Főmenü megnyitása

Erkel Ferenc Általános Iskola (Gödöllő)

Az Erkel Ferenc Általános Iskola Gödöllőn található, 1953-ban Állami Általános Leányiskola néven kezdte meg működését. Emelt szintű ének-zene oktatásáról híres, 1981. május 26-án vette fel Erkel Ferenc zeneszerző nevét.

Erkel Ferenc Általános Iskola

Erkel Ferenc zeneszerző portréja
Erkel Ferenc zeneszerző portréja
Alapítva 1953
Hely magyar Gödöllő, Magyarország
Korábbi nevei Állami Általános Leányiskola, Erkel Ferenc Általános Iskola
Típus általános iskola
Oktatók száma 66
Igazgató Géczi Ildikó
OM-azonosító 037707
Tagozatok Emelt szintű ének-zenei oktatás, speciális logopédiai osztály
Elérhetőség
Cím 2100 Gödöllő
Szabadság tér 18.
Az Erkel Ferenc Általános Iskola weboldala

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

1953-ban alakult meg a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola, mely Állami Általános Leányiskola néven kezdte meg működését. A megalakulás évében 724 tanulóval, húsz tanulócsoporttal, 5 épületben folyt a tanítás. Jellemző volt a vegyes és nagyszámú osztályok kialakítása.[1]

Az intézményből 1972-ben vált ki a leányiskola kilenc osztállyal, illetve két gyógypedagógiai osztállyal. A tanórák mellett különböző foglalkozásokon vehettek részt a tanulók, többek között: egészségügyi ismeretek, tánc, sakk, vöröskeresztes képzés, báb, matematika-, zenei-, technikai-, biológus-, sport-, fizika-, orosz- és rajz szakkör. A hatvanas évek után is egyre nőtt az iskola zsúfoltsága, ezért a környék lakóházaiból is kialakításra kerültek tantermek, például a Gerő-féle házból, Gesztesi-házból. 1967-ben került kialakításra az első önálló napközis csoport az iskolában.

Gödöllő iskoláiban 1970-től kezdték meg a különböző tagozatos osztályok indítását, így a Leányiskola ének-zene tagozat kezdte meg működését, ezt követte a Városi Vegyeskar léthozása. Az 1975-76-os tanévben az iskolában 23 iskolai és nyolc napközis csoport volt, a 42 fős tantestület pedig kilenc épületben dolgozott, a szakkörök tovább bővültek. 1976-ban indították a dolgozók esti iskoláját, melyre 143 fő iratkozott be. Jelentős változást hozott, hogy az 1979-80-as tanévben beszerelték az iskola épületébe a központi fűtést. 1980 augusztusában átadták az új 12 tantermes épületet, ekkor került sor az iskola névváltoztatására is, a jelentős ének-zenei örökség miatt a választás Erkel Ferencre esett. Az ünnepélyes névfelvétel 1981. május 26-án történt.

2013. január 1-jétől az iskola, hasonlóan az ország többi iskolájához, állami fenntartás alá került, emiatt az iskola neve is megváltozott, felvette a város nevét.

Emelt szintű ének-zene oktatásSzerkesztés

Az iskolában évfolyamonként egy osztályt működik emelt szintű ének-zene oktatás formájában, melynek során hetente négy órában tanulnak zenei alapismereteket, illetve részt vesznek az iskolai kórus munkájában is. A tanév végén iskolai tanévzáró hangversenyen mutathatják meg a diákok hangszeres tudásukat, valamint a kórusok szerepelnek karácsonyi koncerten, a megyei Éneklő Ifjúság versenyein is. Emellett több nemzetközi versenyen és városi kulturális eseményen is szerepeltek, többek között felléptek már Tullnban, Laxenburgban, Brandys nad Laben-Stara Boleslawban, Zywiecben és Olomoucban. A Budapesti Nemzetközi Kórusfesztiválon 3 alkalommal ezüst, 2018-ban arany minősítést értek el.

Logopédiai osztályokSzerkesztés

Az iskola saját pedagógiai program alapján végzi ép értelmű sajátos nevelési igényű tanulók (beszédfogyatékos) oktatását az 1-4. évfolyamon. Az általános iskolai tananyag elsajátításához speciális módszereket alkalmaznak kis (13 fős) osztálylétszám mellett. Cél a többségi osztályba való sikeres integrációra felkészítés.[2]

A fejlesztés területei:

  • finommotorika, mozgáskoordináció, grafomotoros fejlesztés, tér- és időbeli tájékozódás, lateralitás
  • beszéd alaki és tartalmi fejlesztése
  • beszédészlelés és beszédértés fejlesztése, auditív differenciálás
  • kognitív képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás)
  • diszlexia prevenció illetve reedukáció
  • diszkalkulia korrekció

Módszerek, eljárások:

KönyvtárSzerkesztés

Az iskola első könyvtárát 1953-ban hozták létre, külön nevelői és ifjúsági részleggel is rendelkezett, az alábbi táblázatban látható az rendelkezésre álló kötetek megoszlása.

1953 1954 1955
Nevelői könyvek
19 db
181 db
198 db
Ifjúsági könyvek
47 db
192 db
223 db

A hatvanas években a könyvtári kötetek száma lassan nőtt, ám a bővülés üteme a hetvenes években felgyorsult, míg 1970-ben 922 db, 1975-ben már 1436 db, és 1999-ben 3300 db könyv állt a tanulók és nevelők rendelkezésére. 1974-ben kapott önálló helyiséget a könyvtár. A további bővülést jól jelzi, hogy míg 1980-ban 2199 db, 1985-ben már 7642 db könyvünk volt.[3]

Az iskolai zenei tagozat kialakítása után kezdődött meg a könyvtári zenei állomány fejlesztése, bakelitlemez-állomány vásárlással, 188 db lemez állt rendelkezésre 1982-ben. Jelenleg már egy modern audiovizuális (AV) állomány található a könyvtárban, bakelitlemezek, videó- és magnókazetták, CD, és digitális anyagok formájában, emellett rendelkezésre állnak számítógépek internet elérhetőséggel, digitális táblák, e-tanagyagok.

Iskolai állomány 1991-ben
Saját könyv
4444 db
Iskolai ellátói állomány
4368 db
Lemez, videó, magnókazetta
623 db
Összesen
9435 db

Foglalkozások, szakkörökSzerkesztés

Az iskolában az alábbi speciális tanórai és tanórán kívüli foglalkozásoson vehetnek részt a tanulók:

  • Emelt szintű ének-zenei oktatás
  • Emelt szintű ének-zenei és nem tagozatos énekkar
  • Nyelvek és számítástechnika kiscsoportos oktatása
  • 4. évfolyamtól választható idegen nyelv a német és az angol
  • Néptánc oktatás 1-3. évfolyamon
  • Egészséges és környezettudatos életmódra nevelés, környezetvédelmi programok: szelektív hulladékgyűjtés, tavaszi és őszi papírgyűjtés, Föld Napja projektnap, egészségnap, Zöld Föld vetélkedő, kapcsolat az egyetemi Zöld Klubbal, erdei iskolák, Kísérletek hete, sítábor
  • Interaktív számítástechnikai eszközök használata a tanítási órákon és tanórán kívül
  • A tanórák után alsó tagozatban napközi, felső tagozatban tanulószoba
  • Klubnapközi - csoportközi foglalkozások
  • Sokféle lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére: napközis kézműves, kulturális, játék- és sportfoglalkozások
  • Sport (atlétika, labdajátékok) és a mindennapi testmozgás megszerettetése, sportfoglalkozások
  • Úszásoktatás, gyógytestnevelés, gyógyúszás
  • Tehetséggondozás: szakkörök (rajz, informatika, idegen nyelv, környezetvédelem), tantárgyi versenyekre való felkészítés, középiskolai előkészítő foglalkozások (magyar, matematika, német és angol tantárgyakból)
  • Felzárkóztató foglalkozások
  • Sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése
  • A többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható, ép értelmű, beszéd és nyelvi fejlődésben akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, egészségügyi habilitációs és rehabilitációs ellátása a logopédiai alsó tagozatos osztályokban

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Az 1955-56-os évben három alsós tanulócsoport létszáma haladta meg a 41 főt
  2. Az Erkel Ferenc Általános Iskola logopédiai osztályai (Hozzáférés: 2011. július. 2)
  3. Az Erkel Ferenc Általános Iskola Könyvtára - Egy kis történelem (Hozzáférés: 2011. július. 2)

Külső hivatkozásokSzerkesztés