Európai Beruházási Bank

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió fejlesztési bankja, amely az EU tagállamainak tulajdonában van.[1][2] A világ egyik legnagyobb szupranacionális hitelezője..[3] Az EBB hitelek, garanciák és technikai segítségnyújtás révén finanszíroz és fektet be olyan projekteket, amelyek az Európai Unió politikai céljait szolgálják.[2][4][5]

Európai Beruházási Bank

Alapítva1958
SzékhelyLuxembourg ( é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 15″49.620285°N 6.137592°E)
IrányítószámL-2950
Vezető
  • Werner Hoyer
  • Nadia Calviño Santamaría
Dolgozók száma3450
Elhelyezkedése
Európai Beruházási Bank (Luxemburg)
Európai Beruházási Bank
Európai Beruházási Bank
Pozíció Luxemburg térképén
é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 07″49.620289°N 6.135231°EKoordináták: é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 07″49.620289°N 6.135231°E
Az Európai Beruházási Bank weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Beruházási Bank témájú médiaállományokat.

Az EBB az éghajlat, a környezetvédelem, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a fejlesztés, a kohézió és az infrastruktúra területére összpontosít. Nagy szerepet játszott a finanszírozásban a válságok idején, többek között a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 világjárvány idején.[2][6] 1958-as megalakulása óta eltelt 60 év alatt 2018-ig az EBB több mint 1,1 billió eurót fektetett be.[7] Elsősorban olyan projekteket finanszíroz, amelyeket "az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes mértékben finanszírozni".

Az EBB a világ egyik legnagyobb zöldfinanszírozója.[8][9][10][11] 2007-ben az EBB a világon elsőként bocsátott ki zöld kötvényeket. 2019-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021 végéig nem finanszíroz fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos projekteket. Az EBB azt tervezi, hogy 2030-ig 1 billió eurót fektet be az éghajlattal kapcsolatos projektekbe, beleértve az igazságos átmenetet is..[12][13] Az EBB-t nem az EU költségvetéséből finanszírozzák. Ehelyett a nemzetközi tőkepiacokon keresztül, kötvények kibocsátásával szerez pénzt.[14] Az EBB-t a "nagy három" hitelminősítő intézet a kötvénypiac leghitelesebb minősítésével, a triple-A-val minősíti: A Moody's, a Standard and Poor's és a Fitch.[15][16][17] Minden tagállam tőkét fizet be az EBB tartalékaiba, ami nagyjából megfelel az EU bruttó hazai termékéből való részesedésének.[18][19][20]

Az EBB-t a Római szerződés alapította, amely 1958. január 1-jén lépett hatályba. A világ első regionális fejlesztési bankja volt, és néha a legnagyobb multilaterális fejlesztési bankként (MDB) emlegetik. Az EBB-t azért hozták létre, hogy a kevésbé fejlett régióknak nyújtott hitelek révén elősegítse az EU méltányos fejlődését, és támogassa az EU belső piacát. Az EBB a világ 140 országában tevékenykedik. Beruházásainak mintegy 10%-át az EU-n kívül valósítja meg, hogy támogassa az Európai Unió fejlesztési segélyezési és együttműködési politikáját.[20]

Az EBB-t számos kritika érte és ellentmondást váltott ki különböző saját (vagy általa finanszírozott projektek) intézkedései és mulasztásai miatt, többek között: elégtelen konzultáció az érdekelt felekkel, a szervezeti átláthatóság hiánya, az éghajlatváltozásra adott válaszlépések, a vegetáriánus és vegán értékek védelme és népszerűsítése, adóelkerülés és a személyzet zaklatása.

  1. Memorandum Of Understanding Between The European Commission, The European Investment Bank Together With The European Investment Fund, And The European Bank For Reconstruction And Development In Respect Of Cooperation Outside The European Union. European Investment Bank 
  2. a b c The European Investment Bank | Fact Sheets on the European Union | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu . (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  3. Putten, Maartje van. Policing the banks : accountability mechanisms for the financial sector. Montréal [Québec]: McGill-Queen's University Press (2008. július 15.). ISBN 978-0-7735-7665-0. OCLC 760073184 
  4. Audit preview: European Regional Development Fund – supporting SMEs in getting more competitive. www.eca.europa.eu . (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  5. Kenton, Will: European Investment Bank (EIB) (angol nyelven). Investopedia. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  6. Our priorities (angol nyelven). EIB.org . (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  7. The European Investment Bank at a glance | 60 Years in numbers (angol nyelven). www.eib.org . [2023. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 29.)
  8. Climate change: The EIB finances one of the largest solar plants in Spain (en-UK nyelven). Solarcentury , 2019. december 11. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  9. EU Bank launches ambitious new climate strategy and Energy Lending Policy (angol nyelven). EEAS - European External Action Service - European Commission . (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  10. 3. Green finance in the Mediterranean — IEMed. www.iemed.org . [2021. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  11. Martin Berg on sustainable finance: Where does it stand? - (amerikai angol nyelven). Landscape News , 2019. november 24. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  12. (2020. január 29.) „>€1 TRILLION FOR” (angol nyelven), Kiadó: European Investment Bank. (Hozzáférés: 2021. április 22.)  
  13. The Just Transition Mechanism: making sure no one is left behind (angol nyelven). European Commission - European Commission . (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  14. Official Journal C 202/2016. eur-lex.europa.eu . (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  15. EIB Activity Report 2019 (angol nyelven). European Investment Bank. DOI: 10.2867/4882 (2020). ISBN 978-92-861-4606-0 
  16. European Investment Bank - Aaa stable, Annual credit analysis”. Moodys.  
  17. European Investment Bank”. Fitch Ratings.  
  18. European Investment Bank, Ratings Direct”. S&P Global Ratings.  
  19. Shareholders (angol nyelven). EIB.org . (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  20. a b European Investment Bank (EIB) (angol nyelven). European Union, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2021. április 22.)

További információk

szerkesztés