Eugeniusz Żak

zsidó származású lengye festő

Eugeniusz Żak (1884. december 15.Párizs, 1926. január 15.) zsidó származású lengyel festő és illusztrátor. Az École de Paris fontos képviselője.

Eugeniusz Żak
Önarckép (1911) Varsói Nemzeti Múzeum
Önarckép (1911)
Varsói Nemzeti Múzeum
Született1884. december 15.[1][2][3][4][5]
Mahiĺna
Elhunyt1926. január 15. (41 évesen)[1][2][3][4][6]
Párizs 14. kerülete
Állampolgárságalengyel
HázastársaHedwig Zach/Jadwiga Zak
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeMontparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Eugeniusz Żak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Asszimilálódott zsidó családból származott, az édesapja mérnökként dolgozott. Még kisgyermek volt, amikor a családjával együtt Varsóba költözött, ahol a középiskolai tanulmányait folytatta. 1901-ben Párizsba ment, ahol 1902-ben az Ecole des Beaux-Arts és az Académie Colarossi egyetemen tanult Albert Besnardnál. Párizsban barátai voltak: Leopold Gottlieb, Roman Kramsztyk, Mela Muter és Elie Nadelman.

Aktív volt a párizsi Lengyel Művészek Társaságában. Itt a Salon d’Automne-ban, a Salon des Indépendantsban (Függetlenek Szalonjában) állította ki munkáit. Sőt, 1910-ben részt vett a berlini Secession kiállításon Kramsztykkal. Hírnevét annak köszönhetett, hogy 1910-ben a francia kormány megvásárolta egyik képét a Musée du Luxembourg (Luxemburgi Múzeum) számára.

1911-ben került sor Eugeniusz Żak munkáinak első egyéni kiállítására a Druet Galériában. Az alkotó Adolf Basler és André Salmon kritikusokkal barátkozott. 1912-ben az Académie La Palette oktatója lett, majd egy évvel később feleségül vette Jadwiga Kont. 1914-ben és 1916-ban beutazta Dél-Franciaországot és Svájcot, majd Częstochowába ment, ahonnan felesége származott.

Gyakran tartózkodott Varsóban, ahol közreműködött a Rytm művészeti csoport létrehozásában. 1922-ben végül úgy döntött, hogy kivándorol Lengyelországból, kezdetben Berlinben, majd Bonnban maradt, ahol Fritz August Breuhaus építész házának belső dekorációján dolgozott. Ekkor kezdett együttműködni a Kunst und Deutsche Dekoration magazinnal, ahol kortárs művészekről írt. 1923-ban visszaköltözött Párizsba, ahol barátai, Zygmunt Menkes és Marc Chagall szálltak meg, majd megalapította saját művészeti galériáját, a Gallerie Zakot.

1925 végén ajánlatot kapott, hogy legyen a kölni Képzőművészeti Akadémia festészeti karának rektora, de a művész hirtelen halála megakadályozta az állás elfogadását. Żak 41 éves korában szívinfarktusban hunyt el. A halála után felesége, Jadwiga vette át a galéria vezetését.

Munkássága

szerkesztés

A művész nem a természetből festett, főleg képzeletből alkotott. Munkásságának kezdeti időszakában számos szangvinikus fej- és mellrajzot készített, amelyeket a reneszánsz művészet ihletett. Énekeseket és táncosokat ábrázoló festészetére Toulouse-Lautrec festményei hatottak. Később idilli kompozíciókat készített, amelyekben a táj hátterében apró emberi alakok jelentek meg. 1917-től elnyújtott testarányú részegek, táncosok és harlekinek figuráit festette.

Műveiben Cézanne, Chavannes művészetének, Picasso korai munkásságának, az itáliai quattrocento és a Pont-aveni iskola hatása érzékelhető.

Képgaléria

szerkesztés
Figurák
Portrék
Tájképek
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Eugène Zak (holland nyelven)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eugeniusz Zak című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés