Főmenü megnyitása

Edward John Smith (Hanley, Anglia, 1850. január 27.Atlanti-óceán, 1912. április 15.) angol tengerész, hajóskapitány, az RMS Olympic majd az RMS Titanic kapitánya. Smith életét vesztette a Titanic katasztrófájában.

Edward John Smith
Smith kapitány a Titanic fedélzetén
Smith kapitány a Titanic fedélzetén
Született 1850. január 27.
Hanley, Staffordshire, Anglia
Elhunyt 1912. április 15. (62 évesen)
Atlanti-Óceán, RMS Titanic
Állampolgársága brit
Nemzetisége angol
Házastársa Sarah Eleanor Pennington (házas 1887–1912)
Gyermekei Helen Meville Smith (1898–1973)
SzüleiEdward Smith, Catherine Hancock
Foglalkozása tengerész
Halál okafulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward John Smith témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Fiatalkora és karrierjeSzerkesztés

Edward John Smith 1850. január 27-én született Hanley-ban, Staffordshire-ben, Angliában. Szülei Edward Smith, egy helybéli fazekas, és Catherine Hancock, akik 1841. augusztus 2-án házasodtak össze. Szülei később egy vegyesboltot nyitottak. 1867-ben, 17 éves korában Liverpoolba költözött a testvéréhez, aki ott egy kereskedelmi vitorláshajó kapitánya volt. Ennek hatására ő is beállt matróznak.

Smith 1880. márciusában kezdett a White Star Line-nál dolgozni, mint az SS Celtic negyedik tisztje. A hajó fedélzetén többször eljutott Ausztráliába és New Yorkba. 1887-ben kapta meg a kapitányi rangot, az SS Republic fedélzetén.

1888-ban Smith elnyerte az Extra Master Certificate díjat, és csatlakozott a Royal Naval Reserve-hez. Ez feljogosította rá, hogy neve mellett használja az "RNR" betűket. Ez azt jelenti, hogy háború idején be lehetett volna hívni, hogy szolgáljon a királyi haditengerészetnél. Smith 1905-ben visszavonult az RNR-től.

Smith volt a Majestic kapitánya kilenc éven keresztül. 1904-ben megkapta a világ akkori legnagyobb hajóját, a Balticot, majd a másik legnagyobbat, az Adriaticot.

Az Olympic kapitányakéntSzerkesztés

A világ egyik legtapasztaltabb kapitányaként, Smith-t felkérték, hogy elsőként irányítsa az Olympicot, a világ legnagyobb hajóját. A Southamptontól New York-ig tartó hajóút 1911. június 21-én sikeresen lezárult.

1911. szeptember 20-án az Olympic súlyos balesetet szenvedett, összeütközött egy brit hadihajóval, a HMS Hawke-al. Mindkét hajó súlyosan megsérült. Smith kapitány az események során a hídon volt. A balesetért ő volt a hibás. A társaság késleltette a Titanic indulását a baleset miatt.

A TitaniconSzerkesztés

Az Olympic balesete után bejelentette, hogy nyugdíjba vonul. 1912. április 10-én szállt fel a Titanicra, ez lett volna az utolsó útja. Négynapi eseménytelen hajózás után, április 1­4-é­n éjszaka 11.40-kor William Murdoch elsőtiszt tájékoztatta a kapitányt, hogy a hajó egy jégheggyel ütközött. Nem sokkal később Thomas Andrews tervező szolgált rossz hírekkel: a hajótest olyan súlyosan megsérült, hogy a Titanic két órán belül elsüllyed. Smit­h felismerte, hogy a mentőcsónakok száma nem lesz elegendő, ezért elrendelte, hogy elsőként a nőket és gyerekeket mentsék meg, csak utána jöhetnek a férfiak.

Smith-t egy matróz látta utoljára, amint az üres híd felé tart. Pár perccel később egy másik szemtanú üresen találta a hidat. Edward J. Smith a Titanickal együtt merült a hullámsírba, holttestét soha nem találták meg. Több túlélő állította, hogy a kapitány feltűnt a B jelű felborult mentőcsónak mellett, de amikor látta, hogy mennyien kapaszkodnak rajta, elúszott. Többen látni vélték, hogy átadott egy csecsemőt, akit ő mentett ki a vízből, de ezt semmi nem erősíti meg.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Edward Smith (sea captain) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.