Főmenü megnyitása

Fábián István (nyelvész)

nyelvész

Fábián István (Rábatamási, 1809. szeptember 2.Győr, 1871. július 19.) győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.

Fábián István
Életrajzi adatok
Születési név Fábián István
Született 1809. szeptember 2.
Rábatamási
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1871. július 19. (61 évesen)
Győr
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte; 1833. június 4-én szentelték pappá. Kápláni minőségben először Bogyoszlóra rendelték, majd szűk öt év után Széplakra, Eszterháza mellé, ahol ekkor Esterházy Miklós herceg feleségével, az angol származású Jersey Sárával töltötte évenként a nyarat. A hercegné, aki több nyelven is beszélt, Fábiánt kérte arra, hogy tanítsa őt magyarra. 1847-ben már mint széplaki plébánosként felkérték a kis hercegek mellé nevelőnek, de a forradalom miatt a következő évben a nevelői pályáról visszatért plébániájának hívei közé. Később mint süttöri plébános lelkészkedett, ahonnan aztán a győri káptalanba helyezték át, ahol idővel székesegyházi kanonok, Szent Pál apostolról címzett nyírpáli prépost és főesperes lett; a püspöki nagyobb papnevelő igazgatója, zsinati vizsgáló és szentszéki ülnök is volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. A finn irodalmi társaságnak is levelező tagja volt.

MunkáiSzerkesztés

  • A magyar szókötés szabályai. Pest, 1846. (Nyelvtudományi Pályamunkák III. Szilágyi István koszorúzott pályamunkájával együtt.)
  • A szóelemzés és szóértelmezés alapelvei. Sopron, 1853. (Ism. Pesti Napló 1020. sz.)
  • Finn nyelvtan Pest, 1859. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadása.)
  • Szent László magyar király ereklyéje. Pest, 1868. (Beszéd a Szent-László-Társulatnak 1868. szept. 23. Győrött tartott közgyűlésén.)

Lefordította a Kalevala finn eposz nagy részét (az egész eposz 22 800 verssorból áll és 50 énekre van osztva); részeket közölt belőle a Magyar Nyelvészetben (VI. 1861. az I. és II. rúnt), a Szépirodalmi Figyelőben (1862. a XXXI–XXXVI. rúnt), az Idők Tanújában (1867. jan. az L. rúnt).

Kéziratban van a Kalevala III–XII. és XXXVII. része.

Költeményei közül, melyeket bogyoszlói káplán korában írt és később elégetett, álnévvel jelent meg kettő az Uraniában, egy a Regélőben és egy a Gyarmathy Magyar Sionjában, nevével pedig egy az Anastasiában (1838.)

Vallásos cikkeiSzerkesztés

  • Egy tekintet a szépművészetekre, s egy m. kath. énekes és imádságos könyv terve felett irt levelek (Egyházi Tár XII. 1838.),
  • Igaz-e, hogy a) a halhatatlanság, és a halál utáni jutalom, és büntetés hite a görögöknél csak Plato kora után lőn általános néphit, s hogy b) az eredeti Mozaismustól még a halhatatlanság eszméje is idegen volt, Az emberi nem mívelődésének története c. munka irója (Bajza) ellen (Religio és Nevelés 1844. II.),
  • Az eleve adott kijelentésről, Az emberek, bármily nagy különbség létezik is köztük, mind egy nemző pártól származnak (u. ott),
  • Az uj szövetségi áldozat (dicséretre méltatott pályamunka, u. ott, 1858. I.),
  • Magyar átokminta ismertetése és története (Magyar Sion 1863.);

Nyelvészeti témájú cikkeiSzerkesztés

  • a Budapesti Hiradóban (1847. a m. tud. akadémia által kiadott Magyar nyelv rendszere cz. munka birálata),
  • az Uj M. Muzeumban (1854. Magyar nyelvtudományi mozgalmak),
  • a M. Nyelvészetben (1856. A finn nyelv ismertetése, Száz finn és száz magyar néptalány Philophemus álnévvel,
  • 1857. Zahourek, Über die Fremdwörter im Magyarischen c. munkájának birálata,
  • Magyar néptalányok, 1858.
  • Eurén 1852-ben megjelent finn nyelvtanának ismertetése, Tájszók, helynevek és szólásformák, 1859.
  • Magyar néptalányok, 1860.
  • Nyilt levél a M. Nyelvészet t. szerkesztőjéhez, 1861. Hangviszonyok az áltaji nyelvek körében), a Magyar Akadémiai Értesítőben (1859. Nyelv, nyelvkülönbség és nyelvrokonság, székfoglaló),
  • a Nyelvtudományi Közleményekben (VII. 1868. Nyelvészeti apróságok, fejtegetések);
  • vegyes tárgyú cikkek a Regélő-Honművészben (1840. A mosonymegyei pórok, Rábaközi népszokások), a Magyar Sionban (1863. A széplaki plébánia története, A vadosfai támadás 1751. aug. 20. 1864. Egyházasfalui például története, 1865. Csepregi plébánia).
  • A vegyes házasságok fölötti vitakorszakban két cikket írt a Századunkba; részt vett az egyházi Műszótár készítésében is, melyet Nagy János szombathelyi hittanár Köztanulatos egyházi műszótár címmel Szombathelyen 1845-ben kiadott; Reguly életrajzát közölte az Ifjusági Plutarchban (1860. II.) és a finnek történetét a Budapesti Szemlében (VIII. 1860.), az Idők Tanújában (1866. aug. szept. Iromák, epigrammák a Syllabus tételeire), a Pesti Hirnökben (1868. okt. A győri székesegyházban őrzött szent László király fej-ereklyéjének története). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

ForrásokSzerkesztés