Főmenü megnyitása

Emmerich Anna Katalin (németül Anna Katharina Emmerick, Flamschen, Coesfeld, 1774. szeptember 8.Dülmen, 1824. február 9.) szegény németországi parasztemberek leánya, ágostonrendi apáca. II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta.

Emmerich Anna Katalin
(Anna Katharina Emmerick)
Anna Katharina Emmerick - Gabriel von Max 1885.jpg
Született 1774. szeptember 8.[1][2]
Coesfeld
Elhunyt 1824. február 9. (49 évesen)[1][2]
Dülmen
Állampolgársága német
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmerich Anna Katalin témájú médiaállományokat.
Anna Katharina Emmerick Saint Visionary.jpg

Csaknem mindig beteg volt, s betegsége idejét Jézus Krisztus kínszenvedéséről való elmélkedéssel töltötte, miközben látomásai voltak és testén Krisztus szenvedéseinek stigmái mutatkoztak (ezeknek természetfeletti jellegét a legszigorúbb világi s egyházi vizsgálat állapította meg). Látomásaiban egyes bibliai jeleneteket s Jézus három nyilvános évének tanító-működését szemlélte, s e szemlélődésről való beszámolóiban a bibliai helyeknek, személyeknek s egykorú szokásoknak olyan fokú s pontos ismeretét árulta el, amely a műveletlen földműves leánynál emberileg érthetetlen volna. Istenről azt vallotta, hogy Istenben van minden, végtelen, ezért nincs Istenben külön múlt, jelen és jövő.

A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése című könyvben leírt látomásait használta föl Mel Gibson A passió című filmjében olyan részletek bemutatására, amelyek az evangéliumokban nem találhatók.

A látomásokSzerkesztés

Látomásainak több állítását is ellenőrizték és igazolták.[3]

A látnok halála után a látomásait leíró Clemens Brentano talált egy latin feljegyzést. Ennek a De annulo pronubo Deiparae Virginis qui Perusiae religiosissime asservatur. J.B. Lauri Perusini Commentarius[4] című iratnak az 59. oldalán talált igazolást erre, ahol leírják, hogy Perugiában őriznek egy gyűrűt, amit Szűz Mária jegygyűrűjeként tisztelnek, és minden év augusztus 3-án megmutatják a hívőknek. Ma ez a gyűrű a S. Lorenzo bazilikában található Perugiában,[5] és minden év július 30-án látható.[6]

  • Szűz Mária háza, melyről azt állította, hogy Efézusban van, és ott élte le utolsó éveit. Építtetett a domboldalra egy keresztutat, mely tizenkét nyolcszögletű kőből állt. A távolságokat maga mérte ki. A tetején lyukak voltak, amibe fakereszteket állítottak, melyek Y alakúak voltak. A kutatócsoport az ő állítása alapján kezdte meg feltárni a területet és valóban találtak egy kőből épült házat.
  • A háromkirályokról - akik Betlehembe mentek -, nemcsak részletes leírást adott kinézetükről, életmódjukról, hanem útmutatókat adott lakóhelyeikről is. Az egyiknek - akit ő Mensornak nevezett -, a lakóhelyét is megmondta: Acajaja. Ugyancsak Brentano jegyzi meg, hogy tizennyolc évvel Emmerich halála után (1839) ráakadt egy könyvre, mely tartalmaz egy Achajaculat nevű "várkastélyt az Eufrátesz szigetein Mezopotámiában". Ez a mai napon is megtalálható Ammianus Marcellinus római író 24. könyvének 2. fejezetében.[7] Ott Achaiacala-nak van írva.[8]
  • Tamás apostolról azt állította, hogy Indiában térített. Nádkunyhóban lakott és egy kövön szokott térdepelve imádkozni, a térde nyoma bent maradt a kőben és azt állította, hogy ha a tenger elér eddig a kőig, akkor valaki más fogja ott Jézus Krisztust hirdetni. - Ügy tűnik, hogy Tamás 52-ben hajózott Indiába hirdetni az evangéliumot a cochin diaszpóra zsidóknak Indiába. Muziris ókori kikötőnél ért partot, amelyet később egy özönvíz elmosta és átrendezte 1341-ben.[9][10] 1498-ban Vasco da Gama partot ért Észak-Kerelában Calicutnál, és portugál misszionáriusok megtalálták az India egyetlen keresztény közösségét - ma legnépesebb egyházuk a szír-malabár katolikus egyház. 1599-ben a római katolikus egyházhoz tartozó egyik (keleti rítusú) részegyház lett.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Vele kapcsolatosSzerkesztés

  • A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése, az Isten szolgálójának Emmerich Anna Katalinnak látomásai alapján (Feljegyezte Brentano Kelemen, fordította Kertész Kálmán) Budapest, 1936. Szent István Társulat. (Nihil obstat: 336/1936. Esztergom, Machovich Gyula általános helynök.) Reprint kiadásban is megjelent magyarul, év nélkül, Zsoldos Imre SVD bevezető tanulmányával.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete, Új Ember 2007 124-125 oldal
  4. 1626 J. Kinck, Köln.
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  6. http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.cellartours.com/italy/italian-cities/perugia.html&ei=4FwkTYrzFoGu8gPss-3QAg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=4&ved=0CEoQ7gEwAw&prev=/search%3Fq%3Dring%2Bof%2BVirgin%2BMary%2BPerugia%26hl%3Dhu%26lr%3Dlang_en%26sa%3DX%26as_qdr%3Dall%26tbs%3Dlr:lang_1en%26prmd%3Divns
  7. http://www.tertullian.org/fathers/ammianus_24_book24.htm
  8. Mai neve feltételezhetően Ukhaidir (Megjegyzés a szerkesztőtől, Konstanttól. A Google Earth-on megkereshető Irakban Ukhaidirtől nem messze egy palota rom.)
  9. http://2.bp.blogspot.com/_Ost45tmkvuk/SzeXqgdCMFI/AAAAAAAACwE/v1HF3Ik2Pio/s1600-h/Calicut_1572.jpg
  10. Lásd: Tamás apostol