Elisabeth Schwarzkopf
Dame Elisabeth Schwarzkopf DBE (teljes nevén Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf) (Jarotschin, [ma Jarocin], 1915. december 9. – Schruns, Vorarlberg, Ausztria, 2006. augusztus 3.) német (osztrák) opera-énekesnő (koloratúrszoprán). A huszadik század egyik legjelentősebb énekese volt, aki különösen Mozart és Richard Strauss operáiban, valamint dalénekesként vált világhírűvé.
Elisabeth Schwarzkopf | |
Elisabeth Schwarzkopf a luzerni zenei fesztiválon | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf |
Álnév | Maria Helfer |
Született | 1915. december 9. Jarotschin, [ma Jarocin] |
Elhunyt | 2006. augusztus 3. (90 évesen) Schruns, Vorarlberg, Ausztria |
Sírhely | Zumikon |
Házastársa | Walter Legge |
Élettárs | Hugo Jury |
Szülei | Friedrich Schwarzkopf Elisabeth Fröhling |
Iskolái | Berlini Művészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Hang | koloratúrszoprán |
Díjak |
|
Tevékenység | énekesnő |
Kiadók | EMI |
A Wikimédia Commons tartalmaz Elisabeth Schwarzkopf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSchwarzkopf a mai Lengyelország területén, akkor a Porosz Királyságban született. Már fiatal korában kitűnt zenei tehetségével. Egy diákelőadáson, Magdeburgban lépett először színpadra 1928-ban Euridiké szerepében Gluck Orfeusz és Euridikéjében.
A zenei tanulmányait a Berlini Zeneakadémián végezte (Berlin Hochschule für Musik). Első tanára mezzoszopránná akarta képezni, de édesanyja figyelmeztette, hogy leánya szoprán, és egy másikhoz vitte. Később tanult a magyar származású Maria Ivogünnél, és Karl Schmitt-Walternél is.
Házastársa Walter Legge az EMI legendás producere, a londoni Philharmonia Zenekar alapítója volt.
Pályája
szerkesztésIgazi debütálása 1938. április 15-én történt Berlinben az Állami Operában, Wagner Parsifaljában (II. viráglány az első csoportban). 1942-ben a bécsi Operába szerződött, ahol olyan, pályája későbbi szakaszában már sohasem énekelt szerepeket is énekelt, mint Mimi és Musetta a Bohéméletben, vagy Violetta Valéry a La Traviatában.
Operaénekesi búcsúja a brüsszeli La Monnaie Színházban volt 1971 szilveszterén, legemblematikusabb szerepében, Tábornagynéként.
Ezután már csak a daléneklésnek és a tanításnak szentelte életét. Schwarzkopf otthonában, a nyugat-ausztriai Vorarlbergben 90 éves korában, álmában halt meg.
Főbb szerepei
szerkesztés- Violetta (Verdi: Traviata)
- Tábornagyné (Strauss: A rózsalovag)
- Konstanze (Mozart: Szöktetés a szerájból)
- Mimi (Puccini: Bohémélet)
Könyvei
szerkesztés- On and Off the Record: A Memoir of Walter Legge. London, 1982. Faber and Faber. ISBN 057111928X
Emlékezete
szerkesztésA vorarlbergi Hohenems Schubertiade Museumsquartier-jában múzeumot hoztak létre emlékére (Elisabeth-Schwarzkopf-Museum, Schweizer Straße 1).[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Schubertiade Quartier a vorarlbergi múzeumok honlapján.
Források
szerkesztés- Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 442-443. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5
Irodalom
szerkesztés- Moore, Gerald: Túl hangos vagyok? Egy zongorakísérő emlékiratai. Ford. Balabán Péter. Budapest, 1968. Zeneműkiadó
- Varga Bálint András: Muzsikusportrék. Budapest, 1979. Zeneműkiadó. ISBN 9633302986