Első Magyar Épület és Butorvasalás Gyár

1891. július 1-én alapította Braun József, Rózsa Lajos és társai, ezért gyakran említik Braun, Rózsa és Társa elnevezéssel is.

Első Magyar Épület és Butorvasalás Gyár
Típusvállalat
Alapítva1891. július 1.
Megszűnt1893. szeptember 19.
JogutódElső Magyar Lakatos és Lemezárugyár Részvénytársaság
SzékhelyEger
SablonWikidataSegítség

Fő termékei az ajtó-, ablak-, bútor-vasalási cikkek, ajtózárak, sütők, szögek stb. voltak, valamint lakatosáru és lemez cikkek gyártása volt. 1893. szeptember 19-én üzletét és tevékenységét a frissen alakult Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Részvénytársaság vette át.[1][2]

Cégtörténet szerkesztés

Egerben a mai strand területén a jelenkori Fürdő utca nyomvonalában 1891-ben egy kis bőrgyár állt, amely azonban már korábban leégett. Az épület favázát viszont három élelmes egri vállalkozó hasznosította és 1891. április 1-én iparengedélyt kért „csizmapatkó és vasiparcikkek" gyártására.

Az üzem tulajdonosai Braun Ármin, Rózsa Lajos, Fógel Ágoston egri kereskedők. Az új üzem szabadalmat kapott egy saját szobazár-típus gyártására. Itt épült fel 1547 négyszögöl területen, vagyis közel 1 kat. h. földdarabon az új üzem. Az Egri M. Kir. Törvényszéken 1891. augusztus 18-án jegyezték be az 1891. július 1-én 23.000 frt. tőkével alapított Első Magyar Épület- és Bútorvasalás gyárat.

Kiváló piaci érzéküket bizonyítja, hogy olyan ajtózárak, pántok, épület- és bútorvasalási termékek készítésére szakosodtak, amelyeket addig kizárólag osztrák tartományokból hoztak be.

A kedvező piaci feltételek mellett az állami iparpártoló politika is segítette a talpon maradásukat. Így 1891 nyarától 10 évre adómentességet, a szállításoknál 40%-os fuvarkedvezményt, 1892-ben 12.000 frt. állami kölcsönt kaptak. Az évben korszerűsítették az üzemüket. Új műhelycsarnokot építettek, a 4 LE-s Hoffmeister gőzgépet 12 LE-re cserélték, s bevezették a villanyvilágítást. A gyárban kezdetben 40 lakatos, 28 tanuló és napszámos dolgozott.

A hazai piacon kívül termékeiket szállították Bukovinába, Szerbiába és Bulgáriába is. 1892-en már 110 munkást foglalkoztattak, köztük 60 kovácsot és lakatost, 26 tanulót, 10 női munkást és 14 napszámost. A kovácsok és lakatosok hetibére 10 frt., a női munkásoké 2 frt. volt. A napi munkaidő 10 óra volt, s minden alkalmazott rendelkezett betegbiztosítással.

Két évvel az alapítás után az üzemet részvénytársasággá szervezték át 250 000 frt. alaptőkével. Ehhez 2500 db 100 forint értékű részvényt bocsátottak ki, amelyből 1000 db-ot az eredeti tulajdonosok kaptak meg. A fennmaradt 1500 részvényen 155 részvényes, köztük egri és más pénzintézetek (Egri Betegsegélyző Egylet, Budapesti Betegsegélyző Egylet) és magánszemélyek osztoztak.

A részvénytársasággá átszervezéssel alakult meg az Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Részvénytársaság, mely a Braun, Rózsa és Társa nevű cég megszűnésével az új részvénytársaság átvette jogelődje termékeinek a gyártását.[1]

Források szerkesztés

  1. a b szerk.: Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–195 (1998). ISBN 963-7242-12-0 
  2. Szederkényi Nándor. Heves vármegye története 4. – Eger visszavételétől, 1687-től 1867-ig (1893)