Egy kiállítás képei
Az Egy kiállítás képei Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839. március 21. – 1881. március 28.) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. A darabot az előző évben elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának hatása alatt írta 1874-ben. A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon. Az Egy kiállítás képei a programzene egyik mintadarabjának tekinthető, melyet az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Robert Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz. Az ismert zenekari művé Maurice Ravel dolgozta át.[1]
Egy kiállítás képei | |
Zeneszerző | Modeszt Petrovics Muszorgszkij |
Ajánlás | Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov |
Megjelenés | 1874 |
Hangszerelés | zongora |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egy kiállítás képei témájú médiaállományokat. |
Tételei
szerkesztés- Első Promenade (sétatéma): ötször visszatér a mű folyamán más-más hangnemben és feldolgozásban; összefűzi és elválasztja a különböző karakterű tételeket, zenei formát biztosít, Muszorgszkij mintegy önmagát rajzolta meg, amint a kiállítás különböző hangulatú képei között járkál.
I. A gnóm - (groteszk-fájdalmas rajz az esetlenül mozgó törpéről)
- Második Promenade
II. Ódon várkastély - (trubadúr zeng szerenádot az olasz várkastély ablaka alatt, a dallamnak az olaszos ritmika mellett keleties ízét a bővített szekundok adják)[1]
- Harmadik Promenade
III. A Tuileriák kertje - (a téren játszadozó gyerekek)
IV. Bydlo - (ökrökkel vontatott, nagy kerekű lengyel szekér, a legkomorabb tétel, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki)
- Negyedik Promenade
V. Csibék tánca a tojásban - (ezt a rajzot Szerov Trylby című balettje ihlette[1])
VI. Samuel Goldenberg és Schmuyle - (a befolyásos gazdag és a szegény koldus lengyel zsidó veszekedik)
- Ötödik Promenade - (Maurice Ravel feldolgozása nem tartalmazza)
VII. A limoges-i piac - (civakodó kofák vidám zsibongása)
VIII. Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén - (a katakombák kísérteties látomása, a képen Hartman önmagát is ábrázolja, lámpással a kezében a sírok között, Holtakkal a holtak nyelvén - Hartman sorra szólítja a koponyákat, amelyek belsejében fény gyullad fel)
IX. Baba-Jaga kunyhója - (Baba-Jaga: az orosz népmesék gonosz boszorkájának tyúklábon forgó háza és a lármás boszorkányszombat)
X. A kijevi nagykapu - (diadalmas orosz népi hangú finálé)
Keletkezéstörténet
szerkesztésValószínűleg 1868-ban találkozott először Muszorgszkij a neves építész-festővel, Viktor Hartmann-nal, nem sokkal azután, hogy Hartmann külföldről visszatért Oroszországba. Mindkét művész elkötelezett volt az alapjaiban orosz művészet formálásában, a két művész feltételezhetően a neves zenekritikusnál, Vlagyimir Sztaszovnál ismerte meg egymást, aki mindkettőjük karrierjét figyelemmel kísérte. Sztaszov szerint 1868-ban Hartmann két képet is ajándékozott Muszorgszkijnak, melyek a kompozíció alapjai lehettek.
Muszorgszkij életében az 1873-74-es év pályájának jelentős eseményeként a Borisz Godunov színpadra állításával telt. Ez idő alatt Hartman 39 éves korában, 1873. augusztus 4-én bekövetkezett hirtelen halála sokkolta Muszorgszkijt, de az orosz művészvilágot is. Sztaszov támogatása mellett szervezték meg a művész 400 alkotásából rendezett posztumusz kiállítást Szentpéterváron, a cári Oroszország Birodalmi Művészeti Akadémiáján 1874. február-márciusban, mely számára Muszorgszkij a neki ajándékozott két képet kölcsönadta, és maga is megtekintette a kiállítást. Ezt követően 1874. júniusára a Napfény nélkül című dalciklusa megírásának jelentős részén túljutott és belekezdett az Egy kiállítás képei komponálásába, a komponálás folyamatáról Sztaszovnak valószínűleg 1874. június 12-én írt levelében számol be.
”Kedves generalisszimuszom, Hartmann forr, mint, ahogy Borisz is forrt – hangok és gondolatok töltik meg a levegőt – én csak kortyolgatok és habzsolok és alig tudom papírra vetni ezeket. Jelenleg a 4. tételt írom, az átvezetések – a promenade – jók. Lényegesen gyorsabban és folyamatosan akarok dolgozni. Én a magam arcát a közjátékokban mutatom be. Úgy gondolom ez így jól alakul.”[2]
A darabot rendkívül hamar, húsz nap alatt, június 22-re be is fejezte,[3] öt nappal a mű befejezése után került a kézirat borítólapjára a Sztaszovnak szóló dedikálás, majd egy hónappal később Muszorgszkij jelezte a darab kiadásának szándékát.[4]
A két Muszorgszkij dalciklus költője, Muszorgszkij közeli jó barátja, Arszenyij Golenyiscsev-Kutuzov számol be – talán elfogultan –[5] a darab Muszorgszkij barátai és zeneszerzőtársai körében tartott bemutatójának fogadtatásáról, mely magyarázatot adhat arra, Muszorgszkij miért nem adatta ki végül a zongoraciklust.
”Muszorgszkij az építész Hartmann műveinek zenei illusztrációjával, az Egy kiállítás képeivel hamar radikális újításai csúcsára érkezett, mely a zene új partjait, kifürkészhetetlen mélységeit mutatja. A csibék, gyerekek, Baba Yaga, a katakombák, szekerek zenei illusztrációja nem tréfás, hanem Muszorgszkij részéről nagyon is komoly volt….. A rajongók elragadtatásán túl másrészről barátai, zeneszerzőtársai számára komoly fejtörést okozott, zavartan fogadták. Muszorgszkij látván a zavartságot, úgy érezte újításaiban túl messzire ment. Félretette a zenei illusztrációt, még csak meg sem próbálta kiadni. Továbbiakban a Hovanscsina komponálásának szentelte idejét.”[6]
Muszorgszkij augusztusra befejezte Golenyiscsev-Kutuzov verseire komponált Napfény nélkül dalciklust, és a Hovanscsina I. felvonása előjátékának komponálásába fogott.
Kiadások
szerkesztésMint oly sok Muszorgszkij műnek, az Egy kiállítás képei kiadásainak is hosszadalmas története van. Bár 1874 júniusában rendkívüli gyorsasággal született meg a zongoraciklus, nyomtatásban először csak 1886-ban jelent meg, öt évvel a szerző halála után, melynek közreadója a zeneszerző-barát Rimszkij-Korszakov volt. A kiadás viszont Muszorgszkij kéziratának nem adekvát megfelelője, részben átdolgozott és számos elírást is tartalmazott.
Csak a szerző halálának 50. évfordulójakor, 1931-ben jelent meg egy a kézirathoz hű, tudományosan megalapozott kiadása, mely Pavel Lamm M. P. Muszorgszkij művei 8 kötetes összkiadásának része volt (1939).
1940-ben az olasz zeneszerző, Luigi Dallapiccola tett közzé egy kritikai kiadást Muszorgszkij művéről, részletes kommentárral ellátva.
Muszorgszkij kéziratának fakszimile kiadása pedig 1975-ben jelent meg.
Év Közreadó Kiadó Megjegyzés 1886 Nyikolaj Rimszkij-Korszakov V. Bessel and Co., Szentpétervár Átdolgozott kiadás 1931 Pavel Lamm Muzgiz, Moszkva Muszorgszkij kézirata alapján készült kiadás 1975 — Muzïka, Moszkva Muszorgszkij kéziratának fakszimile kiadása
Hartmann képei
szerkesztésMuszorgszkij kompozíciójának alapja Hartmann-nak többnyire külföldi utazásai során, Itáliában, Franciaországban, Lengyelországban és Ukrajnában készített rajzai és akvarelljei. Mára már a kiállításra került műalkotások többségében elkallódtak, szinte lehetetlen pontosan meghatározni melyikeket jeleníti meg a zongoraciklusban. Alfred Frankenstein amerikai zenekritikus 1939. júliusban az amerikai zenei folyóiratban, a The Musical Quarterly-ben "Victor Hartmann and Modeste Mussorgsky" című írásában beszámol arról,[7] hogy hét képet katalógusszám szerint sikerült beazonosítania, melyek a következők:
- "Tuileriák" (mára elveszett)
- "Csibék tánca a tojásban" (Ezt a rajzot Alekszandr Nyikolajevics Szerov[1] Trilby című balettje ihlette - más adatok szerint a zeneszerző Julius Gerber volt - a rajzok a Trilby c. balett kosztümrajzai)
- "Samuel Goldenberg és Schmuyle" (Frankenstein szerint két külön portré, melyek a VI. tétel alapjai, a képek jelenleg is megvannak)
- "Katakombák"
- "A tyúklábakon forgó kunyhó"
- "A kijevi nagykapu"
A fennmaradt képek, melyek bizonyosan a zongoradarabbal kapcsolatosak:[8]
-
Csibék tánca a tojásban
-
A befolyásos gazdag zsidó, "Samuel Goldenberg"
-
A szegény koldus zsidó, "Schmuyle"
-
Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén
-
A tyúklábakon forgó kunyhó (Baba-Jaga kunyhója)
-
A kijevi nagykapu
Feldolgozások
szerkesztésAz első, aki zenekarra hangszerelte az Egy kiállítás képeit az orosz zeneszerző, Mihail Tusmalov volt. Viszont a valószínűleg 1886-ban keletkezett átdolgozás, melyet először 1891-ben mutattak be, nem az egész ciklust, hanem csak hét tételt szólaltat meg, a promenádokat is kihagyta, kivéve az utolsót, azt viszont az első helyébe illesztette.
A következő zenekari átdolgozás 1915-ben az angol karmester, Henry Wood részéről történt, aki a darab néhány részét a Columbia lemeztársasággal lemezre is vette 1920-ban, Wood átirata szintén nem tartalmazta a teljes ciklust. Ugyanakkor amint megismerte Maurice Ravel átiratát, Henry Wood nem járult hozzá saját átdolgozásának további előadásaihoz.
Az első zeneszerző, aki a teljes zongoraciklust meghangszerelte, a szlovén születésű Leo Funtek volt, az átiratot 1922-ben fejezte be Finnországban.
A zongoradarabnak az ismert zenekari művé történt feldolgozása Maurice Ravel nevéhez fűződik. Ravel 1922-ben Kuszevickij felkérésére hangszerelte meg a zongoraciklust, virtuóz zenekari színekkel, a nyitó promenade trombitaszólójával, a mély fafúvósok által az ortodox énekek megidézésével, a piccolo és a magas vonóshangzás a csibék táncánál, mind a hangszerelés remekei. Kuszevickij a megbízás értelmében több éven át kizárólagos előadási jogot szerzett, és Ravel átdolgozásának első lemezfelvételét is ő készítette el 1930-ban a Bostoni Szimfonikus Zenekarral.
Muszorgszkij művének még számos feldolgozása született, de Ravel hangszerelése maradt a legismertebb.
1971-ben az Emerson, Lake & Palmer angol progresszív rock együttes az angliai Newcastle City Hallban rögzítette a következő élő lemezét, amely az orosz romantikus zeneszerző zongoraszvitjének feldolgozása. A lemez címe: Pictures at an Exhibition.
1975-ben Tomita Iszao is kiadta a saját feldolgozását, amin minden hangot szintetizátoron szólaltat meg.
Média
szerkesztés- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot.
Egy kiállítás képei, 1. rész | |
Egy kiállítás képei, 2. rész | |
Egy kiállítás képei, 3. rész | |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Pándi Marianne: "Hangversenykalauz", Zeneműkiadó, 1972, 185. o.
- ↑ Mussorgsky, M. (1984: p. 185).
- ↑ Musorgsky's Days and Works: A Biography in Documents. UMI Research Press, 24. o. (1983. október 13.). ISBN 978-0835713245
- ↑ Mussorgsky M. (1975: Title page)
- ↑ Orlova, A. (1991: p. xi)
- ↑ Orlova, A.(1991: p. 92)
- ↑ Frankenstein, A. (1939)
- ↑ Mussorgsky (1984: p. 339)
További információk
szerkesztés- Calvocoressi, Michel D., Modest Mussorgsky: His Life and Works. London: Rockliff; Fair Lawn, N.J.: Essential Books, 1956.
- Calvocoressi, Michel D., and Gerald Abraham. Mussorgsky. Master Musicians, New Series. London: J. M. Dent & Sons, Ltd.; New York: Dutton, 1946. Revised edition, London: Dent, 1974. ISBN 0-460-03152-X.
- Dubal, David, The Art of the Piano: Its Performers, Literature, and Recordings, third edition, revised and expanded. With accompanying CD recording. Pompton Plains, N.J.: Amadeus Press, 2004. ISBN 1-57467-088-3.
- Frankenstein, Alfred, "Victor Hartmann and Modeste Musorgsky." The Musical Quarterly 25, no. 3 (July 1939): 268–91.
- Mussorgsky, M., M. P. Musorgskiy: Letters, Gordeyeva, Ye. (editor), 2nd edition. Moscow: Music (publisher), 1984 [Мусоргский, М., М. П. Мусоргский: Письма, Гордеева, Е. (редактор), издание второе, Москва: Музыка, 1984].
- Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (score), edited by N. Rimsky-Korsakov. Saint-Petersburg: V. Bessel & Co., 1886
- Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (score), edited by P. Lamm. Moscow: Muzgiz, 1931
- Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (manuscript facsimile). Moscow: Muzïka, 1975
- Orga, Ates, "Mussorgsky's Pictures at an Exhibition on record". International Piano Quarterly 2, no. 5 (Autumn 1998): 32–47.
- Orlova, A., Musorgsky Remembered, translated by Zaytzeff, V., and Morrison, F., Bloomington and Indianopolis: Indiana University Press, 1991
- Parrott, Jasper, and Vladimir Ashkenazy. Beyond Frontiers. London: Collins; London: Hamilton; New York: Atheneum, 1984. ISBN 0-00-216373-X (Collins); ISBN 0-241-11575-2 (Hamilton); ISBN 0-689-11505-9 (Atheneum)
- Russ, Michael. Musorgsky: Pictures at an Exhibition. Cambridge Music Handbooks. Cambridge and New York: Cambridge University Press, 1992. ISBN 0-521-38442-7 (hardback); ISBN 0-521-38607-1 (pbk).
- Schonberg, Harold C. The Lives of the Great Composers, revised edition. New York: W. W. Norton & Company, 1981. ISBN 0-393-01302-2. London: Abacus, 1997. ISBN 0-349-10972-9.
- Taruskin, Richard. Musorgsky: Eight Essays and an Epilogue. Princeton: Princeton University Press, 1993. ISBN 0-691-09147-1.
- Christoph Flamm: Modest Mussorgski. Bilder einer Ausstellung (Bärenreiter Werkeinführungen). Bärenreiter, Kassel 2016, ISBN 9783761822210.
- https://web.archive.org/web/20070123090714/http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/romantika/kiall.htm