FÉG
A FÉG a hazai nagyüzemi fegyvergyártásban meghatározó szerepet játszó – története során különböző nevek alatt működő – vállalat rövidítése és márkaneve.[1] Jelenleg a FÉG Épületenergetika és az MPF-FÉG Kft. egymással párhuzamosan gyártanak gázkészülékeket, fűtőberendezéseket a FÉG márkanév jogutódjaiként.[2][3]
| FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár) | |
 | |
 | |
| A Fegyver- és Gázkészülékgyár romos épületei 2014-ben a Gubacsi út felől nézve | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1891. február 24. |
| Megszűnt | 2004 |
| Jogutód | MPF-FÉG Kft., Vara FÉG Kft. |
| Székhely | Budapest |
| Irányítószám | 1095 |
| Cím | Soroksári út 158. |
| Iparág | gépipar |
| Forma | magántulajdonban lévő vállalat |
| Termékek | fegyvergyártás, gázkészülék gyártás |
 FÉG
(Fegyver- és Gázkészülékgyár) Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″ | |
| A FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Névváltozatok | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
.jpg)
Története szerkesztés
A Fegyver- és Gépgyár Rt. szerkesztés
1891. február 24-én alapították Budapesten a Fegyver- és Gépgyár Rt. (FÉG) jogelődjét. A gyárban pisztolyok, puskák és géppisztolyok készültek. A Magyar Honvédség számára és exportra egyaránt gyártottak lőfegyvereket. 1935–ben jött létre a fúzió a Fegyvergyár és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. között Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. néven.[4] A különböző profilok közül 1938-tól, a győri program meghirdetését követően, a fegyvergyártás vált a legfontosabbá. Magyarország a második világháborúba belépése után fokozták a termelést. 1943-ban a cég gyártmányainak túlnyomó része (mintegy 90%-a) fegyverekből állt. Ebben az időszakban a cég mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztatott. A Soroksári úti fegyvergyártó üzemeket és a cég olajfinomítóját 1944-ben angolszász bombázások tették tönkre.[5] 1965. április 1-től a gyár Fegyver és Gázkészülékgyár néven folytatta munkáját.[6]
A Fegyver- és Gázkészülékgyár mint állami vállalat szerkesztés
A második világháború után a vállalat neve gyár 1946–1965 között Lámpagyár (Lampart) volt. A vállalat 1965-ben vette fel a Fegyver- és Gázkészülékgyár nevet. Címe: Budapest IX. Soroksári út 158. volt. Továbbra is központi szerepet játszott a hadsereg lőfegyverellátásában. Az üzem először Kalasnyikovokat és PPS–41 géppisztolyokat, majd különböző fajta egyéb lőfegyvereket gyártott. Itt készültek a magyarországi lakótelepi lakásokban még ma is gyakran használatos gázkonvektorok is. 1975-ben került a vállalathoz a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, amelyet 1984-ben leállítottak. Belőle alakult a FÉG Szolgáltató Leányvállalat.
Az 1950-es években elindul az új típusú vízmelegítők gyártása. A régi 5 literes típus helyett megjelent a KV 6-os készülék, majd ezt követte a kor igényeit színvonalasan kielégítő Csongor vízmelegítő.
Megkezdődik a gáz-vízmelegítő rendszerre épülő gázfűtő berendezések gyártása az 1960-as évek végén. A KV 6-C típusú vízmelegítő készüléket követően a „C”, „SC” készülékek után a saját fejlesztésű CIRKONOVA gázkazán ("cirkogejzír") termékcsalád gyártása.[6]
A privatizáció óta szerkesztés
Az állami vállalat 1990-ben – a privatizáció folyamán – 13 termelő és több szolgáltató kereskedelmi társasággá (kft.) alakult. Ezek közül az egyik a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. volt. Minthogy 2004-ben számos exportpiacra fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el, emiatt a FÉGARMY végleg csődbe ment.
A gázkészülék és fűtőberendezés gyártás azonban él, hiszen 2008-ban a jogelőd megvásárlásával a VARA-FÉG Kft. újraindította a hazai gázkészülékgyártást, sőt a már legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő konvektorokat és kondenzációs gázkazánokat is gyártják.[7]
Figyelemre méltóak az egyedülálló FÉG-VESTALE ipari modulkazánok, amelyek társasházak és intézmények fűtésére alkalmasak. Modul alapú felépítésüknek köszönhetően az igényeknek megfelelően variálhatóak a különböző modulok.[8]
Jelenleg működő gyártóüzemei Verpeléten és Makón találhatóak.
Termékek szerkesztés
Fegyverek: PA-63, AKM-63
Gázkészülékek
Varrógépek
Vasúti kapcsolat szerkesztés
Az üzem korábban rendelkezett nagyvasúti kapcsolattal, amely a Ferencváros felől ágazott ki, és a Gubacsi út – Szabadkai út találkozásánál érkezett be a gyár területére.[9] A 2000-es évek elején a Gubacsi úti villamospálya felújításakor eltávolították a kereszteződést, illetve felszedték a rendező pályaudvar felől kiágazó iparvágányokat.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ továbbá cégnevének vezérszava, illetve védjegye
- ↑ feg.hu. feg.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ FÉG Épületenergetika. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
- ↑ Ez a cég 1946-ig működött.
- ↑ Budapest lexikon
- ↑ a b http://gazkeszulek-szerviz.hu/feg/index.php Archiválva 2019. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2019.01.27
- ↑ FÉG Epületenergetika. fegkazan.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ FÉG Epületenergetika. fegkazan.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː Magyarország vasútállomásai és vasút megállóhelyei. [2020. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
Források szerkesztés
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 414–415. o. ISBN 963-05-6410-6
- Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet, 167. o.
Egyéb irodalom szerkesztés
- Sárközi Zoltán – Szilágyi Gábor – Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története 1891–1948 In: Tanulmányok Budapest multjából XXII., Budapest Történeti Múzeum, Budapest, 1988.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Soroksári úti Fegyver- és Gépgyár üzemi csarnoképülete - Lásd Budapestet! blog, 2014.05.04.
Filmfelvételek szerkesztés
Magyar gyárak a millennium korában - Fegyver és Gépgyár – Youtube.com
