Főmenü megnyitása

Az európai homoktövis,[1] tengerparti homoktövis[1] vagy egyszerűen homoktövis[1] (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.

Infobox info icon.svg
Európai homoktövis
243 Hippophae rhamnoides.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Ezüstfafélék (Elaeagnaceae)
Nemzetség: Homoktövis (Hippophae)
Faj: H. rhamnoides
Tudományos név
Hippophae rhamnoides
L.
Alfajok
  • Kárpáti homoktövis[1] – Hippophae rhamnoides subsp. carpatica[2]
  • H. rhamnoides subsp. caucasica[2]
  • Folyóparti homoktövis[1]H. rhamnoides subsp. fluviatilis[2]
  • H. rhamnoides subsp. gyantsensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. mongolica[2]
  • Homoktövis, európai homoktövis, tengerparti homoktövis[1]H. rhamnoides subsp. rhamnoides[2]
  • H. rhamnoides subsp. sinensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. turkestanica[2]
  • H. rhamnoides subsp. wolongensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. yunnanensis[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai homoktövis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homoktövis témájú médiaállományokat és Európai homoktövis témájú kategóriát.

Elterjedés, élőhelySzerkesztés

A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.[3] Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.[4]Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után.[forrás?][5]

Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.[6] Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.[7]

Megjelenése, életmódjaSzerkesztés

A homoktövis 2–6 m magasra nő, kétlaki.[4] Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába.[8]Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön.[3] A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április[3]Termései alsó állású magházból képződő álbogyók;[3] ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6–8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik.[4] A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.

FajtákSzerkesztés

GyümölcstermesztéshezSzerkesztés

  • ‘Csujszkaja’ - júliusban érő[9]
  • ‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik[9]
  • ‘Jantarjana’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny[9]
  • ‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas[10]
  • ‘Hergo’ - korai, bőtermő[10]
  • ‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas[10]

FelhasználásaSzerkesztés

Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.[5]

GyógyászatiSzerkesztés

Tibetben i.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.[7]

Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez[11]; valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.[4]

ÉlelmiszeripariSzerkesztés

Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.[11][12] Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.[3]

EgyébSzerkesztés

Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.[4]

HatóanyagokSzerkesztés

A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, po­li­fenol-összetevők, ásvá­nyi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).[7] Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van).[4] A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 117., 395. o. ISBN 963 9121 22 3  
  2. a b c d e f g h i j EOL-NCBI Taxonomy: Hippophae rhamnoides. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  3. a b c d e Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p. 351
  4. a b c d e f Plants For A Future: Hippophae rhamnoides - L.. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  5. a b Ez a szócikk részben vagy egészben a Hippophae rhamnoides című angol Wikipédia-szócikk Range című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  6. [1]
  7. a b c d Bio2
  8. Rousseau, Hélène. Développement des techniques de reproduction végétative et essais de cultivars d'argousiers. Québec: Institut de recherche et de développement en agroenvironnement, 1-12. o. (2002). ISBN 2-922851-16-8 
  9. a b c Bio1
  10. a b c [2]
  11. a b Sol
  12. N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005 ISBN 963 9546 30 5 150. oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 350–354. o. ISBN 963-9239-96-8  
  • Bio1: Varga, Endre. „Homoktövis Pázmándhegyen”, Biokultúra újság, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 2010. június 1. (Hozzáférés ideje: 2013. július 12.) 

További információkSzerkesztés