Enyedi Sándor
Enyedi Sándor (Dés, 1938. január 1. –) magyar irodalom- és színháztörténész.
| Enyedi Sándor | |
| Született | 1938. január 1. (86 éves) Dés |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, színháztörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésSzamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Egy évig a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság munkatársa volt, ezután Désen és környékén tanított.
József Attila nyomában – Désen c. tanulmánya (Korunk, 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792–1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezte Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva.
1976-ban áttelepült Magyarországra, s a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett Budapesten. A kassai 1830–31-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979).[1] Sajtó alá rendezte idősebb Wesselényi Miklós színházi levelezését, bevezetéssel, jegyzetekkel ellátva 1983-ban. 1987-től főmunkatárs a Magyarságkutató Intézetben, mely új nevén 1992-től Közép-európai Intézet.
Kötetei (válogatás)
szerkesztés- Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. Kriterion, (Bukarest, 1972)
- Kótsi Patkó János szerepei. (In: Régi és az új Theatrum históriája és egyéb írások. Bukarest, 1973.191-212.)
- Déryné erdélyi színpadokon. Kriterion, Bukarest, 1975;
- Nemzeti Játékszíni Tudósítás. Sajtó alá rendezte, a tanulmányt írta: Enyedi Sándor. Budapest, 1979
- Id.Wesselényi Miklós színházi levelezése. Összeállította, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1983
- Aranka György erdélyi társaságai. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1988
- Paulay Ede szerepei. (In: Paulay Ede írásaiból. Budapest, 1988.383-476)
- Öt év a kétszázból. A kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között. Budapest, 1991
- Tegnapelőttől tegnapig (Művelődés történeti tanulmányok). Kolozsvár, 1998
- Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona. (Budapest, 1999)?[2][3]
- Az ember tragédiája bemutatói. I. Az ősbemutatótól Triannonig. Budapest, 2002
- Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. (Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005)[4]
- Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év. (Budapest, 2005)[5]
- A Tragédia a színpadon. 125 év (bibliográfia). Budapest, 2008
- Henrik Ibsen drámái magyar színpadokon. Madách Irodalmi Társaság. Budapest, 2014
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Enyedi budapesti tevékenységének leírását törölte a romániai cenzúra a RMIL-ból 1980-ban.
- ↑ S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. Szabadság, (Kolozsvár), 1999. december 9.
- ↑ Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 6.
- ↑ Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. Háromszék c. napilap (Sepsiszentgyörgy), 2005. december 17.
- ↑ Kozma Dezső: Madách – a színpadon. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 4. (Erdélyi adatok Udvardy Frigyes adatbankja nyomán, lásd [1]
Források
szerkesztés- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 507. o. ISBN 963-05-6805-5
.svg){kind=small}