Edna Ferber

amerikai írónő

Edna Ferber (Kalamazoo, 1885. augusztus 15.New York 1968. április 16.) amerikai regényíró, novella- és drámaíró. Regényei közé tartozik a Pulitzer-díjas So Big (1924), Show Boat (1926; ebből készült az ünnepelt 1927-es musical), Cimarron (1930; az ebből készült filmet a legjobb filmnek járó Oscar-díjra jelölték 1931-ben), a Giant (1952; 1956-ban azonos című film készült) és az Ice Palace (1958), amelyet 1960-ban filmesítettek meg. 1922-ben megjelent Old Man Minick című novelláját segített színdarabká alakítani (Minick), és háromszor is filmre adaptálták, 1925-ben Welcome Home címmel némafilmként, 1932-ben The Expert, 1939-ben pedig No Place to Go címmel.

Edna Ferber
Ferber 1928-ban
Ferber 1928-ban
Született1885. augusztus 15.
Kalamazoo, Michigan, Egyesült Államok
Elhunyt1968. április 16. (82 évesen)
New York,  USA
Állampolgárságaamerikai[1]
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
IskoláiLawrence Egyetem
Kitüntetései
  • Pulitzer Prize for Novels (1925)[2]
  • Distinguished Americans series (2002)
  • Michigan Women's Hall of Fame (2009)[3]
Halál okarák

A Wikimédia Commons tartalmaz Edna Ferber témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Korai évek szerkesztés

1885. augusztus 15-én született a michigani Kalamazoo-ban, egy magyar származású zsidó raktáros, Jacob Charles Ferber és milwaukee-i, wisconsini születésű felesége, Julia (Neumann) Ferber (aki német zsidó származású volt) gyermekeként.[4] Gyakran költözködtek apja üzleti kudarcai miatt, amelyet valószínűleg az apja korai vaksága okozott.[5] Miután Chicagóban, Illinoisban élt, az iowai Ottumwába költözött szüleivel és idősebb testvérével, Fannie-val, ahol 7 évig laktak (Ferber 5-12 éves korában). Ottumwában Ő és családja brutális antiszemitizmussal szembesült, pl. a felnőtt férfiak mindennap verbálisan bántalmazták, kigúnyolták és leköpték őt, amikor ebédet vitt apjának, gyakran jiddis akcentussal kigúnyolva.[6][7] 12 éves korában Ferber és családja a wisconsini Appletonba költözött, ahol középiskolát végzett és rövid ideig a Lawrence Egyetemen járt.[8]

 
1904 körül

Karrier szerkesztés

A kezdetben színészetet tanulni készülő Ferber 17 évesen feladta ezeket a terveket, hogy segítsen eltartani a családját. Megtiltották, hogy retorikát tanuljon, és a pillanat hevében befejezte felsőoktatási tanulmányait, kimaradt a Lawrence-ből, majd az Appleton Daily Crescenthez[9] és végül a Milwaukee Journal-hoz került.[10][11] Riporterként beszámolt az 1920-as republikánus nemzeti kongresszusról és az 1920-as demokrata nemzeti konventről a United Press International-nek.[12]

Amikor Ferber vérszegénységből lábadozott, 1911-ben összeállították és kiadták első novelláit, a Dawn O'Hara, a The Girl Who Laughed című regényét.

1925-ben elnyerte a Pulitzer-díjat So Big című könyvéért.[13] Ferber eleinte úgy gondolta, hogy a So Big nem túl jól sikerült, de amikor elküldte a könyvet kiadójának, Doubledaynek, meglepődve értesült, hogy a férfi nagyon élvezi a regényt. Ezt tükrözte a nagyközönségnek eladott több százezer példány is.[14] A díjat követően a regényből némafilm készült Colleen Moore(wd)[15] főszereplésével még ugyanabban az évben.[16] 1932-ben egy korai hangosfilm remake következett, Barbara Stanwyck és George Brent főszereplésével, Bette Davis-szel pedig a mellékszerepben. A So Big 1953-as verziója Jane Wyman[17] főszereplésével a legnépszerűbb változat a modern közönség körében.[18]

A So Big népszerűségét meglovagolva Ferber következő regénye, a Show Boat ugyanolyan sikeres lett. Nem sokkal megjelenése után Jerome Kern zeneszerző javasolta, hogy alakítsák musicallé. Ferber megdöbbent, azt hitte, hogy az 1920-as évek tipikus könnyed szórakozásává változtatják. Amíg Kern elmagyarázta, hogy ő és Oscar Hammerstein II(wd)[19] egy más típusú musicalt akarnak létrehozni, Ferber megadta neki a jogokat és 1927-ben mutatták be a Broadway-n, majd még nyolcszor újították fel.

1952-es regénye, a Giant lett az 1956-os film alapja, Elizabeth Taylor, James Dean és Rock Hudson főszereplésével.

 
Emléktábla Manhattanben, a 65th Street & Central Park West alatt, abban az épületben, amelyben Edna Ferber hat évig élt.

Halála szerkesztés

Ferber 82 éves korában, New York-i otthonában halt meg gyomorrákban. Hagyatékát megmaradt nőrokonaira hagyta, de engedélyt adott az amerikai kormánynak irodalmi munkásságának terjesztésére, hogy bátorítsa és inspirálja a jövőbeli női szerzői.[6]

Magánélete szerkesztés

Ferber soha nem házasodott meg, nem volt gyermeke és nem ismert, hogy romantikus vagy szexuális kapcsolatban állt volna.[20] A Dawn O'Hara című korai regényében a címszereplő nagynénje még ezt is megjegyzi: "Vénlánynak lenni olyan volt, mint a fulladás okozta halál – igazán elragadó érzés, amikor abbahagyod a küzdelmet." Ferber anyai érdeklődést mutatott unokahúga, Janet Fox(wd)[21] színésznői karrierje iránt, aki fellépett Ferber Dinner at Eight (1932) és a Stage Door (1936) című drámák eredeti Broadway-szerepeiben.

Ferber szókimondó és gyors eszű volt. Egy alkalommal más zsidó vendégeket vezetett a házibuli elhagyására, miután megtudta, hogy a házigazda antiszemita.[6]

Munkája olyan magas színvonalú volt, hogy sok szexista irodalomkritikus azt hitte, hogy egy férfi írta a narratíváit női álnéven.[6]

A zsidó identitás fontossága szerkesztés

1922-től kezdődően Ferber tizenhárom-tizennégy éven keresztül évente egyszer-kétszer Európába látogatott.[22] Ezalatt a legtöbb amerikaival ellentétben őt nyugtalanította a náci párt felemelkedése és annak az antiszemita előítéletnek a terjedése, amellyel gyermekkorában szembesült. Ezt így kommentálta: "Félelmetes dolog volt látni, hogy egy kontinens – egy civilizáció – a szeme láttára omlik össze. Ez egy gyors és elkerülhetetlennek tűnő folyamat volt, amelyre senki sem fordított különösebb figyelmet."[23] Félelmei nagymértékben befolyásolták munkáját, amelyben gyakran szerepeltek a faji és kulturális megkülönböztetés témái. 1938-ban megjelent önéletrajzi könyve, az A Peculiar Treasure eredetileg egy Adolf Hitlernek szóló rosszindulatú ajánlást tartalmazott:

   „Adolf Hitlernek, aki jobb zsidóvá és megértőbb emberi lénnyé tett engem, ahogyan több millió zsidót, ezt a könyvet az utálat és a megvetés jellemezte.”[24]

Algonquin Kerekasztal szerkesztés

Ferber tagja volt az Algonquin Round Table-nak, egy olyan okos csoportnak, akik mindennap ebédkor találkoztak a New York-i Algonquin Hotelben.[25] Ferber és a Kerekasztal másik tagja, Alexander Woollcott(wd)[26] régóta ellenségek voltak, ellenszenvük egészen Woollcott 1943-as haláláig tartott, bár Howard Teichmann(wd) Woollcottról írt életrajzában kijelenti, hogy viszályukat félreértés okozta. Teichmann szerint Ferber egyszer úgy jellemezte Woollcottot, mint "egy New Jersey-i Nerót, aki összetévesztette a pinafore-ját[27] egy tógával".

Ferber együttműködött a Round Table taggal, George S. Kaufmannal(wd)[28] a Broadway-n bemutatott több darabban: Minick (1924), The Royal Family (1927), Dinner at Eight (1932), The Land Is Bright (1941), Stage Door (1936), és Bravo! (1948).[29]

Politikai nézetei szerkesztés

A Saturday Review of Literature által végzett közvélemény-kutatásban, amelyben arról kérdezték amerikai írókat, hogy melyik elnökjelöltet támogatták az 1940-es választásokon, Ferber azon írók közé tartozott, akik Franklin D. Rooseveltet támogatták.[30]

Műveinek jellemzői szerkesztés

Ferber regényeiben általában erős női főszereplők, valamint mellékszereplők gazdag és változatos gyűjteménye szerepelt. Általában legalább egy erős másodlagos szereplőt emelt ki, aki etnikai vagy egyéb diszkriminációval szembesült.[31]

Művei gyakran az amerikai kultúra kis részhalmazaira vonatkoztak, és néha olyan egzotikus helyeken játszódtak, amelyeket meglátogatott, de nem ismerte azt közelebbről, például Texasban vagy Alaszkában. Ezzel segített felhívni a figyelmet az amerikai kultúra sokszínűségére azok számára, akiknek nem volt lehetőségük megtapasztalni azt. Néhány regény olyan helyeken játszódik, ahol még nem is járt.[32]

Öröksége szerkesztés

  • Ferbert Lili Taylor[33] színésznő alakította a Mrs. Parker and the Vicious Circle (1994) című filmben.[34]
  • 2008-ban a The Library of America beválogatta Ferber „Miss Ferber 'Vultures' at Trial” című cikkét, hogy bekerüljön az American True Crime két évszázados retrospektívájába.[35]
  • 2002. július 29-én az Egyesült Államok postai szolgálata 83 ¢ értékű, Distinguished Americans sorozatú postai bélyeget bocsátott ki tiszteletére. A kaparós technikájáról[36] ismert Mark Summers művész készítette ezt a portrét Ferber 1927-ben készült fekete-fehér fényképére utaló bélyeghez.[37]
  • Edna Ferber kitalált változata rövid időre szereplőként jelenik meg Philipp Meyer(wd)[38] The Son (2013) című regényében.
  • Edna Ferber további kitalált változata, a főszereplővel, megjelenik Ed Ifkovic[39] rejtélyes regényeinek sorozatában, amelyeket a Poisoned Pen Press adott ki, beleértve a 2013-ban írt Downtown Strut: An Edna Ferber mystery-t.[40]
  • 2013-ban Ferber bekerült a Chicagói Irodalmi Hírességek Csarnokába.[41]
  • Korábbi lakóhelyén, a wisconsini Appletonban az Edna Ferber Általános Iskolát róla nevezték el.[42] Az iskola építését először az 1971-es népszavazáson leszavazták.

Művei szerkesztés

Regények

  • Dawn O'Hara, The Girl Who Laughed (1911)
  • Fanny Herself (1917)
  • The Girls (1921)
  • So Big (1924) (Pulitzer-díjat nyert)
  • Show Boat (1926, Grosset & Dunlap)
  • Cimarron (1930)
  • American Beauty (1931)
  • Come and Get It (1935)
  • Saratoga Trunk (1941)
  • Great Son (1945)
  • Giant (1952)
  • Ice Palace (1958)


Novellák

  • Buttered Side Down (1912)
  • Roast Beef, Medium (1913) Emma McChesney történetek
  • Personality Plus (1914) Emma McChesney stories
  • Emma Mc Chesney and Co. (1915) Emma McChesney stories
  • Cheerful – By Request (1918)
  • Half Portions (1919)
  • Gigolo (1922)
  • Mother Knows Best (1927)
  • They Brought Their Women (1933)
  • Nobody's in Town: Two Short Novels (1938)
  • One Basket: Thirty-One Short Stories (1947)

Önéletrajzok

  • A Peculiar Treasure (1939)
  • A Kind of Magic (1963)

Színdarabok

  • Our Mrs. McChesney (1915)
  • $1200 a Year: A Comedy in Three Acts (1920)
  • Minick: A Play (1924)
  • The Royal Family (1927)
  • Dinner at Eight (1932)
  • Stage Door (1936)
  • The Land Is Bright (1941)
  • Bravo (1949)

Forgatókönyvek

  • Saratoga Trunk (1945)

Filmek szerkesztés

Musical adaptációk szerkesztés

Magyarul szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. LIBRIS, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. http://www.pulitzer.org/prize-winners-by-year/1925, 2016. november 6.
  3. http://www.michiganwomen.org/Images/Ferber,%20Edna.pdf
  4. Looking Backward: True Stories from Chicago's Jewish Past (2005. augusztus 1.). ISBN 9780897338271 
  5. Edna Ferber | Jewish Women's Archive. jwa.org . (Hozzáférés: 2019. február 15.)
  6. a b c d Edna Ferber. www.jewishvirtuallibrary.org . (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  7. Edna Ferber. www.nndb.com . (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  8. A Lawrence University egy 1847-ben alapított magán bölcsészeti főiskola és zenei konzervatórium a wisconsini Appletonban. A Lawrence volt a második koedukált főiskola az Egyesült Államokban. (Az első az azóta eltűnt New York Central College volt.)
  9. A The Post-Crescent egy napilap a wisconsini Appletonban, a Gannett újságlánc része
  10. A Milwaukee Journal Sentinel egy reggeli napilap, amelyet Milwaukee-ban (Wisconsin) nyomtatnak, ahol ez az elsődleges újság. Ez egyben a legnagyobb újság Wisconsin államban, ahol széles körben terjesztik. Jelenleg a Gannett Company tulajdonában van.
  11. Edna Ferber | Jewish Women's Archive. jwa.org . (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  12. Edna Ferber. americanliterature.com . (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  13. So big on Standard Ebooks
  14. Smyth, J. E.. Edna Ferber's Hollywood: American fictions of gender, race, and history, 1st, Austin: University of Texas Press (2010. április 13.). ISBN 9780292719842. OCLC 318870278 
  15. Colleen Moore (született: Kathleen Morrison; 1899. augusztus 19. – 1988. január 25.) amerikai filmszínésznő, aki a némafilmes korszakban kezdte karrierjét. Moore a korszak egyik legdivatosabb (és legjobban fizetett) sztárja lett, és népszerűsítette a bubi frizurát.
  16. So Big (film, 1924)
  17. Jane Wyman (Sarah Jane Mayfield; 1917. január 5. – 2007. szeptember 10.) amerikai színésznő. Oscar-díjat, három Golden Globe-díjat és két Primetime Emmy-jelölést kapott.
  18. So Big (film, 1953)
  19. Oscar Greeley Clendenning Hammerstein II (1895. július 12. – 1960. augusztus 23.) amerikai szövegíró, librettista, színházi producer és musical színházi rendező.
  20. Ferberről több nem dokumentált forrás azt pletykálta, hogy leszbikus. John Unsworth professzor meg nem támasztott állítást tesz a John Sutherland (2007) „Bestsellerek: Nagyon rövid bemutatkozás” című művében, Oxford University Press: 53. Haggerty és Zimmerman arra utal, hogy meleg volt (Haggerty és Zimmerman (2000), „Lesbian Histories and Cultures: An Encyclopedia”, Taylor és Francis, 610. o.). Porter (Porter, Darwin (2004) „Nagy Katalin”, Blood Moon Productions, Ltd., 204. o.) futólag megjegyzi, hogy Ferber leszbikus volt. Burrough (Burrough, Brian (2010) The Big Rich: The Rise and Fall of the Greatest Texas Oil Fortunes, Penguin) szintén mellékesen megjegyzi, hogy Ferber meleg volt, Julie Goldsmith Gilbert (Ferber unokahúga) életrajzára hivatkozva. Gilbert azonban nem tesz említést a leszbikus kapcsolatokról.
  21. Janet Fox (1912. június 12. – 2002. április 22.) amerikai színésznő.
  22. (2002. április 13.) „Edna Ferber, Jewish American Feminist”. Shofar 20 (2), 52–60. o. DOI:10.1353/sho.2001.0159.  
  23. Ferber, Edna. A Peculiar Treasure. Doubleday, 267. o. (1938) 
  24. Edna Ferber | Jewish Women's Archive. jwa.org . (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  25. Az Algonquin Hotel egy amerikai történelmi szálloda az 59 West 44th Street szám alatt, Manhattan Midtown negyedében.
  26. Alexander Humphreys Woollcott (1887. január 19. – 1943. január 23.) amerikai drámakritikus és a The New Yorker magazin kommentátora, alkalmi színész és drámaíró, valamint kiemelkedő rádiós személyiség.
  27. A pinafore (köznyelvben a pinny brit angolul) egy ujjatlan ruhadarab, amelyet kötényként viselnek.
  28. George Simon Kaufman (1889. november 16. – 1961. június 2.) amerikai drámaíró, színházi rendező és producer, humorista és drámakritikus. A vígjátékok és politikai szatírák mellett számos musicalt írt a Marx testvéreknek és másoknak. 1932-ben elnyerte a drámai Pulitzer-díjat az Of Thee I Sing című musicalért (Morrie Ryskinddel(wd) és Ira Gershwinnel(wd)), majd 1937-ben ismét elnyerte a You Can't Take It with You című darabért (Moss Harttal(wd)). 1951-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó Tony-díjat is a Guys and Dolls című musicalért.
  29. About the Playwright: The Royal Family – The Kaufman-Ferber Partnership. Utah Shakespeare Festival. The Professional Theater at Southern Utah University. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
  30. "Among those who have stated they will vote for President Roosevelt are Edna Ferber..." "Editorial: Presidential Poll", Saturday Review of Literature. November 2, 1940 (p.8).
  31. Halley, Catherine: Edna Ferber Revisited (amerikai angol nyelven). JSTOR Daily , 2023. január 18. (Hozzáférés: 2023. január 20.)
  32. "Ferber, Edna (1887-1968)." Modern American Literature, 5th ed., vol. 1, St. James Press, 1999, pp. 354-356. Gale eBooks. Accessed 20 Jan. 2023.
  33. Lili Anne Taylor (1967. február 20.) amerikai színésznő.
  34. Mrs Parker and the Vicious Circle. Imdb.com . imdb.com, 1994. november 23. (Hozzáférés: 2015. szeptember 27.)
  35. A Library of America a klasszikus amerikai irodalom nonprofit kiadója.
  36. A Scratchboard vagy scraperboard a közvetlen gravírozás egyik formája, ahol a művész lekaparja a sötét tintát, hogy egy fehér vagy színes réteget tárjon fel alatta.
  37. The Postal Store: Distinguished Americans Series: Edna Ferber. United States Postal Service, 2008. [2008. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  38. Philipp Meyer amerikai író, az American Rust és a The Son című regények, valamint a The New Yorkerben és más helyeken megjelent novellák szerzője.
  39. Ed Ifkovic. [2022. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  40. Downtown Strut: An Edna Ferber Mystery #4 - Discover Mystery Books with Poisoned Pen Press. [2016. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 28.)
  41. Edna Ferber (angol nyelven). Chicago Literary Hall of Fame , 2013 (Hozzáférés: 2017. október 8.)
  42. Edna Ferber Elementary School homepage.
  43. Vacsora nyolckor (film)
  44. Álomkapu (film)
  45. Saratoga Trunk (film)
  46. A Revű hajó (film)
  47. Óriás (film)
  48. Cimarron (film)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Edna Ferber című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés