Ecker Ferenc
Ecker Ferenc (Ecker Ferenc Károly, Újpest, 1896. november 6. – Budapest, 1978. február 12.) Kossuth-díjas mérnök, feltaláló, műszaki hivatalnok.
| Ecker Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1896. november 6. Újpest |
| Elhunyt | 1978. február 12.(81 évesen) Budapest |
| Ismeretes mint | mérnök, feltaláló, műszaki hivatalnok |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastárs | Hornyák Julianna Irén |
| Pályafutása | |
| Szakterület | gépészmérnök |
| Jelentős munkái | új típusú bázikus tűzálló tégla és kemencefalazási eljárás |
| Szakmai kitüntetések | |
| Kossuth-díj (1955) | |
Életpálya szerkesztés
Ecker Ferenc és Polk Ilona gyermekeként született Újpesten, vallása római katolikus. Budapesten felsőfokú képesítést szerzett, majd hajógépésznek állt. 1923-tól műhelyfőnök, majd műszaki tisztviselő. 1937. szeptember 10-én Budapesten, Kőbányán házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb, tatárszentgyörgyi születésű dr. Hornyák Julianna Irén kórházi segédorvossal, Hornyák István és Jóri Mária lányával.[1] 1950-ben kidolgozta a Magnezitipari Tűzállóanyaggyár műszaki és technológiai terveit. Közreműködött az új gyárrész felépítésében, próbaüzemének beindításánál. A technológiai folyamat egyik fő egységét, a hidraulikus téglaprést is megtervezte.
Találmányai szerkesztés
Munkatársaival új típusú bázikus tűzálló téglát és kemencefalazási eljárást dolgoztak ki, melyet 1961-ben szabadalmaztak.
Szakmai sikerek szerkesztés
Szakmai munkásságát a legmagasabb szinten elismerve, 1955-ben Kossuth-díjat kapott.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest X. ker. polgári házassági akv. 440/1937. folyószáma alatt.
Források szerkesztés
- Ecker Ferenc. kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. november 5.)