Ehrentheil Móric (Szilágynagyfalu, 1825. – Budapest, 1893. december 27.)[2] pedagógus, író, újságíró.

Ehrentheil Móric
Született1825[1]
Szilágynagyfalu
Elhunyt

Budapest
ÁlneveMór Erényi
Foglalkozása
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Szülei rabbinak szánták, s akkori szokás szerint kizárólag héber oktatásban részesítették. Tizennégy éves korában az érmihályfalvai talmudiskolát látogatta, majd a pozsonyi rabbiképző főiskolára ment A hivatásszerű hittudománnyal azonban fölhagyott, azt később is csak mint tudományt ápolta. 1845-ben Szalacson vállalt állást mint nevelő és tanító, s annak ellenére hogy magyarul és németül írni, olvasni nem tudott, jelentékeny héber tudása miatt elnézték neki. A gyermekeket más tantárgyakra az odavaló urasági nevelő oktatta, s a két nevelő is kölcsönös tanítója volt egymásnak. 1847-ben a hódmezővásárhelyi izraelita népiskolában tanított és a bibliát magyar fordításban adta elő. 1848-49-ben a zsidó iskolát honvédkórházzá alakíttatták át. A szabadságharc lezajlása után elhagyta a várost és 1851-ben az apostagi izraelita hitközségnél vállalt tanítói állást, majd a pécsi katolikus tanítóképző intézetnél vizsgát tett és főelemi tanítói oklevelet nyert. Ezután mint tanító s igazgató a nagykőrösi, jászberényi, bonyhádi, aradi, debreceni és győri izraelita községi iskoláknál működött. 1867-től a fővárosban élt. Tudományos cikkeket közölt különböző lapokba és folyóiratokba.

Felesége Pollák Judit (1835–1907)[3] volt, Pollák György és Klein Sára lánya.

Gyermekei

  • Ehrentheil Gábor (1860–1943)[4]
  • Ehrentheil Márkus (1863–1942) kereskedő. Felesége Bachrach Ludmilla (1855–1929) volt.[5]
  • Pogány (Ehrentheil) József (1868–1943)[6] biztosítótársasági cégvezető. Első felesége Lanator Hermina (1869–?) ,[7] második felesége Bartha Emília (1876–1938) volt.
  • Ehrentheil Lajos (1870–1942) biztosítóintézeti hivatalnok. Felesége Spitzer Riza (1875–1957) volt.[8]
  • Ehrentheil Rozália (1873–1951)
  • Ehrentheil Ilona (1876–?). Férje Lakos (Löblovits) Gyula magántisztviselő volt.[9]
  • Ehrentheil Arnold (1880–1947)
  • Magyar nyelvtan (Erényi Mór álnév alatt);
  • Kleine deutsche Sprachlehre (1865);
  • Jüdische Charakterbilder (1866);
  • Héber-magyar szótár Mózes öt könyvéhez (Sárospatak, 1868);
  • Jüdisches Familienbuch (1880);
  • Der Geist des Talmud (1880);
  • Reception und Orthodoxie (1892).

Ezeken kívül két folyóiratot is adott ki rövid ideig: Jüdische Volksschule és Das traditionelle Judentum címen, utóbbit Dr. Freud álnéven.