Eduard Venyiaminovics Limonov

	Eduard Venyiaminovics Limonov
Született	Эдуард Вениаминович Савенко; 1943. február 22.; Dzerzsinszk
Elhunyt	2020. március 17. (77 évesen); Moszkva
Álneve	Лимонов; Дед Лимон;
Állampolgársága	szovjet (1943–1974); francia (1987–2011); orosz (1992–); hontalan (1974–1987);
Élettársa	Yekaterina Volkova; Yelena Shchapova;
Foglalkozása	író; másként gondolkodó; politikus; költő; emberi jogi aktivista; újságíró; publicista;
Iskolái	Hrihorij Szkovoroda Harkivi Nemzeti Pedagógiai Egyetem
Kitüntetései	Andrei Biely Prize
Halál oka	műtéti szövődmények
Sírhelye	Trojekurovszkoje temető
	weboldal; Facebook; IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Venyiaminovics Limonov témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Eduard Venyiaminovics Limonov, eredeti nevén Eduard Szavenko (oroszul: Эдуа́рд Вениами́нович Лимо́нов; Dzerzsinszk, 1943. február 22. – Moszkva, 2020. március 17.) szélsőjobboldali orosz író, költő és politikus, a Nemzeti Bolsevik Párt elnöke, az eurázsianizmus híve.

Pályája szerkesztés

Harkovi gyerek- és ifjúkora után Moszkvában vált az ellenzéki irodalom ismert alakjává, költeményei szamizdatban terjedtek. 1974-ben emigrált Amerikába. A New York-i élményeiről szóló, merész szexuális, beleértve a meleg pornóval határos részleteket tartalmazó, magyarul is megjelent Ez vagyok én, Edicska(wd) című regénye a nyolcvanas években világszerte sikert aratott. Egy ideig Franciaországban élt, majd 1991-ben tért vissza hazájába. 2001-től két évet börtönben töltött tiltott fegyverbirtoklás és az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének kísérlete miatt. Számos regénnyel, elbeszélés- és verseskötettel a háta később főként szélsőjobboldali politikai esszéket írt.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Известия (orosz nyelven)
↑ Forbes (angol, orosz, grúz, lengyel, koreai, portugál, japán, kínai, észt és arab nyelven). Forbes magazin
↑ https://polit.ru/news/2020/02/22/limonov/
↑ ^a ^b L’écrivain et militant russe Edouard Limonov est mort. Le Monde
↑ Умер Эдуард Лимонов (orosz nyelven). Strana.ua
↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
↑ Умер Эдуард Лимонов. Mail.ru

Források szerkesztés

Eduard Limonov
Ez vagyok én, Edicska; ford. M. Nagy Miklós; Európa Könyvkiadó, Bp., 2011 (Modern könyvtár) ISBN 978-963-07-9243-1
↑ Young: Cathy Young: The Bizarre Russian Prophet Rumored to Have Putin's Ear. The Bulwark , 2022. április 27. (Hozzáférés: 2022. május 13.)

További információk szerkesztés

Irodalomportál
Oroszország-portál

[00cb38566876657f5b28b1e2b5b1480a06a7fbb3-1] Известия (orosz nyelven)

[a5ff7d508bd6abfa1c5f239a3d976329d7eda672-2] Forbes (angol, orosz, grúz, lengyel, koreai, portugál, japán, kínai, észt és arab nyelven). Forbes magazin

[b003c8301429ae6e856d7c82c5ec285612705741-3] ttps://polit.ru/news/2020/02/22/limonov/

[d570c3a0ce2124349a4ce7163417ce2f7c3e5d2b-4] L’écrivain et militant russe Edouard Limonov est mort. Le Monde

[796e8e45d9c5fc2faf395c5164b2f92f99ecff26-5] Умер Эдуард Лимонов (orosz nyelven). Strana.ua

[6f22a4d1d93db20849c7f8334a655ce7e5fabe27-6] The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

[339e2227b5dc79012b623496260d1cdc434ad195-7] Умер Эдуард Лимонов. Mail.ru

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Eduard Venyiaminovics Limonov

Született	Эдуард Вениаминович Савенко 1943. február 22.^[1]^[2]^[3] Dzerzsinszk^[4]
Elhunyt	2020. március 17. (77 évesen)^[5]^[4]^[6] Moszkva^[7]
Álneve	Лимонов Дед Лимон
Állampolgársága	szovjet (1943–1974) francia (1987–2011) orosz (1992–) hontalan (1974–1987)
Élettársa	Yekaterina Volkova Yelena Shchapova
Foglalkozása	író másként gondolkodó politikus költő emberi jogi aktivista újságíró publicista
Iskolái	Hrihorij Szkovoroda Harkivi Nemzeti Pedagógiai Egyetem
Kitüntetései	Andrei Biely Prize
Halál oka	műtéti szövődmények
Sírhelye	Trojekurovszkoje temető

weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Venyiaminovics Limonov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség