Esperantismo

Az esperantismo /kiejt: eszperantiszmo/ (=eszperantizmus) olyan törekvés, amely egy semleges emberi nyelv (eszperantó nyelv) használatának elterjesztésére törekszik az egész világra vonatkozóan, „anélkül, hogy beleszólna más népek belső életébe, és semmiképpen sem törekszik a meglévő nemzeti nyelvek kiszorítására”, a különböző nemzetekhez tartozó polgárok számára. A kölcsönös megértés lehetősége, amely azokban az országokban, ahol a különböző nemzetek harcban állnak egymással egy nyelvért, a közintézményekben közös nyelveként szolgálhatna, és amelyben megjelenhetnének azok a munkák, amelyek minden népet egyformán érdekelnek. Leírja a nyelv művelésére irányuló aktív, bármilyen célú erőfeszítéseket. Az eszperantisták jól tudják, hogy nincs még egy olyan globális közösség, amely etnikai kötelékektől mentes nyelven élne.^[1]^[2]

A Zamenhof és Michaux családok az első eszperantó világkongresszuson, Boulogne 1905

Boulogne-i nyilatkozat az eszperantizmusról (Eszperantó Világkongresszus, 1905)

A boulogne-i határozat (eszperantóul: Bulonja Deklaracio, teljes nevén Deklaracio pri la esenco de Esperantismo, határozat az eszperantizmus lényegéről) egy dokumentum, melyet L. L. Zamenhof írt, és az Első Eszperantó Világkongresszus résztvevői szentesítettek a franciaországi Boulogne-sur-Merben, 1905-ben.

Az azonosságtudat

Zlatko Tišljar szerint az eszperantizmus olyan emberek identitástudata, akiket a belső indíttatás ideológiája képez. A belső indíttatás ideológiáját Zamenhof versei határozzák meg. Amelynek lényege, hogy az eszperantót használó emberekkel elhitesse, hogy ezzel egy bizonyos embercsoporthoz tartoznak; szerepe az, hogy javítsa a világot egy olyan nyelven keresztül, amely hozzájárul a világbékéhez és a kultúrák közötti megértéshez.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperantismo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Deklaracio de Boulogne. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „En la unua kunsido de la 1-a UK en Boulogne-sur-Mer, 7 aŭg. 1905, Z. legis sian deklaracion ...”
↑ Frederico Gobbo: Ĉu estas subkulturo en Esperanto? federicogobbo.name (eszperantóul) (2014) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „Esperanto-parolantoj ĝenerale elektas la lingvon kiel adoleskantoj aŭ plenkreskuloj pro ideologiaj, aŭ almenaŭ idealaj kialoj (denaskismon, kiu estas malplejmulto en la malplejmulto, do, procentaĵe, escepto, mi pritraktos sube).”

Források

(eo) Andres Bickel, Temo gravega kaj daŭre aktuala, recenza eseo pri la libro Homo; Hector Hodler, selekto de artikoloj verkitaj france aŭ germane de Hector Hodler, tradukitaj de Claude Gacond kaj Richard Schneller, eld. CDELI, 2020, en: Literatura Foiro, n-ro 313, oktobro 2021, paĝoj 309-314, p. 314.

A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Deklaracio de Boulogne. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „En la unua kunsido de la 1-a UK en Boulogne-sur-Mer, 7 aŭg. 1905, Z. legis sian deklaracion ...”

[2] Frederico Gobbo: Ĉu estas subkulturo en Esperanto? federicogobbo.name (eszperantóul) (2014) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „Esperanto-parolantoj ĝenerale elektas la lingvon kiel adoleskantoj aŭ plenkreskuloj pro ideologiaj, aŭ almenaŭ idealaj kialoj (denaskismon, kiu estas malplejmulto en la malplejmulto, do, procentaĵe, escepto, mi pritraktos sube).”

[1]

[2]