Ernest Borgnine

amerikai színész (1917-2012)

Ernest Borgnine (Hamden, Connecticut, 1917. január 24.Los Angeles, 2012. július 8.) Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színész.

Ernest Borgnine
Ernest Borgnine McHale McHale's Navy 1962.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Ermes Effron Borgnino
Született 1917. január 24.[1][2][3][4][5]
Hamden
Elhunyt 2012. július 8. (95 évesen)[6][1][2][7][8]
Cedars-Sinai Medical Center[9]
Sírhely Forest Lawn Memorial Park
Házastársa Rhoda Kemins (1949–1958)
Katy Jurado (1959–1963)
Ethel Merman (1964–1965)
Donna Rancourt (1965–1972)
Tova Traesnaes (1973–2012)
Gyermekei 4
Pályafutása
Iskolái Hillhouse High School
Aktív évek 19512012
Műfajok western
Díjai
Oscar-díjLegjobb férfi főszereplő
(1955) Marty
Golden GlobeLegjobb férfi főszereplő
(1955) Marty
BAFTA-díjLegjobb férfi főszereplő
(1955) Marty
További díjak

Ernest Borgnine aláírása
Ernest Borgnine aláírása

Ernest Borgnine weboldala
Ernest Borgnine IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Borgnine témájú médiaállományokat.

A filmvilágbanSzerkesztés

A kezdetekSzerkesztés

Szülei Észak-Olaszországból vándoroltak az USA Connecticut államába, ahol Ermes Effron Borgnino néven született. Gimnázium után, mivel nem tudott dönteni jövője felől, belépett a haditengerészetbe, ahol tíz évet töltött. Pár évnyi gyári munka után édesanyja győzködésére látogatni kezdte a hartfordi Randall School drámaóráit. A képzés befejezése után az abingdoni Barter Theater társulatához csatlakozott; az itt töltött négy év alatt sokféle szerepet játszott el. Karrierjében nagy áttörést a Broadwayn is műsorra tűzött Harvey című darab jelentett. Innen már egyenes út vezetett Hollywoodba; 1951-ben megkapta első filmszerepét (The Whistle of Eaton Falls). A From Here To Eternity című filmben a Maggiót alakító Frank Sinatra mellett tűnt fel a kegyetlen Fatso szerepében.

A csúcsonSzerkesztés

 
1956-ban átveszi az Oscar-díjat Grace Kellytől

Emlékezetes játéka jóvoltából számtalan szerepet kapott szilárd és fajsúlyos karakterek megformálására a drámai alkotásoktól egészen a westernekig. 1955-ben megkapta a Marty címszerepét; az érzékeny és félénk hentes, Marty Piletti megformálásáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart olyan jelöltek előtt, mint Spencer Tracy, James Cagney, Frank Sinatra vagy éppen James Dean. Ugyan kapott még elég filmfőszerepet, de mégis inkább karakterszínészként számítottak rá a korabeli filmalkotók. 1962 és 1966 között a McHale’s Navy című vígjáték-sorozatban Quinton McHale hadnagyként, majd 1984 és 1986 között az Airwolf című sorozat egyik főszereplőjeként tűnt fel a televízióban.

Számtalan tévéfilmben feltűnt a 2000-es évek elején is; a Magyarországon is sugárzott SpongyaBob Kockanadrág című rajzfilmsorozatban Kobakának kölcsönzi hangját, de alkalma nyílt önmagát is szinkronizálni A Simpson család című rajzfilmben.

Magyarországon mozifilmben a 2010-es Red című filmben volt látható utoljára, de élete utolsó két évében is több filmben szerepelt. Haláláig dolgozott.

MagánéleteSzerkesztés

A mexikói származású Kathy Juradóval három évig voltak házasok. A színésznő Ethel Mermannel kevesebb mint két hónapig tudott békés házasságban élni; 1964 júliusában elváltak. 1972-ben feleségül vette Tova Traesnaest, aki Beverly Hillsben működtetett egy sikeres és az idők során egyre terebélyesedő kozmetikai céget.

2012. július 8-án veseelégtelenség következményeként hunyt el, 95 éves korában.

Válogatott filmográfiaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés