Eptám
IUPAC-név S-etil-N,N-dipropilkarbamotioát
Kémiai azonosítók
Rövidítés EPTC
CAS-szám 759-94-4
PubChem 12968
ChemSpider 12428
EINECS-szám 212-073-8
SMILES
CCCN(CCC)C(=O)SCC
InChI
1S/C9H19NOS/c1-4-7-10(8-5-2)9(11)12-6-3/h4-8H2,1-3H3
Beilstein 1762751
ChEMBL 1371350
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H19NOS
Moláris tömeg 189,32 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 0,95 g/cm³[1]
Forráspont 127 °C (20 mmHg)
Oldhatóság (vízben) 375 mg/l
Oldószerei a szokásos szerves oldószerekkel elegyedik (aceton, etil-alkohol, benzin, metil-izobutil-keton(en), xilol)
Gőznyomás 2,4·10−2 mmHg
kH 1,59·10−5 atm·m³/mol
Megoszlási hányados 3,21 (oktanol/víz)
Veszélyek
Lobbanáspont 116 °C (nyílt edényben)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az eptám a mezőgazdaságban korábban használt tiokarbamát típusú gyomirtó. Főleg kukorica-, zöldség- és cukorrépaültetvényekben használták. Elsősorban magról kelő vagy évelő egyszikű gyomok, de néhány kétszikű gyom (kakaslábfű, ujjasmuhar, fenyércirok, köles) ellen is hatásos.

Rendszeres alkalmazása esetén a talaj mikroorganizmusai az elbontására szelektálódnak, ezzel csökkentik az eptám hatásosságát.

Az EU-ban 2008-tól kezdve nincs engedélyezve a használata.[2]

Hatásmód

szerkesztés
 
S-tiokarbamát

A tiokarbamátok a lipid bioszintézis-gátló herbicidek közé tartoznak. A telítetlen zsírsavak, foszfolipidek, viaszok bioszintézisét gátolják amellett, hogy elsődlegesen mitózismérgek. A tiokarbamátokból biológiai szulfoxidáció során tiokarbamát-szulfid keletkezik. Ezt a szulfidot a kukorica csak mesterségesen megnövelt mennyiségű glutation S-transzferáz(en) enzim segítségével tudja elbontani. Ezért alkalmazták az antidótumokat – kiegészítve az adott hatóanyagot –, melyek a kukorica védelmi rendszerét biztosították.

Veszélyek

szerkesztés
LD50-értékek (mg/tskg)
Faj szájon át bőrön át intra-
vénásan
patkány 916 3200 -
hím albínó patkány 2550 - -
egér 750 - 320
macska 112 - -
nyúl 2640 1460 -

Patkányoknak 21 napon át 326 mg/tskg adagban adva súlycsökkenést és ingerlékenységet okozott, egyéb tünetet nem.

90 napot át adva a NOEL (észlelhető elváltozást nem okozó adag) patkányoknál 16 mg/tskg/nap, kutyáknál 20 mg/tskg/nap volt.

Egérben három metabolitja van: szulfoxid-, N-depropil és S-metil-származék, melyek gátolják a máj mitokondriális aldehid dehidrogenáz(en) enzimjét, és megemelik a máj és az agy acetaldehid-szintjét.

Bomlásig hevítve mérgező nitrogén- és kén-oxidokra bomlik.

A levegőbe jutott eptám kb. 14-órás felezési idővel bomlik el a fény hatására keletkező hidroxilgyökök hatására. A talajba és vízbe jutott eptám legnagyobb része elpárolog, a fennmaradó rész aerob (oxigéndús) talajban 4–5 hetes, anaerob körülmények között 31–127 napos felezési idővel bomlik el. Vízben nem hidrolizál a természetben előforduló 5–9 közötti pH-tartományban.

A fenti tulajdonságok miatt az eptámmal dolgozókat belélegezve vagy bőrön át érheti ártalom. A mérgezés tünetei: fejfájás, hányinger, rossz közérzet, csökkent munkateljesítmény. A TCLo[3] 135 mg/m³/4 óra belélegezve.

Készítmények

szerkesztés

Az alábbi készítmények 2007. december 31-ig voltak felhasználhatóak Magyarországon:

  • ERADICAN 6 E
  • FLEXENIT I. 650 EC
  • ALIROX 80 EC
  • NIPTAN SUPER 800 EC

Fizikai és kémiai tulajdonságok:

További információk

szerkesztés

Eptámmal végzett toxikológiai állatkísérletek eredményei:

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés