Ehnn Berta

magyar–osztrák opera-énekesnő

Ehnn Berta (született: Ehn Adalbertina Rozália Anna, névváltozat: Windisch Berta, külföldön Bertha Ehnn[-Sand]) (Pest, 1845. október 30. (keresztelés)[1][2]Aschberg, Alsó-Ausztria, 1932. március 9.) opera-énekesnő (mezzoszoprán). Kora egyik jelentős művésze volt, aki nagy terjedelmű hangja révén rendkívül széles repertoárral rendelkezett.

Ehnn Berta
Életrajzi adatok
Születési névWindisch Berta
Született1845. október 30.
Pest
Elhunyt1932. március 9. (86 évesen)
Aschberg, Ausztria
Pályafutás
Műfajokopera
Aktív évek1864—1885
Hangszerénekhang
Hangmezzoszoprán
Tevékenységopera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehnn Berta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Ehn Tamás és Lencz Rozália leánya. Még kisgyermekként került családjával Bécsbe. 1861–62-ben a Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában Salvatore Marchesinél, majd magánúton Maria Andriessennél tanult.

Hangversenyénekesként indult pályája. Színpadon 1864-ben Nancy szerepében (Flotow: Márta) debütált a linzi Tartományi Színházban. Ezután Grazban, Darmstadtban és Hamburgban vendégszerepelt. Az 1865–66-os évadot a nürnbergi Városi Színházban töltötte. 1866 őszén a stuttgarti Udvari Opera társulatába került. Itt csak egy nagyobb összeg lefizetésével tudta felbontani szerződését.[3] 1868. január 1-jén a jóval vonzóbb feltételeket biztosító bécsi Udvari Opera tagja lett. A következő évben már megkapta a császári és királyi kamara-énekesnői címet. 1873-ban férjhez ment egy bizonyos Sand kapitányhoz. Tizenhét évnyi bécsi működés után, 1885. április 29-én volt búcsúfellépte Thomas Mignonjának címszerepében.[4] Az operai tagsága május 31-én szűnt meg. Még egyszer, 1918-ban lépett színpadra: Lord Byron Manfredjának Robert Schumann zenéjével kísért előadásán Astartét játszotta.

Ritka szép, csengő s terjedelmes mezzoszoprán hangja, valamint drámai temperamentuma révén kiemelkedő sikerrel szerepelt. Repertoárjára számos szopránalak is felkerült.

Szerepei szerkesztés

 
Thomas Mignonjának címszerepében
  • Bellini: Capuletek és Montague-k — Júlia
  • Bizet: Carmen — címszerep
  • Donizetti: A kegyencnő — Leonora
  • Donizetti: Lucretia Borgia — Maffio Orsini
  • Donizetti: Belisario — Irene
  • Flotow: Márta — Nancy
  • Goetz: A makrancos hölgy — Katharina
  • Gounod: Faust — Margit
  • Gounod: Philémon és Baucis — Baucis
  • Gounod: Romeo és Júlia — Júlia
  • Halévy: A zsidónő — Rachel
  • Conradin Kreutzer: A granadai éji szállás — Gabriele
  • Meyereer: Az afrikai nő — Szelika
  • Mozart: Idomeneosz, Kréta királya — Ilia
  • Mozart: Figaro házassága — Cherubino
  • Mozart: Così fan tutte — Dorabella
  • Mozart: A varázsfuvola — Pamina
  • Mozart: Titus kegyessége — Vitellia
  • Anton Grigorjevics Rubinstein: Feramors — Lalla Roukh
  • Schubert: Alfonso és Estrella — Estrella
  • Spontini: A Veszta-szűz — Julia
  • Thomas: Mignon — címszerep
  • Wagner: A bolygó hollandi — Senta
  • Wagner: Tannhäuser... — Erzsébet
  • Wagner: Lohengrin — Brabanti Elza
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Eva
  • Wagner: A walkür — Sieglinde
  • Weber: A bűvös vadász — Agathe
  • Weber: Oberon, a tündérek királya — Fatime

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1845. év.
  2. A legtöbb forrásban születési ideje tévesen 1847. november 30.
  3. Ipernity.com
  4. Der Humorist 1885. május 1. 8. l.

Források szerkesztés