Főmenü megnyitása

Az Egy kiállítás képei Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839. március 21.1881. március 28.) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. A darabot az előző évben elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának hatása alatt írta 1874-ben. A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon. Az Egy kiállítás képei a programzene egyik mintadarabjának tekinthető, melyet az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Robert Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz. Az ismert zenekari művé Maurice Ravel dolgozta át.[1]

Egy kiállítás képei
Pictures at the Exhibition 1st edition.jpg

Szerző Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij
Ajánlás Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov
Megjelenés 1874
Hangszerelés zongora
Muszorgszkij a mű születése idejében, 1874-ben

TételeiSzerkesztés

 
A Promenade 3. és 4. üteme
 
A gnóm - Muszorgszkij kéziratában
 
Az ódon kastély témája
 
Csibék tánca a tojásban - Muszorgszkij kéziratában
Első Promenade (sétatéma): ötször visszatér a mű folyamán más-más hangnemben és feldolgozásban; összefűzi és elválasztja a különböző karakterű tételeket, zenei formát biztosít, Muszorgszkij mintegy önmagát rajzolta meg, amint a kiállítás különböző hangulatú képei között járkál.

I. A gnóm - (groteszk-fájdalmas rajz az esetlenül mozgó törpéről)

Második Promenade

II. Az öreg kastély (Ódon várkastély) - (trubadúr zeng szerenádot az olasz várkastély ablaka alatt, a dallamnak az olaszos ritmika mellett keleties ízét a bővített szekundok adják)[1]

Harmadik Promenade

III. A Tuileriák kertje - (a téren játszadozó gyerekek)

IV. Bydlo - (ökrökkel vontatott, nagy kerekű lengyel szekér, a legkomorabb tétel, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki)

Negyedik Promenade

V. Csibék tánca a tojásban - (ezt a rajzot Szerov Trylby című balettje ihlette[1])

VI. Samuel Goldenberg és Schmuyle - (a befolyásos gazdag és a szegény koldus lengyel zsidó veszekedik)

Ötödik Promenade - (Maurice Ravel feldolgozása nem tartalmazza)

VII. A limoges-i piac - (civakodó kofák vidám zsibongása)

VIII. KatakombákHoltakkal a holtak nyelvén - (a katakombák kísérteties látomása, a képen Hartman önmagát is ábrázolja, lámpással a kezében a sírok között, Holtakkal a holtak nyelvén - Hartman sorra szólítja a koponyákat, amelyek belsejében fény gyullad fel)

IX. A tyúklábakon forgó kunyhó (Baba-Jaga kunyhója) - (Baba-Jaga: az orosz népmesék gonosz boszorkájának kacsalábon forgó háza és a lármás boszorkányszombat)

X. A kijevi nagykapu - (diadalmas orosz népi hangú finálé)

KeletkezéstörténetSzerkesztés

 
Viktor Hartmann (1834–1873)

Valószínűleg 1868-ban találkozott először Muszorgszkij a neves építész-festővel, Viktor Hartmann-nal, nemsokkal azután, hogy Hartmann külföldről visszatért Oroszországba. Mindkét művész elkötelezett volt az alapjaiban orosz művészet formálásában, a két művész feltételezhetően a neves zenekritikusnál, Vlagyimir Sztaszovnál ismerte meg egymást, aki mindkettőjük karrierjét figyelemmel kísérte. Sztaszov szerint 1868-ban Hartmann két képet is ajándékozott Muszorgszkijnak, melyek a kompozíció alapjai lehettek.

Muszorgszkij életében az 1873-74-es év pályájának jelentős eseményeként a Borisz Godunov színpadra állításával telt. Ez idő alatt Hartman 39 éves korában, 1873. augusztus 4-én bekövetkezett hirtelen halála sokkolta Muszorgszkijt, de az orosz művészvilágot is. Sztaszov támogatása mellett szervezték meg a művész 400 alkotásából rendezett posztumusz kiállítást Szentpéterváron, a cári Oroszország Birodalmi Művészeti Akadémiáján 1874. február-márciusban, mely számára Muszorgszkij a neki ajándékozott két képet kölcsönadta, és maga is megtekintette a kiállítást. Ezt követően 1874. júniusára a Napfény nélkül című dalciklusa megírásának jelentős részén túljutott és belekezdett az Egy kiállítás képei komponálásába, a komponálás folyamatáról Sztaszovnak valószínűleg 1874. június 12-én írt levelében számol be.

 
Muszorgskij az Egy kiállítás képei komponálása idejében Sztaszovhoz írt levele

”Kedves generalisszimuszom, Hartmann forr, mint, ahogy Borisz is forrt – hangok és gondolatok töltik meg a levegőt – én csak kortyolgatok és habzsolok és alig tudom papírra vetni ezeket. Jelenleg a 4. tételt írom, az átvezetések – a promenade – jók. Lényegesen gyorsabban és folyamatosan akarok dolgozni. Én a magam arcát a közjátékokban mutatom be. Úgy gondolom ez így jól alakul.”[2]

A darabot rendkívül hamar, húsz nap alatt, június 22-re be is fejezte,[3] öt nappal a mű befejezése után került a kézirat borítólapjára a Sztaszovnak szóló dedikálás, majd egy hónappal később Muszorgszkij jelezte a darab kiadásának szándékát.[4]

A két Muszorgszkij dalciklus költője, Muszorgszkij közeli jó barátja, Arszenyij Golenyiscsev-Kutuzov számol be – talán elfogultan –[5] a darab Muszorgszkij barátai és zeneszerzőtársai körében tartott bemutatójának fogadtatásáról, mely magyarázatot adhat arra, Muszorgszkij miért nem adatta ki végül a zongoraciklust.

”Muszorgszkij az építész Hartmann műveinek zenei illusztrációjával, az Egy kiállítás képeivel hamar radikális újításai csúcsára érkezett, mely a zene új partjait, kifürkészhetetlen mélységeit mutatja. A csibék, gyerekek, Baba Yaga, a katakombák, szekerek zenei illusztrációja nem tréfás, hanem Muszorgszkij részéről nagyon is komoly volt….. A rajongók elragadtatásán túl másrészről barátai, zeneszerzőtársai számára komoly fejtörést okozott, zavartan fogadták. Muszorgszkij látván a zavartságot, úgy érezte újításaiban túl messzire ment. Félretette a zenei illusztrációt, még csak meg sem próbálta kiadni. Továbbiakban a Hovanscsina komponálásának szentelte idejét.”[6]

Muszorgszkij augusztusra befejezte Golenyiscsev-Kutuzov verseire komponált Napfény nélkül dalciklust, és a Hovanscsina I. felvonása előjátékának komponálásába fogott.

KiadásokSzerkesztés

 
Az első kiadás borítólapja (1886)

Mint oly sok Muszorgszkij műnek, az Egy kiállítás képei kiadásainak is hosszadalmas története van. Bár 1874. júniusában rendkívüli gyorsasággal született meg a zongoraciklus, nyomtatásban először csak 1886-ban jelent meg, öt évvel a szerző halála után, melynek közreadója a zeneszerző-barát Rimszkij-Korszakov volt. A kiadás viszont Muszorgszkij kéziratának nem adekvát megfelelője, részben átdolgozott és számos elírást is tartalmazott.

Csak a szerző halálának 50. évfordulójakor, 1931-ben jelent meg egy a kézirathoz hű, tudományosan megalapozott kiadása, mely Pavel Lamm M. P. Muszorgszkij művei 8 kötetes összkiadásának része volt (1939).

1940-ben az olasz zeneszerző, Luigi Dallapiccola tett közzé egy kritikai kiadást Muszorgszkij művéről, részletes kommentárral ellátva.

Muszorgszkij kéziratának fakszimile kiadása pedig 1975-ben jelent meg.

Év Közreadó Kiadó Megjegyzés
1886 Nyikolaj Rimszkij-Korszakov V. Bessel and Co., Szentpétervár Átdolgozott kiadás
1931 Pavel Lamm Muzgiz, Moszkva Muszorgszkij kézirata alapján készült kiadás
1975
Muzïka, Moszkva Muszorgszkij kéziratának fakszimile kiadása

Hartmann képeiSzerkesztés

 
Viktor Hartmann

Muszorgszkij kompozíciójának alapja Hartmann-nak többnyire külföldi utazásai során, Itáliában, Franciaországban, Lengyelországban és Ukrajnában készített rajzai és akvarelljei. Mára már a kiállításra került műalkotások többségében elkallódtak, szinte lehetetlen pontosan meghatározni melyikeket jeleníti meg a zongoraciklusban. Alfred Frankenstein amerikai zenekritikus 1939. júliusban az amerikai zenei folyóiratban, a The Musical Quarterly-ben "Victor Hartmann and Modeste Mussorgsky" című írásában beszámol arról,[7] hogy hét képet katalógusszám szerint sikerült beazonosítania, melyek a következők:

  • "Tuileriák" (mára elveszett)
  • "Csibék tánca a tojásban" (Ezt a rajzot Alekszandr Nyikolajevics Szerov[1] Trilby című balettje ihlette - más adatok szerint a zeneszerző Julius Gerber volt - a rajzok a Trilby c. balett kosztümrajzai)
  • "Samuel Goldenberg és Schmuyle" (Frankenstein szerint két külön portré, melyek a VI. tétel alapjai, a képek jelenleg is megvannak)
  • "Katakombák"
  • "A tyúklábakon forgó kunyhó"
  • "A kijevi nagykapu"

A fennmaradt képek, melyek bizonyosan a zongoradarabbal kapcsolatosak:[8]

FeldolgozásokSzerkesztés

 
Tusmalov által az Egy kiállítás képei első zenekari átiratának nyitó ütemei

Az első, aki zenekarra hangszerelte az Egy kiállítás képeit az orosz zeneszerző, Mihail Tusmalov volt. Viszont a valószínűleg 1886-ban keletkezett átdolgozás, melyet először 1891-ben mutattak be, nem az egész ciklust, hanem csak hét tételt szólaltat meg, a promenádokat is kihagyta, kivéve az utolsót, azt viszont az első helyébe illesztette.

A következő zenekari átdolgozás 1915-ben az angol karmester, Henry Wood részéről történt, aki a darab néhány részét a Columbia lemeztársasággal lemezre is vette 1920-ban, Wood átirata szintén nem tartalmazta a teljes ciklust. Ugyanakkor amint megismerte Maurice Ravel átiratát, Henry Wood nem járult hozzá saját átdolgozásának további előadásaihoz.

Az első zeneszerző, aki a teljes zongoraciklust meghangszerelte, a szlovén születésű Leo Funtek volt, az átiratot 1922-ben fejezte be Finnországban.

A zongoradarabnak az ismert zenekari művé történt feldolgozása Maurice Ravel nevéhez fűződik. Ravel 1922-ben Kuszevickij felkérésére hangszerelte meg a zongoraciklust, virtuóz zenekari színekkel, a nyitó promenade trombitaszólójával, a mély fafúvósok által az ortodox énekek megidézésével, a piccolo és a magas vonóshangzás a csibék táncánál, mind a hangszerelés remekei. Kuszevickij a megbízás értelmében több éven át kizárólagos előadási jogot szerzett, és Ravel átdolgozásának első lemezfelvételét is ő készítette el 1930-ban a Bostoni Szimfonikus Zenekarral.

Muszorgszkij művének még számos feldolgozása született, de Ravel hangszerelése maradt a legismertebb.

1971-ben az Emerson, Lake & Palmer angol progresszív rock együttes az angliai Newcastle City Hallban rögzítette a következő élő lemezét, amely az orosz romantikus zeneszerző zongoraszvitjének feldolgozása. A lemez címe: Pictures at an Exhibition.

1975-ben Tomita Iszao is kiadta a saját feldolgozását, amin minden hangot szintetizátoron szólaltat meg.

MédiaSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Egy kiállítás képei témájú médiaállományokat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Pándi Marianne: "Hangversenykalauz", Zeneműkiadó, 1972, 185. o.
  2. Mussorgsky, M. (1984: p. 185).
  3. Musorgsky's Days and Works: A Biography in Documents. UMI Research Press, 24. o. (1983. december 10.). ISBN 978-0835713245 
  4. Mussorgsky M. (1975: Title page)
  5. Orlova, A. (1991: p. xi)
  6. Orlova, A.(1991: p. 92)
  7. Frankenstein, A. (1939)
  8. Mussorgsky (1984: p. 339)

További információkSzerkesztés

  • Calvocoressi, Michel D., Modest Mussorgsky: His Life and Works. London: Rockliff; Fair Lawn, N.J.: Essential Books, 1956.
  • Calvocoressi, Michel D., and Gerald Abraham. Mussorgsky. Master Musicians, New Series. London: J. M. Dent & Sons, Ltd.; New York: Dutton, 1946. Revised edition, London: Dent, 1974. ISBN 0-460-03152-X.
  • Dubal, David, The Art of the Piano: Its Performers, Literature, and Recordings, third edition, revised and expanded. With accompanying CD recording. Pompton Plains, N.J.: Amadeus Press, 2004. ISBN 1-57467-088-3.
  • Frankenstein, Alfred, "Victor Hartmann and Modeste Musorgsky." The Musical Quarterly 25, no. 3 (July 1939): 268–91.
  • Mussorgsky, M., M. P. Musorgskiy: Letters, Gordeyeva, Ye. (editor), 2nd edition. Moscow: Music (publisher), 1984 [Мусоргский, М., М. П. Мусоргский: Письма, Гордеева, Е. (редактор), издание второе, Москва: Музыка, 1984].
  • Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (score), edited by N. Rimsky-Korsakov. Saint-Petersburg: V. Bessel & Co., 1886
  • Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (score), edited by P. Lamm. Moscow: Muzgiz, 1931
  • Mussorgsky, M., Pictures from an Exhibition (manuscript facsimile). Moscow: Muzïka, 1975
  • Orga, Ates, "Mussorgsky's Pictures at an Exhibition on record". International Piano Quarterly 2, no. 5 (Autumn 1998): 32–47.
  • Orlova, A., Musorgsky Remembered, translated by Zaytzeff, V., and Morrison, F., Bloomington and Indianopolis: Indiana University Press, 1991
  • Parrott, Jasper, and Vladimir Ashkenazy. Beyond Frontiers. London: Collins; London: Hamilton; New York: Atheneum, 1984. ISBN 0-00-216373-X (Collins); ISBN 0-241-11575-2 (Hamilton); ISBN 0-689-11505-9 (Atheneum)
  • Russ, Michael. Musorgsky: Pictures at an Exhibition. Cambridge Music Handbooks. Cambridge and New York: Cambridge University Press, 1992. ISBN 0-521-38442-7 (hardback); ISBN 0-521-38607-1 (pbk).
  • Schonberg, Harold C. The Lives of the Great Composers, revised edition. New York: W. W. Norton & Company, 1981. ISBN 0-393-01302-2. London: Abacus, 1997. ISBN 0-349-10972-9.
  • Taruskin, Richard. Musorgsky: Eight Essays and an Epilogue. Princeton: Princeton University Press, 1993. ISBN 0-691-09147-1.
  • Christoph Flamm: Modest Mussorgski. Bilder einer Ausstellung (Bärenreiter Werkeinführungen). Bärenreiter, Kassel 2016, ISBN 9783761822210.
  • https://web.archive.org/web/20070123090714/http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/romantika/kiall.htm