Edmontonia

Edmontonia
	Evolúciós időszak: Késő kréta
	Edmontonia rugosidens
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	†Madármedencéjűek (Ornithischia);
Alrend:	†Páncélos dinoszauruszok (Thyreophora);
Alrendág:	†Ankylosauria;
Család:	†Nodosauridae;
Nem:	†Edmontonia; (Sternberg, 1928)
Szinonimák
	Denversaurus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Edmontonia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Edmontonia témájú médiaállományokat és Edmontonia témájú kategóriát.

Az Edmontonia a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok öregrendjébe, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjének a Nodosauridae családjába tartozó fosszilis nem.

Rendszerezés szerkesztés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Előfordulása szerkesztés

Az Edmontonia a kréta kor végén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén.

Onnan kapta a nevét, hogy első maradványait Edmontonban fedezték fel, a kanadai Alberta tartományban. Később hasonló fosszíliák kerültek napvilágra Montanában és Texasban, ami azt bizonyítja, hogy elterjedési területe délebbre is húzódott.

Megjelenése szerkesztés

Az Edmontonia hossza 6,6 méter,^[1] magassága 2 méter és testtömege 3 tonna lehetett. A viszonylag kis méretű koponya tetején járulékos csontlemezek voltak, amelyek a felszínükön összecsontosodtak. Ezáltal az állat profilja a juhéhoz hasonlított, és nagyobb szilárdságot, védelmet biztosított. Fogai kanál alakúak voltak, szélük egyenetlen, a fogakat csak egyetlen foggyökér rögzítette a fogmederben. A puha növényi táplálék aprítására voltak alkalmasak. Medencecsontjai különösen erősek voltak, hiszen ezeken tapadtak combizmai, amelyek segítségével az Edmontonia védekező tartásban képes volt erősen megvetni a lábát. Az Edmontonia mellső lába rövid volt, így csak az alacsony növésű növényeket érte el. „Guggoló” tartása megóvta ellenségeitől is, amelyek valószínűleg megpróbálták feldönteni. Az állat tüskéi a bőrből kiálló hegyes, csontos kinövések voltak, amelyek páncélként hatottak. Farka hosszú volt, bunkószerű megvastagodás nélkül. Ez utóbbi rokonára, az Ankylosaurus volt jellemző.

Életmódja szerkesztés

Az Edmontonia békés, lassú mozgású, növényevő dinoszaurusz volt. Tápláléka levelek és alacsony növésű növények.

Rokon fajok szerkesztés

Az Edmontonia legközelebbi rokona valószínűleg a Panoplosaurus mirus volt, mindkettő Észak-Amerikában élt és nodosaurida volt.

Jegyzetek szerkesztés

↑ "Edmontonia." In: Dodson, Peter & Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B. The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD. p. 141. ISBN 0-7853-0443-6.

Források szerkesztés

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ageofdinosaursedmontonia-1] "Edmontonia." In: Dodson, Peter & Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B. The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD. p. 141. ISBN 0-7853-0443-6.

[1]