Az ellipszoid koordináta-rendszer egy háromdimenziós koordináta-rendszer, a
(
λ
,
μ
,
ν
)
{\displaystyle (\lambda ,\mu ,\nu )}
koordinátákkal. A kétdimenziós elliptikus koordináta-rendszer általánosítása, Szemben a legtöbb használatban levő koordináta-rendszerrel, az ellipszoid koordináta-rendszer konfokális másodfokú felületeken alapul.
A
(
λ
,
μ
,
ν
)
{\displaystyle (\lambda ,\mu ,\nu )}
ellipszoid koordinátákról a következő képletekkel lehet áttérni az
(
x
,
y
,
z
)
{\displaystyle (x,y,z)}
Descartes-koordinátákra :
x
2
=
(
a
2
+
λ
)
(
a
2
+
μ
)
(
a
2
+
ν
)
(
a
2
−
b
2
)
(
a
2
−
c
2
)
{\displaystyle x^{2}={\frac {\left(a^{2}+\lambda \right)\left(a^{2}+\mu \right)\left(a^{2}+\nu \right)}{\left(a^{2}-b^{2}\right)\left(a^{2}-c^{2}\right)}}}
y
2
=
(
b
2
+
λ
)
(
b
2
+
μ
)
(
b
2
+
ν
)
(
b
2
−
a
2
)
(
b
2
−
c
2
)
{\displaystyle y^{2}={\frac {\left(b^{2}+\lambda \right)\left(b^{2}+\mu \right)\left(b^{2}+\nu \right)}{\left(b^{2}-a^{2}\right)\left(b^{2}-c^{2}\right)}}}
z
2
=
(
c
2
+
λ
)
(
c
2
+
μ
)
(
c
2
+
ν
)
(
c
2
−
b
2
)
(
c
2
−
a
2
)
{\displaystyle z^{2}={\frac {\left(c^{2}+\lambda \right)\left(c^{2}+\mu \right)\left(c^{2}+\nu \right)}{\left(c^{2}-b^{2}\right)\left(c^{2}-a^{2}\right)}}}
ahol az egyes koordinátákra a következő egyenlőtlenségek teljesülnek:
−
λ
<
c
2
<
−
μ
<
b
2
<
−
ν
<
a
2
.
{\displaystyle -\lambda <c^{2}<-\mu <b^{2}<-\nu <a^{2}.}
Ebből következően a konstans
λ
{\displaystyle \lambda }
-hoz tartozó felületek ellipszoidok:
x
2
a
2
+
λ
+
y
2
b
2
+
λ
+
z
2
c
2
+
λ
=
1
,
{\displaystyle {\frac {x^{2}}{a^{2}+\lambda }}+{\frac {y^{2}}{b^{2}+\lambda }}+{\frac {z^{2}}{c^{2}+\lambda }}=1,}
míg a konstans
μ
{\displaystyle \mu }
-jű felületek egyköpenyű hiperboloidok
x
2
a
2
+
μ
+
y
2
b
2
+
μ
+
z
2
c
2
+
μ
=
1
,
{\displaystyle {\frac {x^{2}}{a^{2}+\mu }}+{\frac {y^{2}}{b^{2}+\mu }}+{\frac {z^{2}}{c^{2}+\mu }}=1,}
és a konstans
ν
{\displaystyle \nu }
-jű felületek kétköpenyű hiperboloidok
x
2
a
2
+
ν
+
y
2
b
2
+
ν
+
z
2
c
2
+
ν
=
1
{\displaystyle {\frac {x^{2}}{a^{2}+\nu }}+{\frac {y^{2}}{b^{2}+\nu }}+{\frac {z^{2}}{c^{2}+\nu }}=1}
Mindezek a felületek konfokális másodfokú felületek .
Skálázási tényezők és differenciáloperátorok
szerkesztés
A képletek egyszerűsítésére bevezetjük a következő jelölést:
S
(
σ
)
=
d
e
f
(
a
2
+
σ
)
(
b
2
+
σ
)
(
c
2
+
σ
)
{\displaystyle S(\sigma )\ {\stackrel {\mathrm {def} }{=}}\ \left(a^{2}+\sigma \right)\left(b^{2}+\sigma \right)\left(c^{2}+\sigma \right)}
ahol
σ
{\displaystyle \sigma }
a
(
λ
,
μ
,
ν
)
{\displaystyle (\lambda ,\mu ,\nu )}
koordináták bármelyikét reprezentálhatja. Ezzel a skálázási tényezők:
h
λ
=
1
2
(
λ
−
μ
)
(
λ
−
ν
)
S
(
λ
)
{\displaystyle h_{\lambda }={\frac {1}{2}}{\sqrt {\frac {\left(\lambda -\mu \right)\left(\lambda -\nu \right)}{S(\lambda )}}}}
h
μ
=
1
2
(
μ
−
λ
)
(
μ
−
ν
)
S
(
μ
)
{\displaystyle h_{\mu }={\frac {1}{2}}{\sqrt {\frac {\left(\mu -\lambda \right)\left(\mu -\nu \right)}{S(\mu )}}}}
h
ν
=
1
2
(
ν
−
λ
)
(
ν
−
μ
)
S
(
ν
)
{\displaystyle h_{\nu }={\frac {1}{2}}{\sqrt {\frac {\left(\nu -\lambda \right)\left(\nu -\mu \right)}{S(\nu )}}}}
Eszerint az infinitezimális térfogatelem :
d
V
=
(
λ
−
μ
)
(
λ
−
ν
)
(
μ
−
ν
)
8
−
S
(
λ
)
S
(
μ
)
S
(
ν
)
d
λ
d
μ
d
ν
{\displaystyle dV={\frac {\left(\lambda -\mu \right)\left(\lambda -\nu \right)\left(\mu -\nu \right)}{8{\sqrt {-S(\lambda )S(\mu )S(\nu )}}}}\,d\lambda \,d\mu \,d\nu }
és a Laplace-operátor :
∇
2
Φ
=
4
S
(
λ
)
(
λ
−
μ
)
(
λ
−
ν
)
∂
∂
λ
[
S
(
λ
)
∂
Φ
∂
λ
]
+
4
S
(
μ
)
(
μ
−
λ
)
(
μ
−
ν
)
∂
∂
μ
[
S
(
μ
)
∂
Φ
∂
μ
]
+
4
S
(
ν
)
(
ν
−
λ
)
(
ν
−
μ
)
∂
∂
ν
[
S
(
ν
)
∂
Φ
∂
ν
]
{\displaystyle {\begin{aligned}\nabla ^{2}\Phi ={}&{\frac {4{\sqrt {S(\lambda )}}}{\left(\lambda -\mu \right)\left(\lambda -\nu \right)}}{\frac {\partial }{\partial \lambda }}\left[{\sqrt {S(\lambda )}}{\frac {\partial \Phi }{\partial \lambda }}\right]\\[1ex]&+{\frac {4{\sqrt {S(\mu )}}}{\left(\mu -\lambda \right)\left(\mu -\nu \right)}}{\frac {\partial }{\partial \mu }}\left[{\sqrt {S(\mu )}}{\frac {\partial \Phi }{\partial \mu }}\right]\\[1ex]&+{\frac {4{\sqrt {S(\nu )}}}{\left(\nu -\lambda \right)\left(\nu -\mu \right)}}{\frac {\partial }{\partial \nu }}\left[{\sqrt {S(\nu )}}{\frac {\partial \Phi }{\partial \nu }}\right]\end{aligned}}}
A további differenciáloperátorok, mint
∇
⋅
F
{\displaystyle \nabla \cdot \mathbf {F} }
és
∇
×
F
{\displaystyle \nabla \times \mathbf {F} }
kifejezhetők a
(
λ
,
μ
,
ν
)
{\displaystyle (\lambda ,\mu ,\nu )}
koordinátákkal úgy, hogy behelyettesítjük a skálázási tényezőket az ortogonális koordináta-rendszerek általános képleteibe.
Egy alternatív paraméterezés a gömbkoordináták szögparaméterezését követi:[ 1]
x
=
a
s
sin
θ
cos
ϕ
,
{\displaystyle x=as\sin \theta \cos \phi ,}
y
=
b
s
sin
θ
sin
ϕ
,
{\displaystyle y=bs\sin \theta \sin \phi ,}
z
=
c
s
cos
θ
.
{\displaystyle z=cs\cos \theta .}
Ahol
s
>
0
{\displaystyle s>0}
paraméterezi az origó körüli koncentrikus ellipszoidokat, és
θ
∈
[
0
,
π
]
{\displaystyle \theta \in [0,\pi ]}
illetve
ϕ
∈
[
0
,
2
π
]
{\displaystyle \phi \in [0,2\pi ]}
rendre a polárszög és az azimut. A megfelelő térfogatelem :
d
x
d
y
d
z
=
a
b
c
s
2
sin
θ
d
s
d
θ
d
ϕ
.
{\displaystyle dx\,dy\,dz=abc\,s^{2}\sin \theta \,ds\,d\theta \,d\phi .}
Methods of Theoretical Physics, Part I . New York: McGraw-Hill, 663 . o. (1953)
Zwillinger D. Handbook of Integration . Boston, MA: Jones and Bartlett, 114. o. (1992). ISBN 0-86720-293-9
Mathematische Hilfsmittel des Ingenieurs . New York: Springer Verlag, 101 –102. o. (1967)
Mathematical Handbook for Scientists and Engineers . New York: McGraw-Hill, 176 . o. (1961)
The Mathematics of Physics and Chemistry . New York: D. van Nostrand, 178 –180. o. (1956)
Ellipsoidal Coordinates (η, θ, λ), Field Theory Handbook, Including Coordinate Systems, Differential Equations, and Their Solutions , corrected 2nd, 3rd print, New York: Springer Verlag, 40 –44 (Table 1.10). o. (1988). ISBN 0-387-02732-7
Electrodynamics of Continuous Media (Volume 8 of the Course of Theoretical Physics ) , 2nd, New York: Pergamon Press, 19–29. o. (1984). ISBN 978-0-7506-2634-7 Uses (ξ, η, ζ) coordinates that have the units of distance squared.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ellipsoidal coordinates című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.