Ernst Hallier

német botanikus és filozófus

Ernst Hallier (Hamburg, 1831. november 15.Dachau, 1904. december 19.) német botanikus és filozófus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „ Hallier”.

Ernst Hallier
Született 1831. november 25.[1]
Hamburg
Elhunyt 1904. december 21. (73 évesen)[1]
Dachau
Állampolgársága német
Gyermekei Johannes Gottfried Hallier
Foglalkozása
  • botanikus
  • egyetemi oktató
  • gombabiológus
  • filozófus
Mentha suaveolens - E. Hallier alkotása (1884)

ÉletpályájaSzerkesztés

Eleinte Jénában a kertészetet, Berlinben, Jénában és Göttingenben a természettudományokat meg a filozófiát tanulta. 1858-ban Jénában a gyógyszerésziskolában tanított. Itt 1860-ban az egyetemen magántanárrá képesítették, 1865-ben ugyanitt rendkívüli tanár lett. Az élősködő gombákról közzétett tanulmányai nagy mozgalmat eredményeztek, különösen az erjedés, rothadás és betegségek tekintetében. 1884-ben a tanárságtól lemondott, 1886-tól Stuttgartban, majd München mellett, Dachauban élt és írásaival foglalkozott.

Nevezetesebb műveiSzerkesztés

  • Die pflanzlichen Parasiten d. menschlichen Körpers (Lipcse, 1866)
  • Das Cholerakontagium (uo., 1867)
  • Gährungs-Erscheinungen (uo., 1867)
  • Phytopathologie. Die Krankheiten der Kulturgewäschse (uo., 1868)
  • Parasitologische Untersuchungen, bezüglich auf die pflanzenlichen Organismen bei Masern, Hungertyphus etc. (uo., 1868)
  • Die Ursache der Kräuselkrankheit (Jena, 1875)
  • Reform der Pilzforschung (uo., 1876)
  • Die Plastiden er niedern Pflanzen (uo., 1878)
  • Lehrbuch der Pharmacie (Mainz, 1865)
  • Ausflüge in die Specification (Hamburg, 1865)
  • Ausflüge in die natur (Berlin, 1876)
  • Schule der systematischen Botanik (Boroszló, 1878)
  • Katechismus der allgemeinen Botanik (Lipcse, 1879)
  • Untersuchungen über Diatomeen (Gera, 1880)
  • Die Vegetation auf Helgoland (2. kiad., Hamburg, 1863)
  • Exkursionsbuch (2. kiadás. Jena, 1876)
  • Deutschlands Flora (Lipcse, 1873)
  • Ő dolgozta át Koch Taschenbuch der deutschen und schweizerischen Flora-ját (uo., 1878) és Schlechtendal, Langethal u. Schenk Flora von Deutschland-ját (5. kiad., Gera, 1880).
  • Filozófiai munkája: Weltanschauung des Naturforschers (Jena, 1875)
  • Naturwissenschaft, religion und Erziehung (uo., 1875)
  • Kulturgeschichte des XIX. Jahrhunderts in ihrer Abhängigkeit von der Entwicklung der naturwissenschaft (1889)
  • Grundzüge der landwirtschaftlichen Gartenkunst, eine Aesthetik der Landschaftgärtnerei (Lipcse, 1891)
  • Federerrel együtt: Atlas der Pflanzenwelt (Fürth, 1891)
  • Aesthetik der natur (Stuttgart, 1890) Die socialen Probleme und das Erbrecht (1892)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

ForrásokSzerkesztés