Főmenü megnyitása

Dame Elisabeth Schwarzkopf DBE (teljes nevén Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf) (Jarotschin, [ma Jarocin], 1915. december 9.Schruns, Vorarlberg, Ausztria, 2006. augusztus 3.) német (osztrák) opera-énekesnő (koloratúrszoprán). A huszadik század egyik legjelentősebb énekese volt, aki különösen Mozart és Richard Strauss operáiban, valamint dalénekesként vált világhírűvé.

Elisabeth Schwarzkopf
Elisabeth Schwarzkopf a luzerni zenei fesztiválon
Elisabeth Schwarzkopf a luzerni zenei fesztiválon
Életrajzi adatok
Születési név Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf
Álnév Maria Helfer
Született 1915. december 9.
Jarotschin, [ma Jarocin]
Elhunyt 2006. augusztus 3. (90 évesen)
Schruns, Vorarlberg, Ausztria
Sírhely Zumikon
Házastársa Walter Legge
Élettárs Hugo Jury
Szülei Friedrich Schwarzkopf
Elisabeth Fröhling
Iskolái Berlini Művészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer énekhang
Hang koloratúrszoprán
Díjak
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • A Brit Birodalom Érdemrendje
  • Ordre des Arts et des Lettres
Tevékenység énekesnő
Kiadók EMI
A Wikimédia Commons tartalmaz Elisabeth Schwarzkopf témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Schwarzkopf a mai Lengyelország területén, akkor a Porosz Királyságban született. Már fiatal korában kitűnt zenei tehetségével. Egy diákelőadáson, Magdeburgban lépett először színpadra 1928-ban Euridiké szerepében Gluck Orfeusz és Euridikéjében.

A zenei tanulmányait a Berlini Zeneakadémián végezte (Berlin Hochschule für Musik). Első tanára mezzoszopránná akarta képezni, de édesanyja figyelmeztette, hogy leánya szoprán, és egy másikhoz vitte. Később tanult a magyar származású Maria Ivogünnél, és Karl Schmitt-Walternél is.

Házastársa Walter Legge az EMI legendás producere, a londoni Philharmonia Zenekar alapítója volt.

PályájaSzerkesztés

Igazi debütálása 1938. április 15-én történt Berlinben az Állami Operában, Wagner Parsifaljában (II. viráglány az első csoportban). 1942-ben a bécsi Operába szerződött, ahol olyan, pályája későbbi szakaszában már sohasem énekelt szerepeket is énekelt, mint Mimi és Musetta a Bohéméletben, vagy Violetta Valéry a La Traviatában.

Operaénekesi búcsúja a brüsszeli La Monnaie Színházban volt 1971 szilveszterén, legemblematikusabb szerepében, Tábornagynéként.

Ezután már csak a daléneklésnek és a tanításnak szentelte életét. Schwarzkopf otthonában, a nyugat-ausztriai Vorarlbergben 90 éves korában, álmában halt meg.

Főbb szerepeiSzerkesztés

KönyveiSzerkesztés

  • On and Off the Record: A Memoir of Walter Legge. London, 1982. Faber and Faber. ISBN 057111928X

EmlékezeteSzerkesztés

 
A Schwarzkopf-múzeum

A vorarlbergi Hohenems Schubertiade Museumsquartier-jában múzeumot hoztak létre emlékére (Elisabeth-Schwarzkopf-Museum, Schweizer Straße 1).[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Schubertiade Quartier a vorarlbergi múzeumok honlapján.

ForrásSzerkesztés

  • Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 442-443. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5 

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés