fényterápiás hasznosítási célhoz rendelten – később vizsgálta még kis teljesítményű hélium-neon (szoft)lézer (LHN-1) biostimulációs hatásait is.[36][37] Elsőként vezette be a bőrellenállás-mérést az idegsérülések regenerációjának nyomkövetésére a kézsebészetben.[38][39][6] Az 1970-es évek második felétől dolgozott és dolgozói lakást kapott az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézetében, ahol módja nyílt az akupunktúra állatorvosi alkalmazásáról tapasztalatokat szerezni.[40][41][42] 1978 folyamán tudományos főmunkatársként másodállásban dolgozik az MTA gépi szakirodalmi adatbázisok és lekérdezési rendszerek meghonosítását célzó Informatikai programjának előkészítő munkáiban.[43]

1981-ben megvédte kandidátusi értekezését a „Biológiai folyamatok összefüggés-vizsgálatának új biometriai módszere (A path- és a compartment-analízis összekapcsolása)” témakörben (amelynek számos kapcsolódása van az akupunktúra kutatásaihoz), hivatalosan 1982-től szerezve meg a biológiai tudományok kandidátusa címet.[44][45][46][47] A család Budapestre visszaköltözése után a nyolcvanas években a Gyógyszerkutató Intézet Számítástechnikai Osztályán dolgozott tudományos főmunkatársként.[24][48][6][41] 1984 márciusában a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagegyesületén belül, a Magyar Biofizikai Társaságban – Tigyi József akadémikus indítványára – megszervezte a terület szakembereit tömöríteni és továbbképzést nyújtani hivatott Akupunktúra Munkacsoportot,[49][50][51] aminek megalakulása óta és működése 1997 utáni beszüntetéséig titkára volt.[52] Az évtized közepére Eőry Ajándok már többször megfordul Kínában és a biofizikai, számítástechnikai és rendszerszemléletű akupunktúra-kutatás jegyében számítógépes információs rendszert és ehhez a Munkacsoport által forgalmazott nemzetközi programcsomagot dolgozott ki, amely betegséghez kötötten adott részletes ajánlásokat kezelendő bőrpontokra, meghatározva azok anatómiai elhelyezkedését. 1985 októberében már angol nyelvű Nemzetközi Akupunktúra Munkaértekezletet rendeznek Budapesten, évente akupunktúrás továbbképzést szerveznek az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézetben P. J. Pöntinen finn professzor előadásaival, képzési célokra szakirodalmi cikkeket fordítanak, kiadványokat, összefoglalókat sokszorosítanak.[25][53][54][55] A hetvenes évektől kezdődött sikeres amerikai alkalmazás tapasztalatainak példáján és annak felkarolásával az 1980-as évtized közepén az első között tett kezdeményező lépéseket az akupunktúra szenvedélybetegségek, különösen az alkoholizmus gyógyításában való bevezetésére (korai alkalmazási helyek: Alkoholelvonó Intézet Nagyfán, Országos Alkohológiai Intézet Kiskovácsiban működő osztálya).[56][57][58] Már ebben az időszakban kutatni kezdte az akupunktúra magyarországi történetét (Feldmann Antal, Szarvasi tűtartó – 102. oldal).[59][51][60]

Kimutatta, hogy a bőrlégzés jellegzetesen változik a tűbeszúrást követően kialakuló, terjedő meridiánérzéssel (megjelent franciául az „Acupuncture Informatique” könyv 10. fejezetében, 1986).[61][62][7] 1986 őszétől az ekkor kecskeméti székhellyel megalakuló Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesületének elnöke,[63][64][65] majd 1987 decemberben lemond tisztségéről, miután a Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesülete a titkárává – egyúttal az egyesület Akupresszúra és akupunktúra-szekciója vezetőjévé – választotta.[66][67][35] 1988 novemberében a Kínai–Magyar Baráti Társaság Hagyományos Kínai Orvoslás szekciójának elnökeként a Társaság állatorvosi akupunktúra munkacsoportjának létrehozására adott ki felhívást.[68] 1989-ben kínaiul, kínai és amerikai társszerzőkkel 516 oldalas könyve jelent meg: „ACUPUNCTURE MERIDIAN BIOPHYSICS – Scientific Verification of the First Great Invention of China” (Csencsiu csinglo sengvu vulihszüe) címmel a Beijing Press kiadásában.[69][7]

1988-ban az országos egészségügyi statisztikákra építő megtérülési számításokkal kidolgozott egészségbiztosítási koncepciója szerint a befizető állampolgároknak (35. életévük és a mindenkori nyugdíjkorhatár közötti időszakban) minden olyan év végén visszatérítés járna a biztosító kasszájából, amelyben nem betegedtek meg, az eltelt év során egészségesek tudtak maradni és nem vettek igénybe táppénzt. Elgondolását megküldte az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak és a Hungária Biztosítónak is, de nem talált felkarolásra.[70][71][72] Javaslata harminc évvel későbbi megújításának formulázásában az egészségügyi ellátást adott évben igénybe nem vevők válnának jogosulttá az év végén „bónuszra” (pl. egészségügyi hozzájárulásuk mérséklésére, nyugdíjkiegészítésre), ha az évente ismételt kontroll-vérkép, -vizeletvizsgálat és -vérnyomásmérés eredményei nem romlottak.[73]

Eőry Ajándok szabadalma állt az 1989-es ősz BNV-jén bemutatkozó "Slank-klipsz" mögött, amit rövidesen forgalmazni is kezdtek a hazai piacon. A fülbevaló jellegű terméket (fülkagyló cimpás részére csiptethető, egyik végén hegyesebb kis műanyag karikát) egy csökkentett kalóriabevitelű (1200 kcal/nap), részletes és többopciós diétás étrend mellé kínálták hathetes kúraidőszakra, hogy a megfelelő fülakupunktúrás pont stimulálásával visszafogja a nyálelválasztást és gyomorsavtermelődést, egyben csillapítsa az éhségérzetet.[74][75][76][77][78][79] Emellett népszerűsítette a tenyér reflexzónáit ingerlő kínai csikunggolyókat: a marokra szorítva egymás körül görgethető belülről spirálrúgóval és kisebb golyócskával preparált (jadekőből vagy krómozott acélból készült) két golyó napi félórás tenyérben pörgetése közben vibráció és dallamos hangkibocsátás előidézése mellett fejti ki többirányú terápiás hatását.[80][81] Előbb a kapilláris-érszűkület pneumatikus frekvenciával való gyógyítása kórházi kísérleti adatainak elemzése, később az infrahanggal történő érgyógyítás szonoterápiás készülékén végzett mérések alapján a kezelések részbeni hatásossága és ígéretessége mellett foglalt állást.[82][83]

1989. szeptemberben harminc akupunktúrával gyógyított személy fejenkénti 1000 forintos felajánlásával, Eőry Ajándok kuratóriumi elnökségével a hagyományos kínai orvoslás hatásvizsgálatára és tudományos kutatási eredmények alapján való elterjesztésére – csakhamar magyar orvosok hároméves szakirányú továbbképzésére – a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával létrehozott, pályázatokból és adományokból fenntartott, non-profit „Egészség, Biztonság” Alapítvány keretében igyekeztek gyógyító centrumot létrehozni.[84][85][86][87] Előbb egy magánlakásban, majd átmenetileg a Lukács Gyógyfürdő épületében,[88][9][79][89] később Kőbányán a Gyömrői út 101. sz. alatt, egy korábban napközi otthonos bölcsődét-óvodát befogadó épületben rendezték be a „Hagyományos kínai gyógymódok klinikáját” „tíz-egynéhány” fekhellyel. Az Eőry Ajándok által vezetett intézményben – a vezetői hitvallás szerint egyenesen a gyógymód őshazájából – a Kínai Hagyományos Orvoslás Tudományos Akadémiájáról, az északkelet-kínai Harbinból érkező, ösztöndíjasi formában dolgozó és a megállapodás szerint eleinte háromhavonta cserélődő kínai orvosok végezték a hozzájuk fordulók ambuláns gyógykezelését (akupunktúrával, kínai masszázzsal, köpölyözéssel, moxálással, kínai gyógynövényekkel, légzésterápiával, csikungos gyógytornáztatással) és az érdeklődő hazai orvosok továbbképzését, gyakorlati oktatását. Az alapértelmezetten tízalkalmas kúrához a kezelési díjukat a betegek által bevallott jövedelmekhez arányosan állították be, míg munkanélküliek és 4000 forintnál alacsonyabb nyugdíjúak számára – a fenntartó alapítvány kuratóriumának címzett kérelem formai előírásával – az ellátást ingyenessé tették. A gyakorlat alapján a betegek 20-30%-a nem fizetett.[90][91][84][18][92][93][94] Idővel a korábbi Láng Gépgyár angyalföldi, Váci út melletti telepének üzemi rendelőjébe költöztek (a Forgách utcánál).[95][96][9]

Az Alapítvány szervezésében az 1990-es években vált rendszeressé az ingyenesen igénybe vehető „ötpontos” fülakupunktúrás leszoktató kezelés (hathetes, 20 alkalmas kúra, alkalmanként 30-45 perc) alkalmazása önkéntes jelentkezésű alkoholbetegeken és kábítószerfüggőkön: kínai orvosi rendelőben (egy amerikai orvosspecialista felügyeletével) és több megyeszékhelyen, továbbá a Péterfy Sándor utcai Kórház Alkoholgondozójában és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Moszkva téri Gondviselés Házában, valamint idővel a Babér utcai katolikus plébánián. Programjukat 1994-től már részben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásával-finanszírozásával végezhették, rövidesen a Mentálhigiénés Programirodával kötött hosszútávú együttműködés keretében. Tervük volt a XIII. kerületben a rendszeres önkormányzati szociális segélyre várakozó érintettek szervezett kezelése is.[57][97][87][98][99][100] Összességében Eőry Ajándok több mint 30 éven át alkalmazta és terjesztette a szenvedélybetegek elvonási tüneteinek csökkentésére alkalmas fülakupunktúrás addiktológiát, az „akudetoxot” (National Acupuncture Detoxification Association protokoll), amelyet Európában elsőként Magyarországon vezettek be.[101]

Egy 1991 novemberi felhívás kibocsátását követően – és a Népjóléti Minisztériumi államtitkárától kapott engedély birtokában – évtizedeken át népszerűsítette és ingyenesen terjesztette a gyermekkori szempanaszok elkerülésére és enyhítésére, az iskoláskorban kialakuló rövidlátás megelőzésére és a felnőttkori szemgyengeség kialakulási idejének kitolására hivatott kínai akupresszúrás szemmasszázst magyarországi iskolákban (ebből írta orvosi disszertációját). Alapítványa a kínai mintára napi 3-10 percnyi ráfordítással mindenkinek saját kezűleg az arckoponyán elvégezhető négygyakorlatos masszírozás betanítását térítésmentesen vállalta mindenekelőtt Budapesten, hogy azt pedagógusok önkéntesen jelentkező és írásbeli szülői beleegyezéssel rendelkező iskolásokkal vagy nagycsoportos óvodásokkal végeztethessék, emellett oktató videókazettát („Szem-pontok” címmel) és szóróanyagokat is készítettek és terjesztettek.[85][102][103][98][104][105][106] Szintén társadalmi célkitűzésként népszerűsítette anyatejprogramját, a szoptató édesanyák tejhozamát fokozó (laktogén), tejfakasztó akupunktúrát.[107][79] Továbbá gyógyító légzés oktatását végezték diagnosztizált rákbetegeknek, nagycsaládos egyesületi tagoknak díjmentesen.[108]

2013-ig 114 tudományos munkája és ebből 87 természetgyógyászati szakirodalmi tudományos előadása és publikációja jelent meg. 1989-től 2011-ig a Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület elnöke volt, amely az akupunktúraképzés és -továbbképzés szakmai alapokra helyezése és kiszámíthatóbbá-megbízhatóbbá tétele érdekében jött létre és a pekingi székhelyű világszövetségben, a World Federation of Acupuncture and Moxibustion Societies-ben (WFAS) a magyar képviselet szerepét töltötte be.[58][6][94]

Miután korábbi már önkéntesként segített a szervezetnek, 1996-tól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) orvosa lett. 1996-97-ben ugyanis a MMSz kísérleti fővárosi mozgóállomást hozott létre hajléktalan szenvedélybetegek kezelésére, a gyakorlat alapján hamar szegény, idős, vagy fedél nélküli emberek ellátására. A budapesti központ egészségügyi szolgálatának élére kerülő Eőry Ajándok nevével és személyével összeforrott és mozgó orvosi rendelőként (MOR) állandósuló mentőautós műszakhoz télen szendvicset, teát és felajánlott takarókat, segélycsomagokat osztó kisbusz is csatlakozott; később a melegedő- és szállókra irányítás terén munkamegosztás alakult ki köztük és utcai szociális munkások illetve a Menhely Alapítvány között. Legalább hetente kétszer – telente hétfőtől szombatig naponta – esténként 18 órától járták Budapest forgalmas csomópontjait (időszakonként változóan: Móricz Zsigmond körtér, Batthyány tér, Déli pályaudvar, Ferenciek tere, Nyugati tér, kelenföldi városközpont, Moszkva tér), és menet közben friss bejelentések helyszíneit is célba vették, sürgős eseteket beszállítással detoxikáló állomáson vagy kórházban próbáltak elhelyezni, változó fogadtatással, akár éjszakába nyúló kísérletekkel. A „kihelyezett háziorvosi rendelőben” a sorban álló panaszosoknak a mentőkocsiban nyilvántartási-naplózott orvosi vizsgálat, kötszeres, kenőcsös és egy napra szóló gyógyszeres (akár védőoltásos) ellátás, vitaminok és fokhagymagerezdek osztása járt; ez telente kiegészült szeretetszolgálati vagy civil forrásból származó kisebb ruha- és édességadományokkal.[109][110][111][112][113][114][115][116] 2000 nyarától egy Kolosy téri pékség az aznap eladatlan kenyérfélét és péksüteményt is felajánlotta kiosztási célra.[117] 2004 körül már heti egyszer a Duna árterületi szakaszán viskókban élőket is felkeresték.[118] Az ellátást erősítendő évente várták önkéntes orvosok és ápolók jelentkezését egyre amortizálódó mentőautó céljára átalakított alapítványi kisbuszukba. (Ld. pl. apróhirdetések az Új Emberben: 1999 augusztusában, 2000 októberében, 2001 augusztusában és decemberében.)

Mindezek nyomán ország egyetlen főállású (akupunktúraspecialista) hajléktalandoktoraként hamar ismertté és kedveltté lett az utcán élők körében, télen a feltűnő piros MMSz-kabátban, kötött jambósapkában és fehér nadrágban. Neve fogalom lett, amihez utcai páciensei között és a szélesebb társadalmi nyilvánosságban olyan közmondásos ragadványnevek tapadtak, mint: Aján-Doki, Dr. Zarándok, Ajándék-doktor, Fokhagymás Doki, Tűszúrásos Doktor, Fehérruhás Őrangyal, „a szegények orvosa”, „a hajléktalanok gyógyítója”.

1997-től a népjóléti miniszter honoris causa kinevezésével akupresszúra tárgykörben ETI vizsgáztató.[119][120] 1998-ban a HIETE-n az akupunktúrában jártasságról eredményes vizsgát tett.[121] Időközben elnöke lett az 1987-ben megalakult Magyar Akupunktúrás Orvosok Társaságának.[11][122]

1999 májusától a Tajvanon működő, a Kínai Orvoslás és Gyógyszerészet Globális Fejlődését Kutató Intézet (The Research Institute for Global Development of Chinese Medicine and Pharmacology) a kínai orvoslás világelitje tagjaként tartja számon.[forrás?] Ugyanezen intézet 1999 decemberében alelnökévé választotta.[123] Az 1999-2000-es tanévben a képzés 1-2. szemeszterében a „Hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra)” című, majd 2007 és 2019 között a képzés 8. szemeszterében „A hagyományos kínai orvoslás alapjai” című kreditpontos, szabadon választható tárgyat adta elő heti 2 órában a Semmelweis Egyetemen magyar és angol nyelven.[124][125][126][127][128][129][130][131][132][133][134][135]

Az „Élj száz évet egészségesen!”-mozgalom jegyében betanító demonstrációval egybekötött előadásokon 2007 óta ingyenesen népszerűsítette a naponta 20-30 percet igénybe vevő, az akupresszúrás pontmasszázst, a hasi légzést és a láberősítést kombináló „3-1-2 meridiántorna” (Zhu Zhong Xiang professzor védjegyzett mozgássora) bárki számára könnyen elsajátítható és gyakorolható, otthon is végezhető gyakorlatait.[136][137][138][139] Külön ingyenes klubvezetői tanfolyamot is tartott, amelynek nyomán vizsgázott lelkes önkéntesek vezetésével 2012-ben már az ország 70 pontján végezték csoportosan, míg két évvel később már 110 ingyenes gyakorlóhely működött, szinte minden nagyvárosban, 2015-ben Budakalászon már Kárpát-medencei 3-1-2 Meridián Klubok Találkozóját is megrendezték.[140][141][142] Az alapítói etikai kódex szerint senki nem fogadhat el pénzt a tornáztatásért, ezáltal a helyszínek bérleti díjára sem.[143] Az immunerő és a kreativitás növelése, a stresszoldás, azaz az egészség- és életerőmegőrzés, betegségmegelőzés érdekében, egyben a gyógyszerek nélküli öngyógyítás jegyében a kínai orvosláson alapuló program keretében Budapesten jelenleg 83, vidéken 162, határainkon túl pedig 11 helyen, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában működnek „3-1-2 meridiántorna”-klubok, és ezekben mintegy 10-15 ezer ember vesz részt.[144][145][146]

Eőry Ajándok népegészségügyi programjának további elemeként ötletgazdaként nevéhez fűződik a „Szent Péter esernyője”-program mint életvédő kezdeményezés,[147] amely megoldást biztosít a kényszerhelyzetben lévő, elkeseredett, leendő édesanyák számára gyermekük biztonságos és névtelen elhelyezésére. A babamentő inkubátorokhoz kiegészítő alternatívát kereső modellkísérlet első megvalósított változatát 2012. december 29-én avatták fel: a kistarcsai katolikus plébánia bejáratánál egy félreesőbb, feltűnésmentesen megközelíthető helyen egy erdélyi asztalos által készített és felajánlott fedett, jászolszerű faházikót avagy „oltalomkápolnát” (jelképesen egy piros, mikszáthi „kifeszített esernyővel” a tetején) benne a nem-kívánt újszülötteket befogadó kibélelt vesszőkosárkával. Az egyházilag felszentelt építmény mottófelirata szerint ezáltal méltó módon „a Szűz Anya oltalmába adható” a csecsemő, amelyről le kell mondjon az édesanyja. Technikailag a mózeskosaras fülke üveges ajtajára felszerelt megszakításos érzékelő riasztja a plébániai őrző-védő szolgálatot, hogy mielőbb a közeli kórházba kerülhessen a gyermek – onnan, ha az anya nem jelentkezik hat hétig, állami gondozásba illetve örökbefogadó szülőkhöz. Az egészségügyért felelős államtitkár levélben méltatta a kezdeményezést, amit Eőry Ajándok szeretett volna kiterjeszteni az egész Kárpát-medencében.[148][149][150][151][152][153] A nagyon hasonló kialakítású következő – hőszigetelt, polárpléddel ellátott – csecsemőmentő „életkápolna” 2014 júniusában Litéren létesült a katolikus templom előtt egy helyi házaspár segítségével;[154][155][156] emellett Csepelen az orvosi rendelőben alakítottak ki egy ökumenikus teret ilyen célra.[157]

Részt vett a kínai–magyar kapcsolatok ápolásában, szorosabbra fűzésében az orvoslás, gyógyászat területén. Ennek egyik fontos eredménye, hogy 2016-ban Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont budapesti létrehozásáról is szóló szándéknyilatkozatot írt alá Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Wang Kuo-csiang kínai egészségügyi és családtervezési miniszterhelyettes.[158]

2016-tól haláláig az Egészségügyi Szakmai Kollégium 32. számú, Komplementer Medicina Tagozatának tagozatvezető tisztségét töltötte be.[159][160][161]

1972-ben kötött házasságot Székely Zsuzsannával, hat gyermekük és 11 unokájuk született.[forrás?]

Díjak, elismerések

szerkesztés
  • „A kárpát-medencei magyarság egészségügyéért tett kimagasló hozzájárulásáért”-emlékplakett (2000)
  • „Természetgyógyászatért”-díj (2000)[162]
  • „A Természetgyógyászati Akadémián az oktatásban kifejtett kimagasló munkájáért”-emléklap (2001)
  • A pekingi Meridián Kutató Központ emlékplakettje (2006)
  • Az Indiai Akupunktúra Tudomány Akadémia kitüntetése (2006)
  • „Pro Natura et Vita” életműdíj (2007)
  • Batthyány-Strattmann László-díj (2007)[163]
  • Árpád Pajzsa (2011)[164]
  • Önzetlen Odaadó Munkáért Díj (2012)[165]
  • Magyar Érdemrend Tisztikeresztje - polgári tagozat (2013)[166]
  • Az Év Orvos-természetgyógyásza (2013)
  • "Elige Vitam – Válaszd az Életet"-díj miniszteri kitüntetés (2014)[167]
  • Csopak Község Díszpolgára (2014)[168]

Művei

szerkesztés
  • Akupresszúra; Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesülete, Kecskemét, 1988
  • Zhou Yong–Eöry Ajándok–Orosz Miklós: Kong Jin Qi Gong kínai gyógytorna. Az öngyógyítás művészete; Magyar-Kínai Baráti Társaság Hagyományos Kínai Orvosi és Harcművészeti Szekció, Bp., 1990
  • Akupresszúra; 5. átdolg., bőv. kiad.; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 1996
  • A kínai masszázs hatása az iskoláskori rövidlátásra; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 1996
  • Kiegészítés a természetgyógyászati alapismeretekből vizsgázók számára; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 1997
  • Test- és fülakupresszúra. Készült az ETI vizsgakövetelményeinek megfelelően; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 2001
  • Test- és fülakupresszúra feladatgyűjtemény; szerk. Szarka Péter; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 2005
  • Test- és fülakupresszúra; szerk. Szarka Péter; 3. jav., bőv. kiad.; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 2005
  • Minden út Istené. Eőry Ajándokkal beszélget Halász Zsuzsa; Kairosz, Bp., 2007 (Miért hiszek?)
  • Az isteni szív végartériáin; Kairosz, Bp., 2009
  • Itt még a Jóisten is magyar; Könyvfakasztó, Bp., 2010
  • Eőry Ajándok–Szarka Péter: Test- és fülakupresszúra feladatgyűjtemény; 4. jav. kiad.; Egészség Biztonság Alapítvány, Bp., 2010 + DVD
  • Ne ítélj, itt élj!; Kairosz, Bp., 2011
  • Eőry Ajándok–Eőry Emese–Eőry Ajándék: Útmutató a fülakupunktúrás addiktológiához; Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Közhasznú Egyesület, Bp., 2011
  • Test- és fülakupresszúra; 7. jav. kiad.; Hagyományos Kínai Orvoslás Kft., Bp., 2012
  • Élj 100 évet egészségesen. Gyakorlati útmutató és beszámolók DVD melléklettel; Hagyományos Kínai Orvoslás Kft., Bp., 2013
  • A jellemmegtartó erő; Kairosz, Bp., 2013
  • A test- és fülakupresszúra tankönyve; Hagyományos Kínai Orvoslás Kft., Bp., 2014
  • Hőkamerával az akupunktúra nyomában; Kairosz, Bp., 2015
  • Akupunktúra. Bevált és különleges pontkombinációk; Kairosz, Bp., 2017
  • Új utak az akupunktúrás gyógyításban. Akupunktúra bőrfelszín feletti extra meridiánokkal: rézdrótos pontösszekötések; Kairosz, Bp., 2018

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ Elment Ajándoki - Elhunyt Dr. Eőry Ajándok, 2020. július 11. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  3. ↑ Elment Ajándoki - Elhunyt Dr. Eőry Ajándok. Magyar Máltai Szeretetszolgálat (2020. július 11.) (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  4. ↑ Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára -3.1.2.-M-34925 /42 és /68
  5. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1969-1970., 232. o. 
  6. ↑ a b c d e Gazdag Márta. „Az aktív szeretet is kell”, Kapu, 1992. október 1., 77–79. oldal 
  7. ↑ a b c Nádor Tamás. „Tiszteletpéldány az olvasónak”, Könyvvilág, 1992. október 1., 5. oldal 
  8. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1974-1975., 304. o. 
  9. ↑ a b c Cseri Péter. „A gyógygolyóktól a mágnestűig”, Népszabadság, 1998. május 28., 9. oldal 
  10. ↑ Ősz Edit. „Semmibe vezető életutak – lét és nemlét peremén”, Napi Magyarország, 1999. december 4., 25. oldal 
  11. ↑ a b Farkas Adrienne. „Szalmaszál”, Magyar Nemzet, 2010. november 20., 30–31. oldal 
  12. ↑ K. Gy. J.. „Jin és jang a Váci úton”, Népszabadság, 2001. november 24., 40. oldal 
  13. ↑ Lovass Ildikó. „Nem eshet bajunk, amíg másokért élünk”, Szabad Föld, 2001. november 30., 25. oldal 
  14. ↑ G. Takács Mária. „Amikor meghasad a jég”, Napló, 2009. szeptember 5., 11. oldal 
  15. ↑ Eőry Ajándok (2016). „A magyarországi akupunktúra története”. Acta Historica Hungarica Turiciensia (5), 587. o. 
  16. ↑ Eőry, Ajándok: IN-VIVO SKIN RESPIRATION (CO2) MEASUREMENTS IN THE ACUPUNCTURE LOCI (angol nyelven). www.ingentaconnect.com, 1984 DOI:10.3727/036012984816714668. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  17. ↑ Eőry Ajándok, Kuzmann Ernő és Dr. Ádám György (1970). „Bőrellenállás-viszonyok egzakt feltérképezése az egyidejűleg ható befolyásoló tényezők együttes figyelembevételével”. Magyar Pszichológiai Szemle (4), 514–528. o. 
  18. ↑ a b Magyari Lajos. „Vannak-e csodák?”, Pesti Hírlap, 1991. június 26., 10. oldal 
  19. ↑ Sz. J.. „Növényakupunktúra”, Új Dunántúli Napló, 1991. július 31., 11. oldal 
  20. ↑ a b Eőry Ajándok (2003). „Az akupunktúra-kutatás helyzete: eredmények és kételyek”. Magyar Tudomány (7), 806–813. o. 
  21. ↑ Varga Ibolya. „Működik az ősi kínai”, Napló, 2012. január 23., 12. oldal 
  22. ↑ Szijjártó Gabriella. „Nem túlzás száz évig élni?”, Szabad Föld, 2013. március 29., 11. oldal 
  23. ↑ P Greguss (1973. november 25.). „Proposal to Use Longwave Holography to Study Acupuncture”. Proceedings NIH Acupuncture Research Conference. 
  24. ↑ a b Dr. Eke Károly. „Mába hajló ötezer év”, Ország-Világ, 1983. július 27., 24. oldal 
  25. ↑ a b Dr. Bálint András (1986). „Beszámoló és reflexió egy Budapesten megtartott nemzetközi akupunktúra munkaértekezlet kapcsán. 1985. október”. Honvédorvos (2), 153–154. o. 
  26. ↑ Dr. Csiák Gyula. „Az akupunktúra magyar művelői Pécsett”, Fejér Megyei Hírlap, 1987. június 30., 4. oldal 
  27. ↑ Dr. Vincze Ferenc. „Akupunktúra. Az akupunktúrás pontok vizsgálata”, Vásárhelyi Promenád, 1991. április 27., 2. oldal 
  28. ↑ –n é (1973). „Intézkedések az újítómozgalom továbbfejIesztésére”. Újítók Lapja (10), 6. o. 
  29. ↑ Dr. Eőry Ajándok. „A gyógyító tűszúrás „időtérképei””, Delta, 1975. március 1., 36–39. oldal 
  30. ↑ Nemes Éva (1976). „Két új orvosi műszer – amerikai-magyar licencia – kooperációban”. Újítók Lapja (5), 12. o. 
  31. ↑ Dr. Brasch Zoltán. „A korlátlan gyógymód korlátai”, Delta, 1978. január 1., 14–17. oldal 
  32. ↑ Czippán György. „Kuruzslás vagy tudomány? Gyógyító tűszúrás”, Világ Ifjúsága, 1978. június 1., 36–37. oldal 
  33. ↑ Eőry Ajándok (1983). „Talajtakarás – talajlégzés”. Kertészet és Szőlészet (50), 13. o. 
  34. ↑ Halász Júlia. „Ilyen a cimpaterápia”, Esti Hírlap, 1985. április 24., 4. oldal 
  35. ↑ a b Neukum Lea. „Akupresszúra – akupunktúra”, Delta-Impulzus, 1989. július 1., 50–55. oldal 
  36. ↑ Görgei Katalin. „Bolha a lézersugárban”, Magyar Ifjúság, 1985. május 3., 34–35. oldal 
  37. ↑ Dr. Kovács Lajos (1986). „LASER ’85 Nemzetközi Lézer- és Optoelektronikai Konferencia és Kiállítás, München”. Honvédorvos (2), 147. o. 
  38. ↑ Egyed, Eory, Veres, Manninger (1980. október 1.). „Measurement of Electrical Resistance after Nerve Injuries of the Hand” (angol nyelven). Hand os-12 (3), 275–281. o. DOI:10.1016/S0072-968X(80)80053-2. ISSN 0072-968X. 
  39. ↑ dr. Egyed Béla, dr. Eőry Ajándok, dr. Manninger Jenő és dr. Veres Tiborné (1979). „Az elektromos ellenállásmérések, mint a bőrérzékelés kiesésének objektív vizsgálati módszere a baleseti rehabilitációs kezelésben”. Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet (1). 
  40. ↑ Falus Gábor. „Otthonteremtő kutatók”, Pest Megyei Hírlap, 1977. július 5., 5. oldal 
  41. ↑ a b Boros Károly. „Eőry Ajándok. Hajléktalanok orvosa”, Magyar Demokrata, 2005. december 22., 96–98. oldal 
  42. ↑ Szendrő Zsolt–Nguyen Thi Kim Thuy–Eőry Ajándok–Suschka Alfréd (1983). „A sűrített fialtatás hatása az anyanyulak termelésére”. Állattenyésztés és Takarmányozás (6), 555. o. 
  43. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1978. évi beszámoló jelentése. Budapest: MTAK, 31–32. o. (1979) 
  44. ↑ „Közlemények”, Népszabadság, 1981. november 7., 23. oldal 
  45. ↑ (1982) „A Tudományos Minősítő Bizottság”. Magyar Tudomány (8-9), 694. o. 
  46. ↑ Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1985, 624. o. 
  47. ↑ Horányi Károly. Kandidátusi és doktori disszertációk. (1980. január 1.–1984. december 31.). (D 8271–D 10.847). Budapest: MTAK, 15. o. (1988. november 25.) 
  48. ↑ „Nem volt ok a csalódásra...”, Petőfi Népe, 1986. március 17., 4. oldal 
  49. ↑ Eőry Ajándok (2016). „A magyarországi akupunktúra története”. Acta Historica Hungarica Turiciensia (5), 585. o. 
  50. ↑ prof. Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD. (2018). „A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) Magyarországon”. Kaleidoscope (17), 493. o. 
  51. ↑ a b Áttekintés a MBFT Szekcióiról és Munkacsoportjairól (1961-1996). (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  52. ↑ A Magyar Biofizikai Társaság Évkönyve 2001, 120. o. 
  53. ↑ – csávás –. „Gyógyszer helyett tűszúrás”, Észak-Magyarország, 1987. június 13., 2. oldal 
  54. ↑ Gombos Jolán. „Az akupunktúra – nálunk”, Fejér Megyei Hírlap, 1987. szeptember 12., 10. oldal 
  55. ↑ (1987) „Az akupunktúra haszna és jövője”. Tangazdaság (12), 4. o. 
  56. ↑ V. E.. „Csatát nyernek a tűszúrások?”, Délmagyarország, 1986. augusztus 5., 5. oldal 
  57. ↑ a b Urbán Ilona. „Akupunktúra és „üres tűz””, Vas Népe, 1992. december 9., 9. oldal 
  58. ↑ a b dr. Eőry Ajándok (1991. október 30.). „Az akupunktúra lehetőségei az alkohol és drog elvonási tünetek kezelésében”. Lege Artis Medicinae, 1175. o. 
  59. ↑ J. Mező Éva. „Az akupresszúra hun találmány”, Fejér Megyei Hírlap, 2010. január 9., 14. oldal 
  60. ↑ Czakó Gábor. „Másodszor a Szarvasi Tűtartóról”, Helikon, 2017. november 25., 9. oldal 
  61. ↑ Acupuncture scientifique moderne. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  62. ↑ „Akupresszúrás”, Dunaújvárosi Hírlap, 1988. február 23., 8. oldal 
  63. ↑ „Műsor”, Petőfi Népe, 1987. április 27., 8. oldal 
  64. ↑ Kereskedő Sándor. „Természetgyógyászok”, Petőfi Népe, 1987. július 17., 3. oldal 
  65. ↑ „Élénk érdeklődés, több száz látogató a kecskeméti természetgyógyászati napon”, Petőfi Népe, 1987. november 2., 1. oldal 
  66. ↑ K. S.. „Természetgyógyászok közgyűlése”, Petőfi Népe, 1987. december 21., 3. oldal 
  67. ↑ „Természetes gyógymód”, Fejér Megyei Hírlap, 1988. február 27., 16. oldal 
  68. ↑ (1988) „Akupunktúra-tanfolyam”. Magyar Állatorvosok Lapja (11), 696. o. 
  69. ↑ Zhu ZX, Hao JK (eds). Biophysics of Acupuncture-Meridians: The verification of the first invention in China. Beijing: Beijing Publishing House [1989. november 25.] 
  70. ↑ Neukum Lea. „Kamatozhat az egészség!”, Magyar Nemzet, 1988. október 22., 10. oldal 
  71. ↑ Héder Éva. „Tű-terápiák”, Magyarországi Cash-Flow, 2000. június 1., 21. oldal 
  72. ↑ Zalka Katalin. „Imádságos orvosok”, Képmás, 2003. október 1., 27. oldal 
  73. ↑ szp [Szendi Péter]. „Igazi úttörő. Beszélgetés Eőry Ajándokkal”, Napló, 2018. augusztus 15., 10. oldal 
  74. ↑ „Fogyókúrás fülklipsz”, Hajdú-Bihari Napló, 1989. október 20., 11. oldal 
  75. ↑ „A csodaklipsz”, Népsport, 1989. október 26., 9. oldal 
  76. ↑ – Kovács –. „Fogyasztó fülklipsz”, Ország-Világ, 1990. július 18., 31. oldal 
  77. ↑ B. M.. „Fogyasztja a bizsuja? Segédeszköz a diéta mellé”, Új Vasárnapi Dunántúli Napló, 1990. augusztus 5., 3. oldal 
  78. ↑ Rab Ferencz. „T. J. Hookerrel egy autóban...”, Új Vasárnapi Dunántúli Napló, 1990. november 11., 3. oldal 
  79. ↑ a b c Pünkösti Árpád. „Mire jó az akupunktúra?”, Népszabadság, 1999. november 13., 34. oldal 
  80. ↑ „Gyógyító golyócskák”, Ország-Világ, 1991. október 30., 27. oldal 
  81. ↑ Yuan Xiang. Kínai gyógygolyók. Budapest: Terebess Kiadó, 7–9. o. (1998) 
  82. ↑ Szűcs Imre. „Kelj fel és járj! A legfőbb cél, hogy az emberek ne szenvedjenek”, Dátum, 1989. október 14., 7. oldal 
  83. ↑ „A betegek barátja az infrahang. Az orvosok véleménye megoszlik”, Déli Hírlap, 1999. március 9., 7. oldal 
  84. ↑ a b Réz Kata. „Élő tűpárnák gyógyulásra várva”, Mai Nap, 1991. január 21., 6. oldal 
  85. ↑ a b Sz. A.. „Kínai professzor Zamárdiban”, Somogyi Hírlap, 1991. július 6., 5. oldal 
  86. ↑ (1991) „"Az Országos Tudományos Kutatási Alapból (OTKA) támogatott pályázatok" c. melléklet”. Magyar Tudomány (8), 42. o. 
  87. ↑ a b Mezőfi Éva Edit. „A kínai orvoslás igézetében. Találkozás dr. Eöry Ajándokkal”, Új Magyarország, 1994. július 7., 14. oldal 
  88. ↑ Zelki János. „Kínaiak Budán”, Élet és Irodalom, 1989. szeptember 8., 16. oldal 
  89. ↑ Héder Éva. „Tű-terápiák”, Magyarországi Cash-Flow, 2000. június 1., 20. oldal 
  90. ↑ Décsi Ágnes. „A gyógyító tű. A sündisznó ugrani készül I.”, Kurír, 1991. január 18., 10. oldal 
  91. ↑ Décsi Ágnes. „A gyógyító tű II. „Kipakolt” nők”, Kurír, 1991. január 19., 11. oldal 
  92. ↑ Eőry Éva. „Kínai klinika”, Magyar Hírlap, 1991. július 30., 13. oldal 
  93. ↑ „Ahol az európai orvostudomány véget ér”, Respublika, 1994. november 4., 22. oldal 
  94. ↑ a b Eőry Ajándok (2016). „A magyarországi akupunktúra története”. Acta Historica Hungarica Turiciensia (5), 586. o. 
  95. ↑ Mihalicz Csilla. „Szúrópróba”, 168 Óra, 1997. január 14., 36–37. oldal 
  96. ↑ Máté Judit. „Tűvel, masszázzsal”, Magyar Nemzet, 1997. január 16., Egészség-lap melléklet II. oldal 
  97. ↑ Eőry Ajándok. „A tűvel közvetített gyógyító szeretet”, Új Magyarország, 1994. május 16., 19. oldal 
  98. ↑ a b Széphalmi Ildikó. „Hivatása: családapa és természetgyógyász”, XIII. Kerületi Hírnök, 1996. augusztus 1., 3. oldal 
  99. ↑ Pünkösti Árpád. „Sarlatánok az orvosok között is vannak”, Népszabadság, 1997. április 4., 9. oldal 
  100. ↑ Terestyéni Tamás (2003). „Vizsgálat a „Vasárnapi Újság” című rádióműsorról”. Médiakutató (1), 76. o. 
  101. ↑ Útmutató a fülakupunktúrás addiktolóiához (magyar nyelven). Akupunktúra Online. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  102. ↑ Kiss Erzsébet. „Szemtorna – kicsiknek”, Hajdú-Bihari Napló, 1992. szeptember 15., 9. oldal 
  103. ↑ Eőry Ajándok. „Gyermekkori szempanaszok megelőzése akupresszúrával”, Új Magyarország, 1994. május 2., 17. oldal 
  104. ↑ Köbli Anikó. „Masszírozás a rövidlátás ellen”, Népszabadság, 1997. június 16., 22. oldal 
  105. ↑ Kiss Erzsébet. „Szemtorna az éles látásért”, Hajdú-Bihari Napló, 2012. augusztus 17., 6. oldal 
  106. ↑ Eőry Ajándok. „Szemünk fénye. Az iskoláskori látásromlást megelőző kínai masszázs”, Magyar Krónika, 2014. július 1., 118–119. oldal 
  107. ↑ Eőry Ajándok. „Táplálás – természetesen”, Új Magyarország, 1994. június 6., 19. oldal 
  108. ↑ (2008) „Hirdetéseink”. NOE Levelek (195), 20. o. 
  109. ↑ L. K.. „Vekni kenyér és kukoricakonzerv”, Népszabadság, 1999. január 13., 25. oldal 
  110. ↑ Varga Ibolya. „Éjszaka érkezik a mozgó orvosi rendelő”, Népszabadság, 2001. december 1., 15. oldal 
  111. ↑ V. R. I.. „Takaróakció hajléktalanoknak”, Népszabadság, 2002. október 12., 25. oldal 
  112. ↑ pere. „Nagyvizit az aluljáróban”, Budapesti Nap, 2002. november 18., 6. oldal 
  113. ↑ P. T.. „Orvos a hajléktalanok között”, Új Ember, 2004. február 8., 8. oldal 
  114. ↑ Gyulasi Georgina. „Vizit az éjszakában”, Magyar Nemzet, 2006. január 4., 4. oldal 
  115. ↑ Kádár István. „Gyógyít a jó szó is”, Kapu, 2007. június 1., 130–132. oldal 
  116. ↑ Mizsei Bernadett. „A hajléktalanok gyógyítója”, Magyar Nemzet, 2011. július 21., 5. oldal 
  117. ↑ Berek Patrícia. „Kenyérosztás a Batthyány téren”, Magyar Nemzet, 2000. november 16., 6. oldal 
  118. ↑ Kácser Anikó. „Egy beszélgetés, egy kiló liszt”, Új Ember, 2004. december 26., 20. oldal 
  119. ↑ szerk.: Slézia Gabriella: A BMK szakmai fórumai. Műhelybeszélgetések a közművelődés aktuális témáiról 1998-2000. Budapest: Budapest Művelődési Központ, 149. o. (2001) 
  120. ↑ Markovics Vera. „Hogyan hat a pontmasszázs?”, Népszabadság, 2002. április 4., 28. oldal 
  121. ↑ ÁEEK - EFF | Publikus adatbázis. kereso.enkk.hu. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  122. ↑ Rónay Tamás. „Kétséges ázsiai gyógymódok”, Népszava, 2021. február 18., 2. oldal 
  123. ↑ „Singurul delegat din România invitat să participe la o conferinţă ce va avea loc în Taichong – China”, Adevărul Harghitei, 2000. április 14., 5. oldal 
  124. ↑ SOTE Tanrend 1999-2000, 123. o. 
  125. ↑ SOTE Évkönyv 2007-2008, 151–152. o. 
  126. ↑ SOTE Évkönyv 2008-2009, 161–162. o. 
  127. ↑ SOTE Évkönyv 2010-2011, 183. o. 
  128. ↑ SOTE Évkönyv 2011-2012, 211. o. 
  129. ↑ SOTE Évkönyv 2012-2013, 159. o. 
  130. ↑ SOTE Évkönyv 2013-2014, 164. o. 
  131. ↑ SOTE Évkönyv 2014-2015, 165. o. 
  132. ↑ SOTE Évkönyv 2015-2016, 168. o. 
  133. ↑ SOTE Évkönyv 2016-2017, 195. o. 
  134. ↑ SOTE Évkönyv 2017-2018, 201. o. 
  135. ↑ SOTE Évkönyv 2018-2019, 212. o. 
  136. ↑ nfb. „A meridiánokról”, Napló, 2009. március 23., 11. oldal 
  137. ↑ (ni). „Tornával lassítható az öregedésünk”, Napló, 2013. február 18., Életmódi-melléklet 1. oldal 
  138. ↑ Simon Erzsébet. „Száz évig egészségesen”, Vas Népe, 2014. január 6., 13. oldal 
  139. ↑ Detzky Anna. „Miben segíthet rajtunk a kínai mozgáskultúra?”, Észak-Magyarország, 2020. január 17., 13. oldal 
  140. ↑ Kiss Erzsébet. „Legyen saját maga akkumulátora!”, Hajdú-Bihari Napló, 2012. július 27., 6. oldal 
  141. ↑ Eőry Ajándok. „Élj száz évet egészségesen”, Magyar Krónika, 2014. június 1., 120–121. oldal 
  142. ↑ L. Mészáros Irma. „Test- és léleképítő mozgás”, Dunaújvárosi Hírlap, 2015. szeptember 24., 11. oldal 
  143. ↑ CK. „Száz évig egészségesen”, Százhalombattai Hírtükör, 2016. december 1., 10. oldal 
  144. ↑ Tibor, Benedek: Gyakorlóhelyek (magyar nyelven). 3-1-2 Meridiántorna. [2020. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  145. ↑ „Fergeteges torna”, Hajdú-Bihari Napló, 2013. szeptember 27., 11. oldal 
  146. ↑ Balogh Emese. „Meridiántorna 3-2-1”, Dunaföldvári Part-Oldalak, 2015. november 1., 12. oldal 
  147. ↑ Szent Péter Esernyője Program - Szent Péter Esernyője Program. szentpeteresernyoje.hu. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  148. ↑ Agonás Szonja. „A családbarát közgondolkodásért”, Új Ember, 2012. december 2., 1. oldal 
  149. ↑ Vona Adrienn. „Újszülöttmentés egyházi segítséggel”, Magyar Nemzet, 2013. január 3., 2. oldal 
  150. ↑ László Dóra. „Szent Péter esernyője”, Heti Válasz, 2013. január 10., 6. oldal 
  151. ↑ (Zsille). „Újszülöttmentés a plébániákon is?”, Új Ember, 2013. január 13., 3. oldal 
  152. ↑ „Babamentés másként. Kell-e inkubátorprogram?”, HVG, 2013. január 31., 12–13. oldal 
  153. ↑ Csaplár Csilla. „Az élet kápolnája”, Magyar Demokrata, 2013. február 20., 49–51. oldal 
  154. ↑ (ke). „Életkápolna a babákért”, Napló, 2014. június 12., 1., 6. oldal 
  155. ↑ „Újabb babamentő oltalomkápolna épült”, Magyar Nemzet, 2014. június 19., 2. oldal 
  156. ↑ Elmer István. „Oltalomkápolna”, Új Ember, 2014. augusztus 3., 6–7. oldal 
  157. ↑ „Inkubátorral a gyereket?”, Heti Válasz, 2015. november 12., 26. oldal 
  158. ↑ László Tamás. „Egy DK-s kerület árulása”, Magyar Hírlap, 2020. augusztus 6., 12. oldal 
  159. ↑ (2016. február) „Egészségügyi Szakmai Kollégium”. Pharmorient, 9. o. 
  160. ↑ (2016) „A tanulmányok szerzői”. Acta Historica Hungarica Turiciensia (5), 1381. o. 
  161. ↑ Details - Szakmai kollégium. kollegium.aeek.hu. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  162. ↑ „Természetgyógyászok”, Népszabadság, 2000. június 26., 19. oldal 
  163. ↑ Bókay László. „Utcai gyógyító kitüntetése”, Új Ember, 8. oldal 
  164. ↑ Batta György. „Makovecz Imre, a teremtő magyar (1935–2011)”, Trianoni Szemle, 2011. október 1., 111. oldal 
  165. ↑ Kerékgyártó Mihály. „Ajándék Ajándoknak”, Észak-Magyarország, 2012. július 5., 14. oldal 
  166. ↑ „A köztársasági elnök 143/2013. (III. 18.) KE határozata kitüntetés adományozásáról”, Magyar Közlöny, 2013. március 18., 4671. oldal 
  167. ↑ „Reménység a kábítószer elleni harcban”, Magyar Hírlap, 2014. június 27., 4. oldal 
  168. ↑ Balaton: Ünnepi fogadás Csopakon (Képgalériával). (Hozzáférés: 2021. december 24.)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eőry_Ajándok&oldid=26729873”