Emmanuel Lévinas

Emmanuel Lévinas (Kovno, Litvánia, 1906. január 12.Párizs, 1995. december 25.) filozófus, talmudista.

Emmanuel Lévinas
Emmanuel Levinas.jpg
Született

Kaunas[7][8]
Elhunyt 1995. december 25. (89 évesen)[1][2][3][4][5]
Clichy[8]
Állampolgársága francia
Gyermekei Michaël Levinas
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • ethicist
  • író
Iskolái
  • Albert Ludwig Egyetem, Freiburg
  • Strasbourgi Egyetem
Kitüntetései
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of Leiden University (1975)[9]
  • Karl Jaspers-díj (1983)
  • Balzan-díj (1989)
Sírhely Cimetière de Pantin

A Wikimédia Commons tartalmaz Emmanuel Lévinas témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kispolgári, ortodox zsidó családban született. Apja maga is rabbi. A család az első világháború elől Harkovba, Ukrajnába menekül. Itt vészelik át az orosz forradalmat is.

1924-ben kezdi meg filozófiai tanulmányait a strasbourgi egyetemen, ahol életre szóló barátságot köt Maurice Blanchot-val. 1928-tól a freiburgi egyetemen hallgat fenomenológiai előadásokat Edmund Husserltől. Freiburgban ismerkedik meg Martin Heideggerrel is. Mind Husserl, mind Heidegger óriási hatást gyakorolnak Lévinas gondolkodására. 24 évesen lefordítja Husserl Karteziánus meditációit. Doktori értekezését az intuíció fenomenológiai jelentőségéről írja (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában).

A náci hatalomvétel után visszatér Franciaországba. Az akkor már Lengyelországhoz tartozó Kovnoban maradt családját többször igyekszik kimenekíteni, de ez nem sikerül: Franciaországban élő feleségén és lányán kívül egész családja Auschwitzban pusztul el. A reguláris francia hadsereg tagjaként harcol a nácik ellen. 1940-ben német hadifogságba esik, Hannoverbe internálják. A háború után megfogadja, hogy soha többet nem lép német földre.

1961-től a poitiersi egyetemen tanít, 1967-től Nanterreben, 1973-tól pedig a Sorbonne-on, innen megy nyugdíjba 1979-ben. Haláláig a franciaországi zsidó akadémia (École Normale Israélite Orientale) igazgatója.

Filozófiája többek között Jacques Derrida gondolkodását is erősen befolyásolta.

MagyarulSzerkesztés

  • Nyelv és közelség; vál., ford., glosszárium, utószó Tarnay László; Jelenkor–Tanulmány, Pécs, 1997
  • Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről; ford. Tarnay László; Jelenkor, Pécs, 1999
  • Jacques Derrida: Istenhozzád Emmanuel Lévinasnak; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Vermes Kata: A test éthosza. A test és a másik tapasztalatainak összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában; L'Harmattan, Budapest, 2006
  • Transzcendencia és megértés. Etika és metafizika Lévinas filozófiájában. Emmanuel Lévinas Etika és végtelen című interjújával; szerk. Bokody Péter, Szegedi Nóra, Kenéz László; Magyar Fenomenológiai Egyesület, Budapest, 2008
  • Györgyjakab Izabella: Nyelvfenomenológia és/vagy etikai nyelvfilozófia Emmanuel Lévinasnál; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2012 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)
  • Rugási Gyula: Léten túli etika; Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2015 (Gutenberg tér)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Emmanuel Levinas
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  8. a b https://deces.matchid.io/id/CMrkDrj9Xj70, 2021. február 7.
  9. Honorary doctorates and prizes. Leideni Egyetem

További információkSzerkesztés

  • Vermes Katalin: A test éthosza. A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában; L'Harmattan, Budapest, 2006 (Dasein könyvek)