Főmenü megnyitása

Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov

Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov (oroszul: Влади́мир Васи́льевич Ста́сов; Szentpétervár, 1824. január 14. – Szentpétervár, 1906. október 10.) zenekritikus, művészettörténész, esszéíró, levéltáros, politikai aktivista.[1] A híres orosz építész, Vaszilij Petrovics Sztaszov (1769–1848) fia.

Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov
Vlagyimir Sztaszov portré-Ilja Repin munkája
Vlagyimir Sztaszov portré-Ilja Repin munkája
Született 1824. január 14.
 Orosz Birodalom, Szentpétervár
Elhunyt 1906. október 10.(82 évesen)
 Orosz Birodalom, Szentpétervár
Állampolgársága  Orosz Birodalom
Nemzetisége orosz Orosz
SzüleiVaszilij Petrovics Sztaszov
Foglalkozása Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész
Munkáltató Oroszországi Nemzeti Könyvtár
Iskolái Felsőfokú Császári Jogi Iskola
Kitüntetései A szentpétervári Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
Sírhely Tyihvini temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját Lev Tolsztojt is.

Egyes kritikusok állítása szerint Sztaszov szinte „zsarnoki” nézeteivel uralta a 19. századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása sok művet ihletett. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval Ivan Turgenyevvel, aki amúgy Sztaszovot a „nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak” tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A „nemzeti” alatt Sztaszov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Csudáky Bertalan: Verescsagin élete és művészete; Sztaszov után; szerzői, Bp., 1898
  • Muszorgszkij; ford. S. Ferencz Ilona; Művelt Nép, Bp., 1952 (A kultúra mesterei)
  • Az orosz művészet huszonöt éve; ford., jegyz. Fáj Attila, bev. Bacher Béla; Művelt Nép, Bp., 1953
  • Orosz művészet. A XIX. század második felének festészete. Válogatott tanulmányok és kritikák; ford. Dobai János, szerk., bev. Bacher Béla; Képzőművészeti Alap, Bp., 1955

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir Stasov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés