Emmerich Anna Katalin

Emmerich Anna Katalin (németül Anna Katharina Emmerick, Flamschen, Coesfeld, 1774. szeptember 8.Dülmen, 1824. február 9.) szegény németországi parasztemberek leánya, ágostonrendi apáca. II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta.

Boldog Emmerich Anna Katalin
Gabriel von Max 1885-ös festménye
Gabriel von Max 1885-ös festménye
Születése
1774. szeptember 8.
Coesfeld
Halála
1824. február 9.
Dülmen
Tisztelete
Egyháza római katolikus
Boldoggá avatása2004. október 3., Szent Péter tér,
Vatikán Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál
Sírhely dülmeni Szent Kereszt Templom
Ünnepnapja február 9.
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Emmerich Anna Katalin témájú médiaállományokat.
Anna Katharina Emmerick Saint Visionary.jpg

Csaknem mindig beteg volt, s betegsége idejét Jézus Krisztus kínszenvedéséről való elmélkedéssel töltötte, miközben látomásai voltak és testén Krisztus szenvedéseinek stigmái mutatkoztak (ezeknek természetfeletti jellegét a legszigorúbb világi s egyházi vizsgálat állapította meg). Látomásaiban egyes bibliai jeleneteket s Jézus három nyilvános évének tanító-működését szemlélte, s e szemlélődésről való beszámolóiban a bibliai helyeknek, személyeknek s egykorú szokásoknak olyan fokú s pontos ismeretét árulta el, amely a műveletlen földműves leánynál emberileg érthetetlen volna. Istenről azt vallotta, hogy Istenben van minden, végtelen, ezért nincs Istenben külön múlt, jelen és jövő.

A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése című könyvben leírt látomásait használta föl Mel Gibson A passió című filmjében olyan részletek bemutatására, amelyek az evangéliumokban nem találhatók.

A látomásokSzerkesztés

Látomásainak több állítását is ellenőrizték és igazolták.[1]

A látnok halála után a látomásait leíró Clemens Brentano talált egy latin feljegyzést. Ennek a De annulo pronubo Deiparae Virginis qui Perusiae religiosissime asservatur. J.B. Lauri Perusini Commentarius[2] című iratnak az 59. oldalán talált igazolást erre, ahol leírják, hogy Perugiában őriznek egy gyűrűt, amit Szűz Mária jegygyűrűjeként tisztelnek, és minden év augusztus 3-án megmutatják a hívőknek. Ma ez a gyűrű a San Lorenzo bazilikában található Perugiában,[3] és minden év július 30-án látható.[4]
  • Szűz Mária háza, melyről azt állította, hogy Efézusban van, és ott élte le utolsó éveit. Építtetett a domboldalra egy keresztutat, mely tizenkét nyolcszögletű kőből állt. A távolságokat maga mérte ki. A tetején lyukak voltak, amibe fakereszteket állítottak, melyek Y alakúak voltak. A kutatócsoport az ő állítása alapján kezdte meg feltárni a területet és valóban találtak egy kőből épült házat.
  • A háromkirályokról – akik Betlehembe mentek -, nemcsak részletes leírást adott kinézetükről, életmódjukról, hanem útmutatókat adott lakóhelyeikről is. Az egyiknek – akit ő Mensornak nevezett –, a lakóhelyét is megmondta: Acajaja. Ugyancsak Brentano jegyzi meg, hogy tizennyolc évvel Emmerich halála után (1839) ráakadt egy könyvre, mely tartalmaz egy Achajaculat nevű "várkastélyt az Eufrátesz szigetein Mezopotámiában". Ez a mai napon is megtalálható Ammianus Marcellinus római író 24. könyvének 2. fejezetében.[5] Ott Achaiacala-nak van írva.[6]
  • Tamás apostolról azt állította, hogy Indiában térített. Nádkunyhóban lakott és egy kövön szokott térdepelve imádkozni, a térde nyoma bent maradt a kőben és azt állította, hogy ha a tenger elér eddig a kőig, akkor valaki más fogja ott Jézus Krisztust hirdetni. – Ügy tűnik, hogy Tamás 52-ben hajózott Indiába hirdetni az evangéliumot a cochin diaszpóra zsidóknak Indiába. Muziris ókori kikötőnél ért partot, amelyet később egy özönvíz elmosta és átrendezte 1341-ben.[7][8] 1498-ban Vasco da Gama partot ért Észak-Keralában Calicutnál, és portugál misszionáriusok megtalálták az India egyetlen keresztény közösségét – ma legnépesebb egyházuk a szír-malabár katolikus egyház. 1599-ben a római katolikus egyházhoz tartozó egyik (keleti rítusú) részegyház lett.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Jézus Krisztus urunk kínszenvedése b. Emmerich Anna Katalin látományai szerint. Feljegyezte Brentano Kelemen; ford. Sulyok István; Bába Ny., Szeged, 1893
  • A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése, az Isten szolgálójának Emmerich Anna Katalinnak látomásai alapján (Feljegyezte Brentano Kelemen, fordította Kertész Kálmán) Budapest, 1936. Szent István Társulat. (Nihil obstat: 336/1936. Esztergom, Machovich Gyula általános helynök.) Reprint kiadásban is megjelent magyarul, év nélkül, Zsoldos Imre SVD bevezető tanulmányával.
  • A Boldogságos Szűz Mária élete. Emmerich A. Katalin látomásai szerint; Szőllősy-Böröcz, Sopron, 1939
  • Bethlehemi látomás. Jelenetek a kis Jézus és Szűz Mária életéből tiszteletreméltó Emmerich Katalin látomásai szerint; ford. Bölcskei Lajos; Globus Ny., Bp., 1944 (Kaszap István lapja kiadványok)
  • A keresztút Emerich Katalin látomásai alapján; szerk. Kindelmann Győző; Aggiornamento, Bp., 1990
  • Szűz Mária élete. Emmerich Katalin látomásai szerint; röv. kiad.; Mécses, Bp., 1991
  • Szűz Mária élete; feljegyezte Clemens von Brentano, ford. Vida Tivadar; Új Ember, Bp., 2007
  • Jézus tanító évei, 1-3. Emmerick Anna Katalin látomásait feljegyezte Clemens Brentano; ford. Diós István; Szent István Társulat, Bp., 2016–2017
  • Helmut Fahsel: Az Úr Jézus tanító útjainak térképei. Illusztráció Emmerick Anna Katalin Jézus tanító évei 1-3. kötetéhez; ford. Diós István; Szt. István Társulat, Bp., 2017
  • A Szent Szűz Mária élete. Emmerick Anna Katalin látomásai alapján feljegyezte Clemens Brentano; ford. Diós István; Szent István Társulat, Bp., 2017
  • Mirtusz kisasszony. Clemens Brentano legszebb meséi; ford. Sík Sándor, Tarczai György; Szent István Társulat, Bp., 2018

JegyzetekSzerkesztés

  1. Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete, Új Ember 2007 124-125 oldal
  2. 1626 J. Kinck, Köln.
  3. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  4. http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.cellartours.com/italy/italian-cities/perugia.html&ei=4FwkTYrzFoGu8gPss-3QAg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=4&ved=0CEoQ7gEwAw&prev=/search%3Fq%3Dring%2Bof%2BVirgin%2BMary%2BPerugia%26hl%3Dhu%26lr%3Dlang_en%26sa%3DX%26as_qdr%3Dall%26tbs%3Dlr:lang_1en%26prmd%3Divns
  5. Archivált másolat. [2011. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
  6. Mai neve feltételezhetően Ukhaidir (Megjegyzés a szerkesztőtől, Konstanttól. A Google Earth-on megkereshető Irakban Ukhaidirtől nem messze egy palota rom.)
  7. http://2.bp.blogspot.com/_Ost45tmkvuk/SzeXqgdCMFI/AAAAAAAACwE/v1HF3Ik2Pio/s1600-h/Calicut_1572.jpg
  8. Lásd: Tamás apostol