Edwin Landseer Lutyens OM (London, 1869. március 29. – London, 1944. január 1.) angol építész. Rendkívül termékeny alkotó volt, rengeteg emlékművet és épületet tervezett, köztük az indiai államfői palotát és az udvarában álló Dzsaipur-emlékoszlopot.

Edwin Lutyens
Született1869. március 29.[1][2][3][4][5]
London[6][7]
Elhunyt1944. január 1. (74 évesen)[1][8][3][4][9]
London[6][7]
Állampolgárságabrit[10]
HázastársaEmily Lutyens (1897. augusztus 4. – )[11][12]
Gyermekei
  • Mary Lutyens
  • Elisabeth Lutyens
  • Robert Lutyens
  • Barbara Lutyens
  • Ursula Lutyens
SzüleiMary Theresa Gallwey
Charles Augustus Henry Lutyens
Foglalkozása
Tisztsége
  • President of the Royal Academy of Arts (1938–1944)
  • elnök (1941–1944, Imperial Society of Knights Bachelor)
IskoláiRoyal College of Art (építészet)
Kitüntetései
  • Knight Commander of the Order of the Indian Empire
  • Fellow of the Royal Institute of British Architects (1906)[13]
  • Knight Bachelor (1918)[14]
  • Royal Academician (1920)[13]
  • Royal Gold Medal (1921)[13]
  • AIA Gold Medal (1925)
  • Order of Merit (1942)[13]
SírhelyeSzent Pál-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Edwin Lutyens témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Magánélete szerkesztés

Edwin Landseer Lutyens 1869-ben született Londonban, tizedikként egy tizenhárom gyerekes családban. Keresztneveit a család barátja, Edwin Landseer festő után kapta. Anyja Mary Theresa Gallwey, apja Charles Henry Augustus Lutyens százados volt. Építészetet a South Kensington School of Artban tanult 1885 és 1887 között. 1897-ben feleségül vette Lytton gróf, a korábbi indiai alkirály lányát, Emilyt, akitől öt gyereke született.[15]

1888–1900 szerkesztés

Az iskola után Ernst George és Harold Peto építészeti cégénél helyezkedett el. 1888-ban már saját irodát nyitott, első megrendelése egy kis családi ház megtervezése volt Crooksburyben. Munkájára a kezdetekben az Arts and Crafts mozgalom hatott. Megismerkedett Gertrude Jekyll kerttervezővel, akivel számos épületet és kertet tervezett, köztük Jekyll otthonát, Munstead Woodban. Munkáiról számos alkalommal jelent meg beszámoló Edward Hudson Country Life című magazinjában. Lutyens újította fel a Hudson tulajdonában álló Lindisfarne kastélyt Holy Islanden.[15]

1900–1918 szerkesztés

Az 1900-as évekre Norman Shaw és az angol reneszánsz hatása alá került. Ebben az időben már irodaházakat is tervezett. 1908-ban megbízást kapott London új, Hampstead Garden nevű elővárosa központjának megtervezésére két templommal. 1909-ben a torinói és római világkiállítás szaktanácsadó építésze volt, római brit pavilonja ma a brit iskola épülete. Ezekben az években tervezte meg Johannesburg művészeti kiállítótermét és a Rand-ezredek emlékművét. 1910-ben felkérték a devoni Drogo vár megtervezésére, amely 22 év alatt épült fel.[15]

1912-ben tagja volt a indiai Delhit az ország fővárosává alakító tervezőbizottságnak. Luytens tervezte meg az alkirály rezidenciáját, amely ma Rástrapati Bhavan néven államfői palotaként funkcionál. Az ő munkája az udvarán álló Dzsaipur-emlékoszlop, amelyen együtt dolgozott Charles Sargeant Jagger szobrásszal. Ebben az időszakban jelent meg stílusában az indiai és európai motívumok keveredése, amely később az oxfordi Campion Hall tervezésekor is felbukkant.[15]

Indiában munkatársa volt Herbert Baker. Kapcsolatuk rövid idő alatt megromlott, amikor kiderült, hogy Baker tervezett épületei rontják a rálátást a Lutyens által épített alkirályi palotára és a törvényhozásra. Luytens később, a waterlooi csatára utalva, saját Bakerloo-jának nevezte az esetet.[16]

Háborús munkák szerkesztés

Az első világháború után, a nemzetközösségi hadisírgondozó bizottság (Imperial War Graves Commission) felkérésére, számos temetőt és legalább ötven emlékművet tervezett, köztük a Beattie és Jellicoe szökőkutakat a Trafalgar téren. Munkái közül talán a londoni kenotáfium és a több mint 72 ezer, ismeretlen helyen nyugvó nemzetközösségi hősi halottnak Franciaországban emléket állító Thiepval-emlékmű a legismertebb. 1918-ban lovaggá ütötték.[15]

Későbbi munkák szerkesztés

Az 1920-as évektől számos irodaházra kapott megbízást, köztük a bankházakra, a londoni Britannic House-ra és az Anglo-Persian Oil Company székházára. 1921-ben az akadémia tagjának választották. Épített újabb kúriákat és egy-egy palotát Nizámban és Haidarábádban. Ő tervezte a liverpooli római katolikus katedrálist is, amelynek 1933-ban kezdődött meg az építése, de a második világháború miatt abbahagyták a munkálatokat. Az épület magasabb lett volna, mint a Szent Péter-bazilika. 1941-ben lett az Order of Merit rendjel birtokosa. Három évvel később rákban halt meg.[15]

Híresebb munkái szerkesztés

Lutyens alkotásai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Edwin Lutyens (holland nyelven)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лаченс Эдвин, 2015. szeptember 28.
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лаченс Эдвин, 2015. szeptember 27.
  9. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. 2020. július 4., British, a4ebceea-001c-e411-a87e-000c29e811b2
  11. Kindred Britain
  12. p8562.htm#i85620, 2020. augusztus 7.
  13. a b c d Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  14. The London Gazette 30607 (brit angol nyelven), 1918. április 2.
  15. a b c d e f Victorian Web
  16. National Trust

Források szerkesztés